Léteznek-e már orvosi ember-kiborgok? A válaszhoz először definiálni kelle­ne az ember-kiborg egészségügy szerinti fogalmát. Mi a különbség a huma­nista és a poszthumanista orvoslásnak az egészségügy technikai fejlődéssel kapcsolatos felfogása, elfogadása között? Eljutott-e az orvoslás az extra emberi képességeket is adó mesterséges szervekig? Vajon a kiborglét mint poszthumanista fogalom létezhet-e a jelenlegi humanista egészségügyben? A közlemény ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és javaslatot tesz az orvosi ember-kiborg definíciójára is.

Alzheimer-kórban, depresszióban, szorongásos zavarokban és poszttraumás stressz szindrómában is alkalmazható lehet a pontosan célzott eljárás.

Az implantátumok felszínén található bioaktív peptid bevonat csökkenti a gyulladás kockázatát és növeli az antibakteriális hatást.

Egy török kutatócsoport összefüggést mutatott ki a krónikus fülzúgás és a depresszív-szorongásos tünetek kialakulásának kockázata között.

A komorbid kórkép fennállása eltérő pszichiátriai tüneteket eredményez, amelyek segíthetnek a pontos diagnózis felállításában.

Fiatal felnőttek körében a családi háttér határozza meg, hogy közösségimédia-függőségnek kialakulnak-e negatív pszichés következményei.

A depresszió különböző altípusait valószínűleg eltérő biomarkerek képesek jelezni- legalább is 2-es típusú cukorbetegségben élő nőknél.

A korábban a kóma és a minimális tudatos állapot elkülönítésére szolgáló módszer, a PCI-ST alkalmas lehet a demencia fokának mérésére is.

Egyetlen adag dimetiltriptamin is jelentősen csökkentette a depressziós tüneteket egy kis elemszámú vizsgálatban.

Kedvező eredményeket mutatott a pszilocibin rövid távú alkalmazása terápiarezisztens obszesszív-kompulzív zavarban szenvedő betegeknél.