A daganatterápia területén a legújabb kutatások az immunrendszer aktiválása felé fordultak. Az onkotermia eljárás az onkológiai hipertermia egy új ága, generikus neve: modulált elektrohipertermia (mEHT), vagy nanotermia, melyet teljesen hazai fejlesztés valósított meg, a gyártás is teljes egészében hazánkban történik. Az eddigi állatkísérletes és humán vizsgálati onkotermia-adatok egyaránt arra utalnak, hogy a módszer alkalmas a daganatsejtek immunogén sejthalálának előidézése révén egy kellően tumorspecifikus lokális immunreakció kiváltására.

A 14 évnél fiatalabb korosztályban a halálokok között az első helyen a gyermekkori rosszindulatú betegségek állnak. Miközben a hematoonkológiai kezelések ma már a teljes gyógyulást is biztosíthatják, a szolid tumorok terén a betegek felét elveszítjük tíz éven belül. 

A kutatás célja elektromágneses daganatterápiás eszköz fejlesztése konzorciális együttműködésben a Semmelweis Egyetem és az Oncotherm Kft. között, ennek során preklinikai, klinikai és fejlesztési modulok segítségével, in vivo, in vitro vizsgálatokkal és pácienseken végzett kezelésekkel adatokat szolgáltatni és hozzájárulni a következő generációs készülék fejlesztéséhez. Számos preklinikai vizsgálatunk az mEHT hatásosságát támasztja alá. Klinikai kezelések 181 betegnél történtek inoperábilis és/vagy oligometasztatikus állapotban, szolid daganatokban. Kidolgozásra kerültek a protokollok, elkészült egy nemzetközi guideline, a készülékfejlesztés tervezett lépései megvalósultak. A korábbi szelektív rádiófrekvenciás módszereket a legújabb kutatási eredmények alapján optimalizálva a legmodernebb, evidenciaalapú kezelést nyújthatjuk a jövőben. Magy Onkol 63:354-358, 2019

Rosszindulatú daganatos megbetegedésekben leggyakrabban a prognózissal is összefüggő, TP53 gént érintő mutációk azonosíthatóak. Azonban mind ez idáig nem járt sikerrel a  TP53 -mutáns tumorok célzott kezelése. Célunk volt in silico
azonosítani a  TP53 gén mutációinak hatását a túléléssel is összefüggő és terápiásan célozható gének expressziójára, majd az így kapott eredményeket in vitro igazolni TP5 3-vad és -mutáns izogén sejtvonalpárokon végzett gátlószeres kezeléssel. A  TP53 -mutációs státusz alapján 994 beteget két csoportra osztottunk, majd az összes génre Mann–Whitney-tesztet végeztünk, hogy meghatározzuk, a mutáció mely gének kifejeződésével áll kapcsolatban. A célozható kinázok közt a  CHEK1 expressziójának szignifikáns növekedését mutattuk ki a  TP53 -mutáns csoportban. Az A549 izogén tüdőkarcinóma-sejtvonalakon igazoltuk a  CHEK1 -expresszió változását a mutációval összefüggésben, majd egy Chk1 (checkpoint kinase 1) fehérjére specifikus gátlószer hatását vizsgáltuk a sejtek működésére. A gén prognosztikus szerepét Cox-regresszió és Kaplan–Meier túlélési analízis használatával, 1926 tüdőkarcinómás betegen vizsgáltuk, mely során a  CHEK1 expressziójának növekedése rosszabb prognózissal társult. Eredményeink igazolják, hogy a  CHEK1
kifejeződése nagymértékben összefügg a  TP53 -mutációval és a túléléssel is a tüdő rosszindulatú daganatai esetében. Magy Onkol 63:345-352, 2019

A gyermekkori medulloblasztóma (MB) túlélési statisztikái az elmúlt évtizedben a terápiás beavatkozásokat érintő fejlődés ellenére nem javultak. A jelenlegi klinikai ajánlások alacsony, illetve magas rizikóval rendelkező betegek kezelésére vonatkoznak, azonban ez a besorolás nem veszi figyelembe a rizikócsoportokon belüli heterogenitást. A genomika fejlődése és a genetikai információ felhalmozódása izgalmas folyamatot indított el az MB alcsoportokra való felosztásában, melynek eredményeképp a jelenlegi konszenzus négy molekuláris alcsoportot különít el („WNT-aktivált”, „SHH-aktivált”, „Group 3”, és „Group 4”). A négy alcsoporton belül további altípusok különíthetők el, eltérő biológiai háttérrel és klinikai kimenettel. Jelen tanulmányunk célja az alcsoport-specifikus genomi eltérések, érintett jelátviteli útvonalak és a lehetséges új prognosztikus biomarkerek összegzése. A stagnáló túlélési statisztikát elsősorban az áttétes megbetegedéshez, illetve relapszushoz vezető molekuláris hibák eredményezik. A mortalitás csökkentéséhez szükség lesz a megváltozott jelátviteli mechanizmusokra vonatkozó biomarkerek azonosítására. Magy Onkol 63:331-344, 2019

