A közel kétszáz éve a sebészetből kivált, majd önállósodott diszciplínán belül az elmúlt évtizedekben egyre kiteljesedő urológiai szubdiszciplínák alakultak ki, melyek töretlen fejlődésen mentek keresztül az utóbbi tíz évben. Ennek a fejlődésnek a legfontosabb állomásait mutatja be a cikk.

Az interstitialis tüdőbetegségek közé változatos kórképek tartoznak. Közös jellemzőjük a celluláris infiltráció és/vagy extracelluláris mátrix depozíciója a terminális bronchiolustól disztális tüdőterületeken. A tüdőgyógyászat­ban az ILD-k diagnosztikája és terápiája 2015 óta standardizált, ILD-team munkájához kötött. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája az esetszámok és a standardoknak megfelelő ellátás mellett ma már európai ILD-referenciacentrum. A közlemény röviden áttekinti az ILD-k terén elért eredményeket, a progresszív pulmonalis fibrosis kritériumait, illetve a kli­nika ötéves, ILD-teamen bemutatott eseteinek összetételét.

Jelentős változások történtek a műtéti eljárásokban, a diagnosztikai és terápiás berendezések fejlesztésében. A phacoemulsificatio általánossá vált hazánkban. Megjelentek a prémium kategóriás műlencsék. Kifejlesz­tették a femtolézeres szürkehályog-sebészeti technológiát, a glaucoma femtolézeres kezelésének fejlesztésében és tesztelésében Magyarország világelső. A szemnek szinte nincs már olyan része, amelyet ne lehetne lézerrel kezelni. Az optikai koherencia tomográfia (OCT) általánossá vált a retinabetegségek diagnosztikájában. Áttörés történt az időskori nedves típusú macula-degeneráció kezelésében. Immár a mesterséges intelligencia is segítheti a szemorvosok munkáját.

A reumatológia hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt tíz évben. Tovább bővültek ismereteink a betegségek sejtes és molekuláris patogenezisét illetően, újabb modern diagnosztikus és terápiás eljárások bevezetésére került sor. Magyarországon jelenleg a legtöbb diagnosztikus és terápiás eszköz elérhető; reméljük, ez így marad a jövőben is.

A mentális betegségek incidenciája a világjárvány, a társadalmi traumák mentén nőtt, a hangulatzavarok, a depresszió, a szorongásos betegségek, az addiktológiai problémák népegészségügyi méreteket öltöttek. Az el­múlt tíz év fejlődést hozott kutatási programokban, diagnosztikus rend­szerekben, a digitalizáció alkalmazásában, gyógyszeres és nem gyógysze­res kezelési módszerekben. Az evidencián alapuló hatékony módszerek – szomato-, farmako-, szocio- és pszichoterápia – elérhetősége a legfőbb kihívás. A pszichiátriai ellátás továbbra is személyközpontú, interdiszcip­lináris és lehetőség szerint közösségalapú.

Az elmúlt évtizedben a szülészet-nőgyógyászat számos részterületén kö­vetkezett be olyan fejlődés, mely az eddigi, sokszor több évtizedes alapon nyugvó tevékenységünk újragondolásához vezetett. Példa erre a prenatális diagnosztikában alkalmazott noninvazív tesztek berobbanása, vagy az intrauterin végezhető beavatkozások lehetősége, a molekuláris diagnosz­tika, majd terápiás eljárások megjelenése a nőgyógyászati onkológiában, de számos műtéti beavatkozás tekintetében a minimálinvazív technikák térhódítása is. Alább részterületenként foglaljuk össze azokat a jelentős változásokat és eredményeket, amelyekkel szakmánk az elmúlt évtizedben gazdagodott.

Az elmúlt évtizedben tovább erősödött a neurológiában két, látszólag ellen­tétes irányú folyamat: a szubspecializáció és a multidiszciplináris szemlélet térnyerése. Mindkét tendencia hajtóereje a klinikai idegtudományi isme­retek szinte felfoghatatlan mértékű bővülése, amelyből ebben a cikkben csupán ízelítőt adhatunk.

A súlyfelesleg életmód-terápiájának hatékonysága a többi civilizációs be­tegségéhez hasonló, ugyanakkor az újabb gyógyszerek reménytelivé teszik azt a célt, hogy az elhízással élők nagy része hatékony orvosi segítségben részesüljön.

A vesebetegségek lassan elfoglalják az őket megillető helyet a nem fertőző népbetegségek sorában, mert jelentőségüket egyre inkább (f)elismerik, és mert előfordulásuk és szövődményeik megszaporodtak a civilizációs ártalmak következtében. Az utóbbi évtizedben olyan új gyógyszercsoportok kerültek a fegyvertárunkba, amelyek célzottan hatnak a vesebetegségeket kiváltó egyes (immun)folyamatokra, illetve a vesebetegség progresszióját lassítják vagy a szív-ér rendszeri szövődményeket csökkentik, függetlenül az eredeti noxától. Óriási a fejlődés a genetikai betegségek diagnosztikájában és kezelésében is. A nefrológusnak kötelessége széles körben megismertetni a betegséggel kapcsolatos információkat, szolgálva ezzel a primer és szekunder prevenciót. Összefoglalónk ezt az ívet követve írja le az utóbbi tíz év mérföldköveit.

A civilizált világ ma még legfontosabb betegségcsoportja, kimeneteli kocká­zata a keringési betegségek közül kerül ki. Még mindig az ateroszklerotikus, aterotrombotikus artériás betegségek adják a keringési halálozás mintegy öthatodát. A keringési halálozás sok országban már csökken, de aki azt gondolja, hogy a keringési betegségek ritkulása miatt csökken, az téved. A keringési medicina eddig inkább a betegek életben tartásában ért el eredményeket. Ez a cikk jórészt a fejlődésnek éppen erről az oldaláról, a betegek életben tartásáról fog szólni, hiszen itt tudjuk felmutatni a leg­több eredményt.