hirdetés

Fertőzéses eredetű szívbelhártya-gyulladás (endokarditisz)

A fertőzéses (infektív) eredetű endokarditisz a szív belső felszínét borító belhártya (endokardium) gyulladása. A fertőzéses eredetű endokarditisz ritka, ám életveszélyes állapotot jelent, mely gyógyulás és túlélés esetén is élethosszig tartó következményeket hagyhat maga után. A betegség el­sősorban a bizonyos szíveltérésekkel vagy műbillentyűvel élő személyeket veszélyezteti. Az IE másik veszélye, hogy kialakulása esetén más szervek vagy szervrendszerek is megbetegedhetnek.

hirdetés

A fertőzéses (infektív) endokarditisz (IE) tüneteinek ismerete azért is nagyon fontos, mert a betegség sokszor felismerés nélkül maradhat, vagy a tünetek alapján tévesen más betegség diagnózisát állítja fel az orvos.

 

AZ INFEKTÍV ENDOKARDITISZ GYAKORISÁGA

 

Amint már szó esett róla, az IE szerencsére a ritkább kórképek közé tartozik, de a vilá­gon bárhol előfordulhat. Az átlagpopulá­cióban az IE gyakorisága 1 évre és 100 000 főre számítva körülbelül 10 eset. Kialakulása szempontjából különösen veszélyeztetettek az időskorúak és a szívbe ültetett eszközöket (műbillentyűket, pacemakert stb.) viselők.

Az IE leggyakoribb kórokozói a kör­nyezetünkben szinte bárhol megtalálható staphylococcusok, melyek leggyakrabban egészségügyi kontaktus vagy bizonyos invazív beavatkozások során juthatnak be a véráramba és betegíthetik meg a szív belhártyáját.

Az IE súlyos állapot, a 30 napon belüli halálozás elérheti a 30%-ot is.

 

AZ INFEKTÍV ENDOKARDITISZ TÜNETEI

 

Az IE legjellegzetesebb tünete a láz, mely az esetek jelentős részében nem magas, esetenként csak hőemelkedés formájában jelentkezik, sokszor intermittáló formában (azaz a lázzal járó időszakok láztalan perió­dusokkal váltják egymást).

Amennyiben az IE egy ideje fennáll, azaz szubakut formát ölt, a testhőmérsék­let emelkedéséhez egyéb tünetek is társul­hatnak. Ezek az alábbiak lehetnek:

pontszerű vérzések a bőrön;

bevérzések (sötétvörös vonalak) kö­römágy alatt;

fájdalmas bőr alatti csomók az ujja­kon (ezeket Osler-csomóknak is nevezzük);

fájdalmatlan foltok a tenyéren és tal­pon; esetleg

látászavarok (a szem ideghártyájának bevérzése következtében.

Amennyiben az IE következtében más szervek vagy szervrendszerek (pl. ideg­rendszer) is megbetegszenek, a fenti tünet­tant az érintett szerv vagy szervrendszer funkciózavarára utaló tünetek is színesítik.

 

AZ INFEKTÍV ENDOKARDITISZ KIVIZSGÁLÁSA

 

Az IE kivizsgálása – más kórképekhez ha­sonlóan – a kórelőzmény felvételével kez­dődik. Ennek során orvosa kikérdezi az ész­lelt tünetekről, azok fennállásának idejéről, jellegéről, súlyosságáról, a panaszokat eset­legesen enyhítő vagy súlyosbító körülmé­nyekről. Mivel az IE kialakulására bizonyos strukturális szívrendellenességek, illetve műtétek és egyéb orvosi beavatkozások is hajlamosíthatnak, az orvos valószínűleg rá­kérdez arra is, hogy diagnosztizáltak-e ön­nél korábban valamilyen szívbetegséget, áll-e ilyen ok miatt kezelés alatt, történt-e önnél korábban szívműtét, illetve szorult-e mostanában kórházi vagy egyéb kezelésre.

Az IE kivizsgálásának alapvető diagnosztikai módszere a szív ultrahangvizsgálata, azaz az echokardiográfia. Az echokardiográfia nemcsak a szív szerkezeti állapotáról (pl. falá­ nak megvastagodásáról) ad képet, hanem ta­nulmányozható segítségével a szív működé­se, a szívbillentyűk mozgása, azok megfelelő nyílása és záródása, illetve feltérképezhetők a szívüregeken belüli áramlási viszonyok is.

Az echokardiográfiás vizsgálatra ideális esetben már 24 órán belül sor kerül.

Az echokardiográfia történhet úgy, hogy orvosa a mellkas bőrén mozgatja a vizsgálófejet. A másik lehetőség az úgy­nevezett transzözofageális (azaz a nyelőcső felől végzett) echokardiográfia, amikor egy speciális endoszkópot vezetnek a nyelő­csőbe, és az orvos az eszköz végén elhelye­zett ultrahangos vizsgálófej mozgatásával alkot képet a szív állapotáról.

Speciális esetekben az echokardiográfia egyéb modern képalkotó módszerekkel (pl. háromdimenziós képalkotásra is alkal­mas komputertomográfiás [CT] vizsgálat, mágnesrezonancia-[MR] vizsgálat, izo­tópvizsgálat) is kiegészíthető, ily módon javítva az echokardiográfia diagnosztikai pontosságát.

Laboratóriumi vizsgálatokra is sor ke­rülhet, melyek többnyire nem specifikusan a szív érintettségére utaló eltéréseket mutat­nak, hanem a szervezetben zajló gyulladást jelzik (pl. gyorsult vérsejtsüllyedés, gyulladá­sos biomarkerek szintjének emelkedése).

