A koraszülöttek ideghártya-elváltozása (retinopathia prematurorum, ROP) világszerte a gyermekkori vakság és gyengénlátás vezető okai közé tartozik. A megfelelő módon elvégzett szemészeti szűrővizsgálatok, kezelések és utógondozás teremthet esélyt a súlyos állapotok kialakulásának megelőzésére.

Hazánkban a védőoltási gyakorlattal rendelkező (védőoltásokat szervező, végző, felügyelő) egészségügyi szakemberek és az oltottak (vagy hozzátartozójuk) általi bejelentések átlagosan 17%-a oltási balesetről szól. Az oltóanyagok szállítása, tárolása, alkalmazása során bekövetkező – egyébként elkerülhető – hibákat, tévedéseket soroljuk az oltási balesetekhez, melyek száma kismértékben, de folyamatosan emelkedik.

A hasmenés jelentős közegészségügyi problémát jelent nemcsak a fejlődő, hanem az iparilag fejlett országokban is. A hasmenés szokványos kezelése mellett adjuváns terápiaként alkalmazott probiotikumok megrövidítik a betegség és a kórházi tartózkodás időtartamát, továbbá csökkentik a székürítések számát.

Napjainkban a zenének a kognitív és affektív fejlődésre gyakorolt hatásáról egyre több kutatási adat jelenik meg, s bár az alkalmazott módszerek sokfélék, a megismételhető eredmények egyre meggyőzőbbek. A tanulmány az alapés klinikai kutatások azon eredményeit mutatja be, amelyek célja a zene hatásmechanizmusának feltárása és a gyógyításban való sikeres alkalmazás területeinek (posztoperatív ápolás, stressz- és fájdalomcsökkentés, pszichiátria, neurológia) azonosítása.

A sepsis nagy halálozású, gyors progressziójú kórfolyamat. Az első órák szakszerű beavatkozásai nagymértékben növelik a túlélési esélyeket, ezért az irányelvek követése alapvető feltétele a hatékony kezelésnek. A közlemény célkitűzése a gyermekkori sepsis korai felismerésének, és a kezelés kezdeti lépéseinek ismertetése, a Surviving Sepsis Campaign 2016-ban kiadott irányelvének figyelembevételével.

Molekuláris (komponens alapú, CRD) allergológiai diagnosztikáról szóló közleménygyűjteményünk időszerűségét az élet diktálta. Mindezekről kitűnő keresztmetszeti képet adnak a jelen számban megjelent publikációk. Ezek összefoglalása mellett említésre kerül a molekuláris allergológiai diagnosztika legújabb vívmánya, a multiplex allergén-chip, melynek komplex molekuláris biomarkereivel szinte a teljes egyéni allergénspecifikus IgE repertoár meghatározható.

Az allergológia legújabb diagnosztikai lehetősége az allergének, így a rovarméreg-allergének komponenseinek analízise. A hagyományos diagnosztikával (bőrpróba/szérumspecifikus IgE) kettős pozitív esetekben a komponens alapú diagnosztika segít kiválasztani azt, hogy méhhel vagy darázzsal folytassuk-e az egyedüli oki kezelésként indikált immunterápiát. A komponens alapú diagnosztika finom hangolású, precíz eszköztára segítségével ritkábban kerülhet sor felesleges kettős immunterápiára.

A molekuláris allergiavizsgálat jelentős segítség a pollen–gyümölcs/zöldség keresztallergiák és a valódi ételallergia megkülönböztetésében. Választ adhat arra a kérdésre, mennyire kell életveszélyes allergiás reakciótól tartani diétahiba esetén, mennyire legyen szigorú a beteg diétája, szükséges-e a teljes allergénkerülés vagy feldolgozott, hőkezelt formában fogyaszthatja-e az allergén élelmiszert. Az allergia későbbi kinőhetőségére vonatkozóan is nyújt a vizsgálat plusz információt.

Egy adott pollenallergiát kiváltó specifikus vagy keresztreagáló molekuláris komponensek azonosítása (CRD diagnosztika) immár hazánkban is végezhető korszerű módszer. Nemzetközileg is ajánlott diagnosztikus lépésként, segítséget nyújt egyrészt az immunterápia várható hatékonyságának előzetes felmérésében, másrészt a pollen táplálék keresztallergiák klinikai kockázatbecslésében.

Az allergia diagnosztikájában új, pontosabb laboratóriumi módszer vált elérhetővé, mellyel nemcsak az mondható meg, hogy ki mire allergiás, hanem az is, hogy mennyire. A módszer mérföldkő az allergia pontosabb diagnosztikájában, és a célzottabb oki terápia megtervezését is lehetővé teszi.