Tinnitus és depresszió
Egy török kutatócsoport összefüggést mutatott ki a krónikus fülzúgás és a depresszív-szorongásos tünetek kialakulásának kockázata között.
- Cukros üdítőitalok és depresszió
- Nehezen kezelhető depressziók
- Elektrokonvulzív terápia (ECT) depresszióban
- Hogyan hat a ketamin a depresszió kezelésében?
- Szívbetegség és depresszió kapcsolata
- A depresszió nem rosszkedv!
- A mentális egészség és gyógyítás kapcsolata az agyi metabolizmussal
- Új terápiás eljárás a depresszió kezelésében: a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS)
- Antidepresszívumok és demenciakockázat
- A ketamin és eszketamin lényeges különbségei
- A ketamin és elektrokonvulzív terápia depresszióban
- A ketamin hatásos lehet egy autizmussal összefüggő ritka genetikai állapotban
- Ketamin és esketamin kezelés rezisztens depresszióban
A Neuropsychiatric Disease and Treatment folyóiratban jelent meg egy török kutatócsoport tanulmánya, amely szerint a krónikus fülzúgás (tinnitus) önmagában is összefügg a depressziós és szorongásos tünetek gyakoribb előfordulásával. Enes Sırma és munkatársai, a törökországi Gazi Yasargil Oktató és Kutató Kórház kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen gyakran jelentkeznek hangulati zavarok krónikus tinnitusban szenvedő felnőtteknél, illetve, hogy a tünetek súlyossága növeli‑e a pszichés terhelést.
A vizsgálatba száz olyan felnőttet vontak be, akik legalább hat hónapja fennálló, szubjektív fülzúgásról számoltak be. Az eredmények azt mutatták, hogy a tinnitus súlyossága mérsékelt erősségű pozitív kapcsolatot mutatott mind a depressziós (r=0,50), mind a szorongásos tünetekkel (r=0,48). A statisztikai korrekciók után is kimutatható maradt, hogy a Tinnitus Handicap Inventory (THI) pontszámai önálló összefüggést mutatnak a Beck-féle depressziós kérdőív magasabb értékeivel (β = 0,42), valamint a Beck-féle szorongáskérdőív pontszámaival (β = 0,39).
A súlyos tinnitus (THI ≥ 58) jelentősen növelte a középsúlyos vagy súlyos depresszió kialakulásának esélyét (esélyhányados: 3,10), valamint az erősebb szorongásét is (esélyhányados: 2,84). A résztvevők csaknem egyharmadánál voltak jelen klinikailag is releváns depressziós (a résztvevők 28%-a) vagy szorongásos (31%) tünetek.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az eredmények alapján indokolt a rendszeres mentális egészségügyi szűrés és a multidiszciplináris megközelítés alkalmazása a fül‑orr‑gégészeti ellátásban, mivel a krónikus tinnitus nemcsak hallásélettani, hanem pszichés szempontból is jelentős terhet ró az érintettekre.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Tinnitus linked to depression, anxiety in dose-response manner
Irodalmi hivatkozás:
Enes Sırma et al, Psychiatric Comorbidity in Chronic Tinnitus: Depression and Anxiety in an Otolaryngology Outpatient Cohort, Neuropsychiatric Disease and Treatment (2026). DOI: 10.2147/ndt.s589644






