Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 12
#1
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

Az orvosi képalkotás egyik aktuális kutatási célja az, hogy diagnosztikai felvételeken megjelenő tumorok mintázatait jellemezze (textúrák), és az ehhez rendelhető számszerű adatok prognosztikai értékét megállapítsa. A PET/CT vizsgálatokban számos daganattípus esetén (tüdő, prosztata, méhnyak, vastagbél, fej-nyak) sikerült igazolni adott textúraparaméterek diagnosztikai és prognosztikai értékét. Azonban az eredmények gyakran ellentmondásosak, különböző publikációk különböző textúraparamétereket találnak hasznosnak ugyanannál a daganattípusnál. Az ellentmondások oka, úgy tűnik, részben metodikai jellegű, ugyanis a textúraadatok meghatározása igen komplex folyamat, amely standardizáció hiányában ellentmondásos eredményekhez vezet. A vizsgálati protokoll definiálása, a képrekonstrukció módja, a tumor szegmentálása, a voxelek ún. újra-mintavételezése, valamint a konkrét textúraszámolási algoritmusok formája is mind része a kiértékelési folyamatnak. A legújabb irodalmi eredmények azt mutatják, hogy a részlépések szükségszerű és megfelelő harmonizálásával a textúraadatok prognosztikai ereje, illetve megbízhatósága javítható. A harmonizáció legoptimálisabb módja olyan speciális fantom-méréssorozat képi anyaga lehetne, amely szimulálná a tumorszövetekre tipikusan jellemző inhomogén eloszlásokat magas reprodukálhatósággal. Magy Onkol 64:159–167, 2020
Kulcsszavak: PET/CT, kvantifikáció, képanalízis, heterogenitás, textúraparaméter

#2
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

Bemutatjuk a mesterséges intelligencián (MI) alapuló módszerek egy lehetséges klinikai alkalmazását, mely képes a jelentős zajjal terhelt csontszcintigráfiás felvételek hatékony zajszűrésére. A speciális MI-alkalmazás az előzetes vizsgálatok alapján lehetővé teszi, hogy számottevően csökkenthessük a vizsgálati időt vagy a betegnek beadott aktivitást, így csökkentheti a beteget, asszisztenst, orvost ért sugárterhelést. Bemutatjuk az MI-szűrő alkalmazása működésének sajátosságait, tanítási folyamatát, melyet fontos érteni ahhoz, hogy a leletező orvos biztonsággal, „másodlagos megbízható véleményként” figyelembe vehesse az MI-feldolgozott képet, és ezáltal pontosabb diagnózist fogalmazhasson meg a segítségével. Kitérünk az algoritmus robusztusságvizsgálatára, valamint a komplex klinikai ellenőrzés sajátosságaira és kihívásaira is. Magy Onkol 64:153–158, 2020
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, csontszcintigráfia, klinikai validáció, zajcsökkentés, jel-zaj viszony javítása

#3
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

A mesterséges intelligencia egy dinamikusan fejlődő módszertan, és mivel eszköztára rendkívül gazdag, megjelenése nemcsak az iparban, hanem minden tudományterületen érezhető. A diagnosztikai műszergyártók viszonylag hamar felismerték, hogy az ilyen típusú algoritmusokkal minőségi javulást és a mérési vagy vizsgálati idő csökkentését lehet elérni, ami számukra piaci előnyt, a felhasználók számára pedig hatékonyabb betegellátást jelenthet. Ebben az öszszefoglalóban a módszertani áttekintés után a képalkotás és a képfeldolgozás területén megismert újabb alkalmazásokra mutatunk példákat. A közlemények elemzése is alátámasztotta a szakértők által gyakran hangoztatott feltételt, miszerint a gépi tanulás alkalmazása és fejlesztése csak megfelelő mennyiségű és minőségű adatokkal lehetséges. Ilyen adatokat csak olyan projektekkel lehet összerendezni, amelyek a XXI. századi technológiai igényeknek megfelelő adattárházak kialakítását biztosítják. A Big Data módszertanának a mesterséges intelligencia ilyen típusú integrálásával a sokszor még rejtett klinikai adatvagyon válhat elérhetővé a korszerű adattudományi eszközök számára. Ez a lehetőség megfelelő klinikai kérdésekkel együtt új K+F+I projektek bázisát jelentheti majd. Magy Onkol 64:145–152, 2020
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, Big Data technológia, onkológia, nukleáris medicina, radiológia

