Eredményes volt a dohányzási tilalom

A dohányos alkalmazottak kevésbé lelkesek, közöttük mindössze 20 százalék, míg a dohányos betegek körében 57 százalék a tiltással egyetértők aránya.

A felmérés eredményeit a Journal of Public Health Management legfrissebb számában tették közzé.

„Az utóbbi évtizedben mind több munkahelyeken tiltják a zárt helyiségekben történő dohányzást, de mostanában a tiltás egyre inkább kiterjed az épületen kívüli területekre is, és ebben éppen a kórházak járnak az élen – mondja a vizsgálatot vezető Marina Unrod, a Moffitt's Tobacco Research and Intervention Program tudományos kutatója. – Eddig azonban meglehetősen kevés adat került napvilágra azzal kapcsolatban, hogy a dohányzási tilalom miként hat a dolgozókra. Ennek megfelelően vizsgálatunk célja annak tisztázása volt, hogy a teljes campus területén az épületeken kívülre is kiterjesztett dohányzási tilalomról miként vélekednek az alkalmazottak.

A kutatók a tiltás bevezetése előtt 607 alkalmazottat (a dohányosok aránya 12 százalék), majd a tilalom életbe lépése után 3 hónappal 511 alkalmazottat (a dohányosok aránya 10 százalék) kértek fel egy anonim kérdőív kitöltésére. Ezen kívül a tiltás bevezetése előtt 278 beteg (a dohányosok aránya 23 százalék) is kitöltötte a kérdőívet.

„Adataink összességében azt jelzik, hogy a nem dohányzó alkalmazottak és betegek erősen támogatják a dohányzási tilalom ötletét – magyarázza Unrod. – Bár a dohányos alkalmazottak többsége nem értett egyet a korlátozással, jelentős hányaduk fontolgatja a leszokás gondolatát, és 11 dolgozó már fel is hagyott a dohányzással a tilalom életbe lépése óta.”

Leszoktató programokat a dohányzási tilalom mellé!

A kutatók megjegyzik, hogy a dohányosok csaknem egyharmada érdeklődik a leszokást segítő programok iránt. A Moffitt ingyenes leszoktató programokat kínál, melybe a csoportos foglalkozások és az írásos oktató anyagok ugyanúgy beletartoznak, mint a nikotinpótló készítmények (rágógumik, szopogatótabletták és tapaszok) biztosítása.

A kutatók azt találták, hogy bár élénk érdeklődés mutatkozott a leszokást segítő szolgáltatások iránt, kevés olyan dolgozó volt, aki számára valóban előnyösek voltak ezek a lehetőségek.

A tiltás bevezetése előtt a dohányosok kifejezték abbéli aggodalmukat, hogy cigaretta nélkül nem lesznek képesek kellőképpen koncentrálni és munkájukat megfelelően elvégezni, és a tilalom kedvezőtlenül befolyásolja majd hangulatukat és kollégáikkal való kapcsolatukat is. A dohányosok 60 százaléka gondolta úgy, hogy a tiltás nyomán összességében romlik majd a munkahellyel kapcsolatos elégedettsége.

A tilalom életbe lépése után felvett kérdőívekben a dohányosok igen jelentős része semmilyen negatív hatásról sem számolt be az előbb említettek közül. A megkérdezettek 35 százaléka azt válaszolta, hogy a tilalomnak semmilyen hatását nem érezte, míg 20 százalék pozitívnak értékelte a változásokat. A dohányosok 35 százaléka viszont a korábbinál többet dohányzik munkaidő előtt és után.

„A dohányosok kisebb hányada érez negatív hatásokat a tiltással kapcsolatban, mint amennyien a tilalom bevezetése előtt feltételezték ezt – vonják le a következtetést a szerzők. – Eredményeink azt jelzik, hogy a dohányzási tilalom által keltett rést kihasználva munkahelyi leszoktató programokat kell kínálni a dolgozóknak. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a dohányzási tilalom okozta esetleges teljesítménycsökkenést  sem.”

A Moffitt Füstmentes Bizottságának elnöke, Barry Asch szerint a dohányzásmentes campus kialakítása nagyban segítheti a rákbetegségek megelőzését és kezelését: „Bár korábban voltak ellenérzések egyes dolgozók részéről a tilalommal kapcsolatban, mára többségük magáévá tette törekvéseinket és támogatja azokat. A dohányzásról leszokni akarók, illetve a füstmentes környezet előnyeit felismerők végül hálásak lesznek azért, hogy a Moffitt vezetése az intézmény környezetét is egészségesebbé tette.”