Jelentős protektív hatással rendelkezik a nikotinamid a nem-melanoma típusú bőrrákok kialakulásával és kiújulásával szemben.

A gasztro-özofageális daganatok még mindig vezető helyet foglalnak el a daganatos halálozásban. Az immunterápiák bevezetésével a kezelési stratégia változott. A gasztro-özofa­geális junkció (GEJ), illetve a gyomor adenokarcinómája pe­rioperatív kezelésére az idei ASCO-kongresszuson bemutatott MATTERHORN klinikai vizsgálat eredményei hoznak a jövőben kezelési stratégiaváltást. Nyelőcsőtumorok esetében adjuváns nivolumabot alkalmazunk. Áttétes betegségben szövettani altípustól függően a kezelési döntéshez molekuláris vizs­gálatok elvégzése szükséges, mint a PD-L1 CPS és TPS, HER2, MSI-H. Metasztatikus stádiumban a nivolumab és pembrolizumab kombinációk fluoropirimidin- és platinaalapú kemoterápiával javították a túlélést. HER2-pozitív betegek körében a pembrolizumab hozzáadása – PD-L1 CPS ≥1 esetén – a trasztuzumabhoz és kemoterápiához új standarddá vált. Külön említést kell tennünk az MSI-H daganatokról, ahol az immunterápia hatékonysága kiváló, adjuváns kemoterápia pedig nem javasolt a jelenlegi ajánlások alapján. Magy Onkol 69:451-459, 2025

Az immunellenőrzőpont-gátlók megjelenése jelentős áttö­rést hozott a szolid tumorok kezelésében, különösen a nem kissejtes tüdőrák, a melanóma, a vesesejtes karcinóma és a húgyhólyagdaganat terápiájában. E szerek alkalmazása azonban új típusú mellékhatásprofil megjelenésével járt együtt, melyek közül kiemelkedő jelentőségűek a pulmonális szövődmények. A leggyakoribb és legsúlyosabb ilyen szövőd­mény az immunterápia indukálta pneumonitisz, mely potenciálisan életet veszélyeztető állapot. A klinikai tünetek gyakran nem specifikusak, és más légúti vagy infekciós kórképeket utánozhatnak, ami diagnosztikai kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban. A gyors felismerés, a differenciáldiagnosztika és a megfelelő kezelés elengedhetetlen a terápia folytatható­sága és a beteg biztonsága szempontjából. A jelen közlemény célja a pulmonális immunkapcsolt mellékhatások részletes ismertetése, klinikai és radiológiai jellemzőinek bemutatása, valamint az aktuális kezelési ajánlások áttekintése.

Magy Onkol 69:509-513, 2025

A glükóz és a fruktóz keveréke, vagyis a cukros üdítők fogyasztása olyan biokémiai útvonalat aktivál, amely hozzájárul a késői stádiumú kolorektális karcinóma áttétképződéséhez.

A krónikus májbetegséggel élők, különösen a májzsugorban szenvedők tápláltsági állapota gyakran kóros. Az alultápláltság mellett elsősorban a metabolikus eredetű májbetegek esetében túlsúllyal, illetve a nem meg­felelő testösszetétellel (alacsony izomtömeg) is számolni kell, valamint gyakori a vitamin- és ásványianyag-hiány. Ezek befolyásolják a betegség progresszióját, a túlélést és a betegek életminőségét is. A kezelés fontos része a megfelelő táplálásterápia.

Az autizmus szakértői élesen bírálták a Trump-kormányzat jelentését, amely szerint a szülés előtti acetaminophen-használat és az oltások növelhetik az autizmus kockázatát, és hogy egy 25 évvel ezelőtt a piacról kivont gyógyszer kezelheti a rendellenesség tüneteit.

Az alapellátásban jelenleg használt kognitív teszteknél lényegesen ponto­sabb diagnózist kínál egy 15 percnél rövidebb idő alatt elvégezhető digitális megoldás, a BioCog, amely vérteszttel kombinálva 90% körüli pontossággal képes kimutatni a biomarkerekkel igazolható Alzheimer-kórt.

Valószínűleg azért aluldiagnosztizált az autizmus a lányok körében, mert a fiúktól eltérő tünetekkel és súlyossággal jelentkezik.

A növényi eredetű élelmiszerekben túlsúlyos étrend alacsonyabb multimorbiditási kockázattal jár.

Az antikoaguláns terápia indítása vagy visszaállítása intracerebrális vérzést
követően nagy körültekintést és több szakma konzultációját igénylő döntéshozatal nyomán történhet. Ennek során a tromboembolizációs rizikó, az agyvérzés típusa határozza meg, hogy vérzés után is alkalmazható-e tartós antikoaguláns kezelés – ha igen, annak időzítése döntő jelentőségű. Az orális antikoagulálás során a direkt orális antikoagulánsok preferálandók.