#4
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

A modern képalkotó eljárások – benne a CT- és MR-diagnosztikával – a betegségek korai felismerésében, kiterjedésének és jellegének meghatározásában, a kezelésre adott válasz megítélésében egyre fontosabb szerepet játszanak. A szerzők áttekintik azokat a technikai, technológiai fejlesztéseket, amelyek a CT- és MR-diagnosztikában a közelmúltban megvalósultak, a klinikai gyakorlatban elterjedőben vannak. Az elért eredményekre támaszkodva a további fejlesztések lehetőségét is elemzik. A fő célkitűzés mindkét modalitásnál a folyamatos hardver- és szoftverfejlesztés, a költséghatékony megoldások az eredményesség növelésével, a fenntartási és működési költségek csökkentésével. A vizsgálati idő csökkenése, az egyre javuló képminőség, a vizsgálati környezet komfortosítása mind a beteg, mind az ellátó személyzet számára igen fontos. A nyert adatok interpretációja nagyban függ a leletező szakértelmétől, tapasztalatától, a klinikai adatok és a technikai lehetőségek ismeretétől. Ezt a folyamatot segíti majd a mesterséges intelligencia (AI), amelyet a szerzők a CT- és MR-diagnosztika kapcsán érintenek. Magy Onkol 64:139–144, 2020
Kulcsszavak: CT- és MR-diagnosztika, trendek, fejlesztés, költséghatékony, mesterséges intelligencia

#5
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

A prosztatarák diagnosztikájában és terápiájában a radiofarmakonok és a hibrid technológia (PET/CT, PET/MRI) fejlődése új lehetőséget nyitott meg. A kolin-PET pontosabb korai diagnosztikát biztosít, mely a személyre szabott, metasztáziscélzott terápiák megválasztását segíti. A teranosztikumként alkalmazható PSMA-radiofarmakonok hazánkban még nem elérhetők. A 68Ga-cal vagy 18F-cal jelölt PSMA kiváló diagnosztikai radiofarmakon, mely a kolin-PET-nél érzékenyebben képes ábrázolni a primer folyamatot és annak metasztázisait, különösen alacsony PSA-szint esetén. A béta-sugárzó 177Lutel jelölt PSMA a diagnosztikus molekula terápiás párjaként effektíven kezeli a metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarákos betegeket. Jelen közleményünkben az európai ajánlás alapján elemezzük a PSMA radioligandum terápia (PRLT) helyét a prosztatarákos betegek kezelésében. Magy Onkol 64:133–137, 2020
Kulcsszavak: teranosztikum, PSMA, prosztatarák

#6
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

A cikk a neuroendokrin tumorok nukleáris medicinai diagnosztikáját és terápiás lehetőségeit mutatja be a jelenleg hatályos irányelveknek megfelelően. A közlemény a neuroendokrin eredetű daganatok általános jellemzésével kezdődik, majd a laboratóriumi és képalkotó diagnosztikus módszerek széleskörű bemutatásával, illetve a peptidreceptor radionuklid terápia és a meta-jodobenzilguanidin-kezelés részletes tárgyalásával folytatódik. Végezetül a cikk betekintést nyújt az aktuális kutatásokba és a jövőben várható fejlesztésekbe is. Magy Onkol 64:119–130, 2020
Kulcsszavak: neuroendokrin tumor, radioizotópos képalkotás, radioizotópos terápia