A kivizsgálás kezdetén valószínűleg mellkasi röntgenvizsgálatot is kér majd or­vosa, mely elsősorban az IE kialakulását elő­segítő szívrendellenességek kimutatására szolgál. A mellkasi röntgenfelvételen a szív megnagyobbodása vagy alakjának jelleg­zetes megváltozása lehet látható.

A kivizsgálás részét képezi elektrokar­diográfiás (EKG) vizsgálat végzése is. Az IE az esetek körülbelül 10%-ában károsítja az ingerületvezetést a szívben, ezen esetek kiszűrésére alkalmas az EKG-vizsgálat.

A terápiás terv felállításához elenged­hetetlen úgynevezett hemokultúra végzé­se. Ez a beteg szempontjából egy egyszerű vérvételt jelent. Az így levett vért orvosa laboratóriumba küldi, ahol tenyésztéses vizsgálattal igyekeznek azonosítani a be­tegség hátterében álló baktériumtörzset. Ennek ismeretében kezdődhet meg ugyan­is a célzott antibiotikumkezelés.

 

AZ INFEKTÍV ENDOKARDITISZ KEZELÉSE

 

Az IE kezelésének alapját az antibiotikumterápia képezi. Ahogyan már érintőlegesen említettük, az antibiotikumkezelés akkor éri el leginkább a célját, ha az alkalma­zandó antibiotikumot a betegséget oko­zó antibiotikumtörzs ismeretében, annak antibiotikumérzékenysége szerint választja ki. A laboratóriumi diagnosztika tenyész­téses vizsgálattal tudja őt ebben segíteni.

Vannak azonban olyan esetek, amikor erre valamilyen ok miatt nem vagy nem első körben kerül sor. Ilyenkor úgynevezett empi­rikus (tapasztalati) antibiotikumadás mellett dönt az orvos. Ez azt jelenti, hogy a külön­böző körülmények (pl. kórelőzményi adatok, fennálló betegségek, esetleges korábbi IE esetében hatásosnak bizonyult kezelés) adott betegnél fennálló konstellációjának ismere­tében választja meg azt az antibiotikumot, melytől a legjobb hatást reméli. Amennyiben az alkalmazott antibiotikum klinikai javulást eredményez, ez visszaigazolja a választás he­lyességét. Klinikai javulás hiányában az orvos más antibiotikumra válthat, illetve a közben megérkezett tenyésztési lelet ismeretében célzott antibiotikumkezelést indíthat.

Bizonyos esetekben műtéti megol­dásra is szükség lehet. Sebészeti beavat­kozást indokolhat például, ha a gyulladás a műbillentyű(ke)t is károsítja. A műtéti ja­vallat felállítása azonban IE eseteiben több dilemmát és buktatót is rejt, ezért orvosa minden szóba jövő körülményt mérlegelve dönt arról, hogy az ön esetében szükség van-e sebészeti beavatkozásra.

 

AZ INFEKTÍV ENDOKARDITISZ KÖVETKEZMÉNYEI

 

Bár az IE diagnosztikai és terápiás lehetősé­gei az utóbbi időben jelentősen bővültek és javultak, a betegség még mindig jelentős, 30% körüli halálozással jár. A fatális kimenetel szempontjából különösen veszélyeztetettek az időskorúak, a műbillentyűvel élők, az egy­idejűleg más betegségekben (pl. tüdő-vagy vesebetegség) is szenvedők, továbbá a vala­milyen betegség vagy kezelés következtében gyengült immunvédekezéssel rendelkezők.

Az IE – különösen nem vagy nem meg­felelően kezelt esetekben – akár egész életre szóló következményekkel (pl. szív­elégtelenség, veseelégtelenség, agyvérzés, szeptikus sokk) járhat.

 

AZ ÖNGONDOSKODÁS LÉPÉSEI

 

Az infektív endokarditiszen átesettek, illetve a betegség szempontjából külö­nösen veszélyeztetettek számára kiemel­ten fontos a szájüregi higiéné, valamint a rendszeres évenkénti fogorvosi kontroll. Amennyiben fogfájás vagy fogászati tá­lyogképződésre gyanús tünetek jelentkez­nek, azonnali kezelés szükséges. A fogásza­ti kezelések előtt feltétlenül tájékoztassa fogorvosát, hogy infektív endokarditiszben szenved vagy korábban ilyen betegségen esett át. Bizonyos fogorvosi beavatkozások előtt antibiotikumprofilaxis lehet indokolt, fogorvosa döntése alapján, szükség esetén kardiológusával konzultálva.

Legalább ennyire fontos bőrének tisz­tán tartása, épségének megőrzése. Amen­nyiben bőrgyulladásra utaló tüneteket ész­lel (a bőr pirossá, meleggé, duzzadttá válik), kérje ki orvosa tanácsát, aki szükség esetén antibiotikumkezelést indít. Az IE szempont­jából fokozottan veszélyeztetett szemé­lyek esetében nagy kockázatot hordoznak a szépészeti beavatkozások (pl. arc- vagy ajakfeltöltés, botoxkezelés), a piercing-beültetés, illetve tetoválás készítése, ezért ezeket lehetőleg kerülje, vagy ha mégis ilyet fontolgat, előzetesen mindenképpen kérje ki orvosa véleményét.

 

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENG

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[282422] galéria
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.