A 4-9 éves korosztályban a képernyő előtt töltött idő változatos módon befolyásolja a vizuális fókuszálási képességet.

A napfény a D‑vitamintól független kardiometabolikus előnyöket is nyújthat.

A CHL1‑pozitív fibroblasztok egészséges tüdőben nem fordulnak elő, így potenciális terápiás célpontot jelenthetnek.

A heterogén betegségcsoportot alkotó intersticiális pneumóniák 2025-ös klasszifikációja a korábbihoz képest jelentős különbségeket fogalmazott meg. Az új klasszifikáció a radiológiai és szövettani mintázatokat veszi ala­pul, és kiterjed az ismert eredetű intersticiális tüdőbetegségekre is. A szö­vettani mintázatokon belül két nagy csoportot különít el, az intersticiális reakciótípusok és az alveolusokat kitöltő reakciótípusok csoportját. A jelen összefoglaló az új klasszifikációra építve ismerteti ezt a jelentős betegségcsoportot.

A szakirodalmi áttekintés átfogóan elemzi a nikotintartalmú termékek kardiovaszkuláris hatásait, és bemutatja, hogy a nikotin minden formája érrendszeri károsodást okoz: a „kevesebb ártalom” nem jelent „ártalmat­lanságot”. A vizsgálat egyértelmű hierarchiába rendezi a kardiovaszkuláris kockázatokat.

A U‑RHYTHM viselhető készülék révén olyan hormonális eltérések váltak láthatóvá, amelyek a jelenlegi vizsgálati eljárásokkal rejtve maradnának.

Bár a GLP-1-alapú gyógyszerek forradalmasították az elhízás kezelését, az étrend összetétele önmagában is képes klinikailag releváns előnyöket biztosítani.

A megközelítés általánosan alkalmazható lehet újonnan megjelenő vírusok elleni gyors oltóanyag-fejlesztésekhez.

A plazmafehérjékből származó sejtspecifikus öregedési órák több szervrendszerre kiterjedő kockázatbecslést tehetnek lehetővé.