#7
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

Az első igazi teranosztikum, a I-131, a differenciált pajzsmirigyrákok (DTC) ellátásában került alkalmazásra, és ma is fontos szerepe van e betegségek jó prognózisában. A radiojód specifikus, molekuláris terápiára ad lehetőséget a jodid aktív felvételét végző nátrium-jodid-szimporter révén. Más teranosztikumok kifejlesztése is alapvetően az individualizált, személyre szabott terápiát célozza, a mellékhatások minimalizálása és a terápiás hatás optimalizálása útján. Az alapvetően jó prognózisú DTC incidenciája gyorsan nő az egész világon. Ez szükségessé tette az irányelvek módosítását a „túlkezelés” elkerülése érdekében, a kevésbé radikális ellátás irányában. Az elmúlt években új patológiai klasszifikáció és stádiumbeosztás is napvilágot látott. A jelen közlemény a DTC ellátásában bekövetkezett változásokat foglalja össze, kiemelve a radiojód-kezelés szükségessége körüli véleménykülönbségeket, ismertetve a magyar konszenzuskonferencia állásfoglalását. Magy Onkol 64:112–117, 2020
Kulcsszavak: teranosztikum, precíziós medicina, személyre szabott kezelés, differenciált pajzsmirigyrák, radiojód

#8
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-06-30

A személyre szabott gyógyításban a „PET-alapú” molekuláris képalkotás jelentős szerepet játszik. Folyamatosan új radiogyógyszerek jelennek meg a mindennapi gyakorlatban a betegségek felderítésében, és a terápia hatásosságának felmérésében. A radiogyógyszer-fejlesztésekben az utóbbi években a teragnosztikus alkalmazások kerültek előtérbe. A cikk ismerteti a neuroendokrin és prosztatadaganatok diag nosztikájához szükséges, valamint a fibroblasztaktivációs protein gátló 18F és 68Ga izotópokkal jelzett radiogyógyszereket. A fémes radioizotópok (44Sc, 64Cu, 52Mn, 86Y, 89Zr) egyre szélesebb választéka segít kielégíteni az új biomarkerek iránti igényt, és jelentősen elősegíti a PET-radiofarmakonok új generációjának a bevezetését. Magy Onkol 64:104–111, 2020
Kulcsszavak: 18F és 68Ga izotópok, radiogyógyszerek, fémes izotópok, onkológiai diagnosztika

#9
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-06-30

A szerzők az egyfotonos technikákhoz használt izotópokat és radiofarmakonokat tekintik át, kitérve ezek jelenlegi felhasználására, illetve az esetleges jövőbeli trendekre. A SPECT-vizsgálatoknál is egyre szélesebb izotóppaletta áll rendelkezésre, illetve olyan terápiás izotópok is a figyelem középpontjába kerültek, amelyek diagnosztikus leképezése az új technológiák megjelenésének köszönhetően egyszerűbbé vált. Ezen túlmenően napjainkban a nukleáris medicina területén egyre inkább előtérbe került a diagnosztikus és terápiás radiofarmakonok egymáshoz közelítése, így fontos szerepet töltenek be a teranosztikumok is. Magy Onkol 64:98–103, 2020
Kulcsszavak: radiofarmakon, egyfotonos emissziós komputertomográfia, SPECT, terápia, teranosztikum

#10
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-06-30

A 2-dezoxi-2-[fluorin-18]fluor-D-glükóz (18F-FDG) pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia (PET/CT) bevezetése és klinikai alkalmazása több mint két évtizedes múltra tekint vissza. A módszer paradigmaváltást eredményezett az onkológia számos területén és nagyon gyorsan nőtt az elfogadottsága. A legmodernebb PET-alapú hibrid mérés, a PET/mágneses rezonancia (PET/MR) képalkotás 2011-től vált elérhetővé és további felbecsülhetetlen lehetőségeket kínál. Különböző ajánlások születtek azzal a céllal, hogy útmutatást nyújtsanak a PET/MR protokollok standardizálásához, harmonizálásához és támogassák a módszer alkalmazását a klinikai felhasználás és kutatás területén. Remélhetően, jól körülhatárolt szakmai javallatokkal, hasonlóan a PET/ CT alkalmazásokhoz, a ma még kissé misztifikált PET/MR technológia hamarosan a mindennapjaink részévé válik. Magy Onkol 64:87–96, 2020
Kulcsszavak: PET/CT, PET/MR, klinikai alkalmazások

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.