A szerzők jelen munkájukkal az elmúlt tíz évben megjelent kristálydiagnosztikai dolgozataik eredményeit kívánták összefoglalni történeti sorrendben, hogy hiteles képet adjanak arról a gondolkodási folyamatról, mely a metabolikus megbetegedésekről vallott jelenlegi véleményük kialakulásához vezetett. Legjobb szándékaik szerint ismertetik azokat az irodalmi előzményeket, amelyek alkalmazott módszerükkel összefüggésbe hozhatók, és kiemelik azokat a megállapításokat, melyek legjobb tudásuk szerint előzmények nélküliek, illetve a nevükhöz köthetők. Jelen munkájukat metabolikus megbetegedésekkel foglalkozó orvosoknak (belgyógyászoknak, reumatológusoknak, patológusoknak) és kristályokkal foglalkozó szakembereknek ajánlják.
A teljesség lehetősége nélkül szeretnék beszámolni az elmúlt tíz év diabetológiai újdonságainak minél nagyobb részéről. Összességében azt mondhatjuk, hogy sok változás történt – főleg az új gyógyszercsoportok megjelenésével, és köréjük új irányelvek kapcsolódnak. Miután a cukorbetegek mintegy tíz évvel élnek rövidebb ideig, mint a nem cukorbetegek, mintegy tíz év alatt derülhet ki, hogy érdemi változást hoztak-e ezek az újdonságok a betegeink életében. Reméljük.
Az elhízás krónikus, recidiváló betegség, amely élethosszig tartó kezelést igényel. A terápia multidiszciplináris jellegű és összetett. Az életmód-terápia minden esetben az alap, amelyhez csatlakoznak – megfelelő indikáció esetén – a gyógyszeres és a bariátriai sebészeti beavatkozások. Az elhízás gyógyszeres terápiája sokáig kudarctörténetnek bizonyult, mivel több a már kivont hatóanyag, mint a jelenleg is alkalmazott. Aktuálisan a GLP1- receptor-agonisták (GLP1-RA) jelentik az elhízás gyógyszeres kezelésének egyik legsikeresebb vonalát. A nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) az elhízás egyik kevéssé ismert, de gyakori kísérője. Kezelésére elsősorban a testtömeg csökkentése jön szóba, gyógyszeres terápiájára számos vizsgálat történt a GLP1-RA-kkal, egyelőre átütő siker nélkül.
A nátrium-glükóz kotranszporter (SGLT)2-gátlók erélyes glykaemiás hatásuk, a betegség kimenetelét módosító tulajdonságuk mellett kísérletes megfigyelésekben és kemény végpontú prospektív klinikai tanulmányokban egyaránt kardio- és renoprotektív természetűnek bizonyultak. Az összefoglaló közlemény áttekinti az atheroscleroticus eredetű szívkárosodás, a szívelégtelenség, valamint a krónikus vesebetegség mérséklésének hátterében álló patogenetikai tényezőket, és a főbb primer és szekunder prevenciós klinikai vizsgálatok eredményét. Megállapítja, hogy e kedvező hatások tükrében az antidiabetikus kezelés hangsúlyai mára módosultak, s előtérbe kerültek az előnyös keringési és/vagy renális hatású szerek, sőt, az SGLT2-gátlók egyes képviselőit nem cukorbetegeknél is alkalmazzák. A diabetológiában primer és szekunder prevenciós helyük egyaránt körvonalazódott, nefrológiai tekintetben – noha primer prevenciós szerepük is megkérdőjelezhetetlen – ma még nagyobbnak tűnik a szekunder prevenciós jelentőségük.
Ma már széleskörűen ismert, hogy a D-vitamin korábban számon tartott feladatainál jóval szélesebb hatásspektrummal rendelkezik. Diabetesben a megfelelő D-vitamin-ellátottság kiemelt jelentőségű. A közlemény áttekinti a D-vitamin metabolizmusát, fő hatásait és részletesen foglalkozik az inzulinszekréciót és az inzulinhatást érintő mechanizmusokkal. Kiemeli a vitaminnak a diabeteses neuropathia kialakulásában és kezelésében, valamint a coronaria-betegségben betöltött szerepét. Hangsúlyozza a cukorbetegek D-vitamin-ellátottságának rendszeres ellenőrzését és nem kielégítő vagy elégtelen volta esetén a pótlás indokoltságát.
Elégtelen glükózlebontás során a citrátkör intermedier anyagai lecsökkennek, ezért a zsírsavlebontás megakad, és acetecetsav, béta-oxivajsav képződik, megindul az acetonosodás. A vér béta-oxivajsav-szintjének mérésére alkalmas új ketontest-meghatározó módszer segítségével már az acetonképződés első lépése során lehetőség van a veszély, a ketoacidózis felismerésére és otthoni megelőző kezelésére.
Az új inzulinkészítmények és az egyre fejlettebb inzulinbeadási eszközök mellett a legforradalmibb változások a folyamatos glükózmonitorozásban, az inzulinpumpa-kezelésben és a diabetes-gondozás digitalizációjában következtek be.
Az új eredmények alapján az American Thyroid Association (ATA) 2017-ben módosított a szubklinikus hypothyreosisra vonatkozó TSH-célértékein, míg a European Thyroid Associationnek (ETA) jelenleg is a 2014-es ajánlása van érvényben. A két irányelv alapjaiban különbözik, abban viszont megegyeznek, hogy helyi trimeszterspecifikus TSH-értékek alkalmazását javasolják a szubklinikus hypothyreosis esetére. Helyi határértékek hiányában az ATA 4,0 mIU/l-es TSH-értéktől és TPO-pozitivitás esetén javasolja a levotiroxin pótlását, 2,5 mIU/l fölött csak ennek mérlegelését, az ETA ezzel szemben ellenanyagszinttől függetlenül indokoltnak tartja a levotiroxinkezelést 2,5 mIU/l-es TSH-szint felett.
A közlemény gyakorlati szempontból részletezi a várandósság alatti pajzsmirigy-túlműködés és -alulműködés következményeit, felismerésének és kezelésének lehetőségeit, illetve a szülést követően manifesztálódó postpartum thyreoiditis ellátását és a páciensek gondozását.
Az ultrahangvizsgálat az elsődlegesen választandó eszköz a pajzsmirigygöbök kivizsgálásában. Mivel a göbök gyakori szerkezeti eltérések a mirigyen belül, fontos annak eldöntése, hogy mely göböknél merül fel a rosszindulatúság kockázata, azaz mely göböket kell citológiailag vizsgálni. Az ezen diagnosztikai lépés elősegítésére az elmúlt években született különböző ultrahang alapú klasszifikációs rendszerek jelen felhasználhatóságát és felhasználásuk nehézségeit mutatja be a közlemény.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.