Az internetfüggőknél jellegzetes agyi eltérések mutatkoznak

Egyre több vizsgálati adat igazolja az internetfüggőség káros hatásait. Az egyik legveszélyztetettebb csoport a serdülőkorúaké – esetükben a világhálótól való függés az egészséges mentális és testi fejlődést is veszélyezteti. Egy friss irodalmi áttekintés – amelynek eredményeit az American Psychiatric Association idei éves kongresszusán (május 3–7., New York) mutatták be – igazolni látszik, hogy az internetfüggőknél, és kiemelten a webes szerencsejáték-függőknél, jellegzetes agyi eltérések fedezhetők fel.

Az irodalmi áttekintés alapjául 13 közlemény szolgált, amelyeket 2009–2013 között publikáltak független szakértők által lektorált folyóiratokban., A szerző által feldolgozott tanulmányokban neurológiai képalkotó vizsgálatokat végeztek annak feltárására, hogyan hat az addikció fogalmát kimerítő internethasználat az agy szerkezetére és működésére. Számos korábbi kutatás igazolja, hogy az addikció – legyen bármilyen jellegű – bizonyos agyi működések átalakulásával jár. A függőséghez köthető agyi aktivitás vizsgálatának legelterjedtebb eszközei az EEG (elektroenkefalográfia), a PET (pozotronemissziós tomográfia), a SPECT (egyfoton-emissziós komputertomográfia), valamint a funkcionális és a strukturális MR- (mágnesesrezonancia-) vizsgálat.

Az áttekintett vizsgálatok következetesen azt jelzik, hogy a netfüggőség az agyi vérátáramlás és a dopaminerg transzmisszió megváltozásával társul. A jutalmazási központ és az örömérzet közvetítésében részt vevő egyéb agyterületek perfúziója fokozódik, míg a hallott és a látott információk feldolgozásában érintett agyi régiók vérátáramlása csökken. Emellett a rendszeres és tartós internethasználat az agyi dopmanitranszporter-molekulák számának csökkenését is maga után vonja. Ez a szinapszisokba kikerülő dopamin csökkent visszavételét eredményezi, aminek következtében elhúzódik a környező neuronok dopamin általi stimulációja. A folyamat végeredménye egy eufórikus hatás létrejötte, ami az internethasználati tevékenység fontos megerősítője. A dopamintranszportért felelős fehérjék csökkent termelődése egyébként az addikció más formái – köztük például a szerfüggőség – esetén is kimutathatók.

A világhálótól való kényszeres függés a jelek szerint korrelál számos olyan agyterület aktiválódásával, amelyek – főleg serdülőkorban – személyiségzavarok kialakulásában is szerepet játszhatnak. Kimutatták, hogy a netfüggők fokozottan érzékenyek a jutalmazásra, míg például a pénzbeli veszteségek iránti szenzitivitásuk csökken. Ebből eredően kialakulhat egy olyan jellemvonás, hogy közönyössé válnak a viselkedésük következményei iránt, ami pedig az élet számos területén – például a munkahelyen – komoly pszichés és szociális problémákat vonhat maga után.

A problémás vagy kényszeres internet-használat néven is ismert internetfüggőség erősen korrelál bizonyos mentális zavarok kialakulásával, köztük a depresszió, az öngyilkossági késztetések, a kényszerbetegség, az evészavarok és a figyelemhiányos hiperaktivitás megjelenésével, továbbá az alkoholproblémákkal és a kábítószer-fogyasztással is. Több vizsgálatban kimutatták, hogy internetfüggőséggel kísért depresszió esetén nagyobb az öngyilkossági kísérlet valószínűsége.

A szerző, dr. Sree Jadapalle pszichiáter rezidens éppen ezért hangsúlyozza a mentális problémákkal küzdő serdülők netfüggőségre vonatkozó szűrésének fontosságát. Bár az internetfüggőség (angol nevén Internet addiction disorder, IAD) egyelőre még nem pontosan definiált betegségkategória, javasolt definíciója szerint az internethasználat feletti kontroll elvesztését takarja, olyan következményekkel, mint a lehangoltság, a gyakori hangulati változások, a szellemi és a munkateljesítmény romlása, valamint a társas kapcsolatok háttérbe szorulása. Egy másik kritérium szerint a függő betegek legalább 6 hónapon át napi 6 óránál többet töltenek az internet előtt úgy, hogy a világhálót nem munka vagy tudományos ismeretszerzés céljára használják. A statisztikák szerint az Egyesült Államokban 26 százalékra tehető az internetfüggőség gyakorisága a fiatalok körében, ami azt jelzi, hogy az IAD gyakoribb jelenség, mint az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás.

Növekvő prevalenciája ellenére, sajnos, egyelőre sem epidemiológiai, sem patofiziológiai háttere nem tisztázott. Napjainkig alig került sor olyan képalkotó vizsgálatokra, amelyek a veszélyeztetett serdülők körében elemeznék az internetfüggőséggel együtt járó szerkezeti és funkcionális agyi eltéréseket – mondja a kutatónő. Egyelőre a netfüggőség kezelésére vonatkozó irányelvek sincsenek, több vizsgálatban felvetődött azonban, hogy a depresszióval való szoros kapcsolata miatt a szerotonin-visszavétel szelektív gátlószerei (SSRI-k) alkalmasak lehetnének a dependencia tüneteinek enyhítésére. Több dél-ázsiai országban szakellátó-intézményekben, pszichoterápiás beavatkozásokkal próbálnak segíteni az internetfüggő betegeken. Vizsgálatok igazolják, hogy az addikció más formáinak kezelésében hatásos csoportterápiák a problémás internethasználat visszafogását is eredményesen segíthetik.

A kutatási eredményeket értékelő dr. Jeffrey Borenstein, a New York City-ben működő Brain and Behavior Research Foundation elnöke igen érdekesnek és nagy jelentőségűnek tartja a szerző áttekintő munkáját, és szorgalmazza az internetfüggőség alaposabb kutatását. Úgy véli, az okostelefonok és az informatika egyéb újdonságainak elterjedésével a világháló életünk minden aspektusát átszövi, ezért fontos lenne tudni, milyen kihatásai vannak e függő viszonynak a társadalomra, és különösen a fiatalokra nézve – főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a statisztikák szerint az Egyesült Államok  12–29 év közötti lakosságának mintegy 93 százaléka (!) használja az internetet. Miközben a konferencia sajtótájékoztatóján ő maga is leveleit ellenőrzi okostelefonján, hangsúlyozza, hogy a függőséggel összefüggő káros hatások ellenére az internethasználatnak rengeteg előnye is van, ezért a jövőbeli kutatások során a kedvező hatások tanulmányozására is ki kellene térni.