Egy nagy betegmintán végzett vizsgálat szerint 42%-kal nagyobb eséllyel szokik le egy függő valamilyen más szerről, ha abbahagyja a dohányzást.

A fázis 4. vizsgálat adatai szerint az eszketamin monoterápia biztonságosan és hatékonyan alkalmazható a rezisztens depresszió kezelésében.

A cikk hangsúlyozza a major opioid terápia indikációjának feltételeit kró­nikus fájdalom betegségekben. Kiemeli, hogy a mellékhatások megelőzé­sének legfontosabb momentuma a korrekt indikáció és a jól felépített, jól kontrollált terápia. Röviden említi az opioidreceptorokat és az opioidok hatásait, majd részletesen taglalja a tartósan alkalmazott major opioid terápia korai és késői mellékhatásait.

Korábbi esetbeszámolók alapján felmerült a gyanú, hogy az aripiprazolra váltást gyakrabban kísérheti a pszichiátriai tünetek súlyosbodása, mint más antipszichotikumokra való átállás esetén. Egy átfogó adatbázisra épített hosszmetszeti követéses vizsgálat ezt a feltételezést nem igazolta: gyógy­szerváltást követően a teljes vizsgált populáció 14,5%-ában fordult elő klinikailag jelentős tüneti rosszabbodás, de sem a teljes csoportban, sem a különböző szempontok szerint kialakított alcsoportokban nem mutatko zott különbség az aripiprazolra, illetve a más antipszichotikumra átállított betegek kockázati arányai között.

A hiperozmoláris hiperglikémia életveszélyes állapot. Számos kiváltó oka lehet: fertőzések, gyógyszerek, az antidiabetikus terápia megszegése, fel nem ismert diabétesz, szerfüggőség, társbetegség. Gyermek- és serdülő­korban felhívhatja a figyelmet a 2-es típusú diabéteszre. 

A párkapcsolaton belüli erőszak világszerte komoly probléma; az egész­ségügy látókörébe az esetek kis része kerül. Ilyenkor a fizikai és pszichés egészségkárosodást gyakran a családorvos kezeli. A U. S. Preventive Services Task Force minden fertilis korú nő esetében javasolja az erőszakra utaló jelek szűrését. Több rövid szűrőmódszer is használható a családorvosi gyakorlat­ban. Fontos, hogy a rendelőben elérhetők legyenek a helyi és országos áldo­zatsegítő szervezetekkel kapcsolatos információk. 

Világszerte félmilliárdnyian használnak okostelefont, s közülük egyre többen egészségügyi alkalmazásokat is, egészségmegőrzési, vagy akár gyógyítási, diagnosztikus céllal. Vajon visszaélhet-e bárki avval, hogy a fel­használók nemcsak az egészségügyi eredmények feldolgozásában laikusok, hanem érzékeny adataik sorsának követésében sem mérik fel a buktatókat, hiszen céljuk a saját egészségük – és ez így van jól. A jelen közlemény célja viszont az egészségügyi alkalmazások használatakor keletkezett adatok biztonságára való figyelmeztetés.

Az internetfüggőség kimutatható agyi elváltozásokkal társul, ami különösen a netes szerencsejáték-függők esetében figyelhető meg.

A családorvosok többsége nincs kellően felkészítve a helytelen szerhasználat felis­merésére és az ebből fakadó problémák kezelésére. Léteznek validált és időkímélő szűrési módszerek, amelyek lehetővé teszik a problematikus szerhasználat felisme­rését. Ha a szűrés eredménye pozitív, rövid felméréssel be lehet sorolni a beteget a veszélyes használat, a szerabúzus vagy a szerfüggőség kategóriájába. Veszélyes használat esetén elegendő lehet a rövid orvosi tanácsadás, szerabúzus esetén ezt folyamatos újraértékeléssel kell kiegészíteni, a szerfüggő betegeket mindenképpen addiktológushoz kell utalni. A szűrés, a tanácsadás és a kezelés során a beteg bizta­tására kell törekedni, kerülve a konfrontációt.

A megelőzés szempontjából lényeges intervenciók az egyénre, a családi környezetre és az egyéb környezeti tényezőkre irányulnak. Az elmúlt 25 évben egyre több olyan protektív és kockázati tényező vált ismertté, amely csökkenti, illetve növeli a mentális zavarok kialakulásának valószínűségét, s ezzel nagyban bővültek a prevenció lehetőségei.