A RAS onkogén mutációja a daganatos megbetegedések 20−25%-ában fordul elő. Kutatócsoportunk a RAS-preniláció gátlásának hatását vizsgálta a RAS-mutáció jelenlétének függvényében melanóma, kolorektális daganat és tüdőadeno karcinóma preklinikai modelljeiben. Vizsgálataink során a klinikai használatban lévő biszfoszfonát, a zoledronsav és annak lipofil származéka, a BPH1222 hatását tanulmányoztuk elsősorban a sejtvonalak életképességére és jelátvitelére. Melanómában és kolorektális daganatban nem figyeltünk meg releváns különbséget az érzékenységben a mutáns, illetve vad típusú RAS-t hordozó daganatok között. Tüdő-adenokarcinómában eddigi eredményeink alapján felvetődhet annak lehetősége, hogy bár mind a vad, mind a mutáns K-RAS-státuszú daganatok növekedését gátolta a biszfoszfonátkezelés, a K-RAS-vad tüdőadenokarcinóma-sejtek érzékenyebbek lehetnek a kezelésre. Összefoglalva, további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy azonosításra kerüljenek olyan daganataltípusok, amelyeknél a biszfoszfonátkezelés hatékony tumorellenes terápiaként funkcionálhat. Magy Onkol 63:320-329, 2019

Az NVKP pályázati konstrukció keretében 2017-ben kezdte meg közös munkáját a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és két innovatív vállalkozás, a KINETO Lab Kft. és a Fototronic Kft. Fő célkitűzésünk az emberi rosszindulatú daganatokban nagy gyakorisággal károsodott KRAS fehérje onkogén mutánsainak célzott támadása, allélspecifikus inhibitorok fejlesztése. Az emberi RAS fehérje és annak izoformái (HRAS, KRAS) kiemelkedő szerepet játszanak a jelátvitelben, helyes működésük az életképesség fenntartásához elengedhetetlen, egyes pontmutációik azonban a jelpálya túlzott erősítését váltják ki, ami tumorok képződését okozza. Kidolgoztuk a KRAS G12C mutáns fehérjét expresszáló bakteriális rendszert, homo- és heterozigóta emberi tüdő-, vastagbél- és pankreászrák-sejtvonalakat. Potenciális új inhibitor tervezéséhez kovalens fragmens és akrilamid-fej könyvtárakat használtunk. Referenciaként a jelenlegi legjobb kovalens inhibitorokat használva számos új gyógyszerjelölt kismolekulájú inhibitort azonosítottunk, amelyek G12C KRAS- és daganatsejt-specifikusnak bizonyultak. Magy Onkol 63:310-319, 2019

A hasnyálmirigytumor, a kis esetszám ellenére is, az egyik legnagyobb kihívás a tumorterápia területén, mivel a gyógyítása jelenleg nem megoldott, és az öt éven túli túlélés kevesebb mint 5%. Ezért új, innovatív megoldások kutatása különös jelentőséggel bír ezen a területen. A célzott tumorterápia új lehetőséget nyújthat a hasnyálmirigytumor hatékony gyógyításában. Munkánk során arra törekedtünk, hogy olyan peptidalapú irányítómolekulákat keressünk, és ezek szerkezetét úgy módosítsuk, hogy azok alkalmasak legyenek tumorellenes hatóanyagok célba juttatására. Több olyan peptidet hasonlítottunk össze, amelyek hatékonyan ismerik fel a hasnyálmirigytumor-sejteken megjelenő specifikus vagy túltermelődő receptorokat. Szerkezet-hatás összefüggéseket állapítottunk meg, amelyek a későbbi gyógyszertervezésekben is hasznosak lehetnek. Az in vitro leghatékonyabb konjugátum (Dau=Aoa-GFLG-K(Dau=Aoa)SKAAKN-OH) tumornövekedést gátló hatását in vivo is vizsgáltuk nőstény SCID egereken. Az elért 30% körüli gátlás amellett, hogy a konjugátum nem mutatott toxikus mellékhatást szemben a szabad daunorubicinnel, jó kiindulás lehet a további, még hatékonyabb konjugátumok előállítása felé. Magy Onkol 63:301-308, 2019

A magas mortalitású tumorok esetében hatékony gyógymód hiányában szükség van új, innovatív gyógyítási eljárásokra. Ezen a területen jelentős áttörést hozhat a célzott tumorterápia, amely azon alapul, hogy a hatékony tumorellenes szert olyan irányítómolekulához (pl. peptidhez) kapcsoljuk, amely nagy szelektivitással ismeri fel a tumorspecifikus vagy a tumorsejteken nagy mennyiségben megjelenő receptorokat/ antigéneket. Egy ilyen konjugátum hatékonyságát számos paraméter befolyásolja. Így az irányítómolekula szerkezete, a kapcsolódó hatóanyag típusa, száma, a konjugátumban elfoglalt helyzete és a hatóanyag kémiai kapcsolódásának módja az irányítómolekulához mind olyan tulajdonságok, amelyek befolyásolják a receptorkötődést és a sejtbejutást, továbbá a szabad hatóanyag, vagy aktív metabolitjának felszabadulását és lokalizációját a sejtekben. Az NVKP_161-2016-0036 pályázat keretében végzett munkánk során a magas mortalitású tumorok ellen próbálunk kifejleszteni megfelelő konjugátumokat. Az itt közölt néhány példán keresztül mutatjuk be azt a kutatási folyamatot, amelynek során az egyes konjugátumokat optimalizáljuk a minél hatékonyabb gyógyszerjelöltek előállítása érdekében. Magy Onkol 63:290-300, 2019

Az onkológiai kórképek napjainkban a világon, és így hazánkban is a vezető halálokok egyikévé léptek elő. Megfelelő kezelésük ma az egészségügy egyik legfontosabb stratégiai kérdése. Az új típusú, személyre szabott terápia fontos eleme lehet a célzott tumorterápia, amely a nagy mortalitású és súlyos tumoros elváltozásban szenvedő betegek javuló életkilátásait és életminőségének javulását eredményezheti, aminek természetesen jelentős nemzetgazdasági haszna is van. A célzott daganatterápia lényege, hogy a gyógyszermolekulákat egy, a tumorsejteket nagy szelektivitással felismerő komponens segítségével juttatjuk a sejtekbe.