Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, V. évfolyam, Budapest Fésüs Viktória cikkei

Az onkológia az immunterápiák korszakába érkezett, ugyanis a betegek saját immunrendszerének terápiás átprogramozásával, a tumorellenes immunválasz támogatásával nagyszerű eredmények érhetőek el számos rendkívül rossz prognózisú daganatban. A különböző hatásmechanizmusú immunterápiák közül az immunrendszer ellenőrzési pontjain ható immunellenőrzőpont-gátlók (immune checkpoint inhibitors, ICI) bizonyulnak a leghatékonyabbnak, elsősorban szolid tumorokban (melanóma, nem kissejtes tüdőrák), valamint klasszikus Hodgkin-limfómában. A terápia hatékonyságának magyarázata, hogy e daganatok többségében egy immunszuppresszív mikrokörnyezet van jelen, mely a hatékony effektor T-sejt-választ különféle direkt és indirekt mechanizmusokkal gátolja, melynek terápiás visszafordítása már lehetséges. A citotoxikus T-limfocita antigén 4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál fehérje 1 (PD-1) ellenőrzési pontok gátlószerei közül mára Európában három, az USA-ban hat gyógyszer rendelkezik engedéllyel, de klinikai vizsgálatok keretein belül növekvő számban érhetőek el egyéb immunellenőrzési pontok gátlószerei is. A növekvő számú ICI-k megfelelő alkalmazásához egyre nagyobb igény van megbízható prediktív biomarkerek azonosítására, valamint a terápia kapcsán fellépő rezisztencia mechanizmusainak feltérképezésére; mindez a következő évek fő kihívása lesz. Magy Onkol 61:116–125, 2017

Kulcsszavak: immunterápia, ipilimumab, nivolumab, pembrolizumab