hirdetés

Heveny derékfájás

A középkorúak és az idősebbek közül sokan szinte már az élet természetes velejárójának tekintik az enyhe vagy mérsékelt fokú derékfájást. Pedig ennek nem kell szükségképpen így lennie.

hirdetés

A heveny derékfájás a gyakorisági sor­ban előkelő helyen áll a háziorvosi vizitek okai között. A népesség jelentős hányada – egyes felmérések szerint akár több mint 80 százaléka – él át élete során legalább egyszer derékfájásos epizódot. A fájdalom többnyire csak enyhe vagy kö­zepes fokú, tartósan fennállhat vagy időről időre visszatérhet.

 Mi okozza a derékfájást?

 Az okok megértéséhez nagy vonalakban is­mernünk kell a gerinc anatómiai felépítését. Testünk csontos és porcos képletekből, illetve izmokból és lágyrészekből felépülő támasz­tórendszerének szilárd alapját a gerincoszlop képezi. E tájékoztatónk szempontjából a ge­rincoszlop érintett szakasza az öt ágyékcsigo­lyából felépülő alsó gerincszakasz, melyhez a keresztcsont, ennek folytatásában pedig a farokcsont csatlakozik. A csigolyák között elhelyezkedő porckorongok kocsonyás, zselészerű anyaguk révén a gerincet érő lö­késhullámok csillapításában vesznek részt, egyben biztosítják a gerincoszlop kellő ru­galmasságát. A csigolyák közötti és melletti szalagok tovább növelik a gerincoszlop te­herbíró képességét oly módon, hogy a rugal­masság megmarad. A gerincoszlop megtá­masztását a környező izmok biztosítják.

A csigolyák által közrezárt csontos tér­ben lévő gerincvelőből a csigolyák alkotta réseken keresztül idegek futnak testünk minden pontjára.

Derékfájás általában akkor lép fel, ha az imént felsorolt anatómiai képletek bármelyikét fokozott, egyenlőtlen, aszim­metrikus vagy a fiziológiástól jelentősen eltérő terhelés éri. Ilyenkor a szervezet – pl. a gerinc körüli izmok fokozott igénybevé­telével – egy ideig ellensúlyozza a kóros terhelést, a kompenzáló mechanizmusok kifáradását követően azonban derékfájás lép fel. A kiváltó tényező hosszabb idő után szervi elváltozásokat is okoz – pl. a porc­korongok kocsonyás anyagát összetartó rostos gyűrű részleges vagy teljes szaka­dása miatt a porckorong belső lágy anya­ga a gerinccsatornába boltosul, és létrejön a porckorongsérv, mely a környező képle­tek – elsősorban idegek – nyomása révén okoz fájdalmat. Máskor a csigolyák kopása, illetve a peremszéleken megjelenő csontos felrakódások felelősek a panaszokért.

Bizonyos tényezők jelenlétében na­gyobb eséllyel jelentkezik derékfájás. Ilyen pl. a túlsúly, az idős kor, a dohányzás. Az átlagosnál gyakrabban fordul elő deréktáji fájdalom a nőknél, valamint azoknál, akik ülő életmódot folytatnak vagy munkájuk révén gerincüket tartósan fokozott mérték­ben vagy egyenlőtlenül terhelik. Bizonyos mentális betegségek (pl. szorongás, de­presszió) mellett is gyakoribb a derékfájás.

 A derékfájás típusai

 A derékfájás többféle szempont alapján so­rolható be. Fennállásának időtartama alap­ján megkülönböztetünk idült (krónikus) és heveny (akut) formát. Utóbbi időtartama nem haladja meg a 4 hetet; az idült derék­fájás 12 hétnél régebb óta áll fenn, a köztes, ún. szubakut formában pedig a fájdalom 4 hétnél hosszabb, de 12 hétnél rövidebb ideig nem múlik el.

A derékfájás felosztható aszerint is, hogy a beteg szubjektív panaszai mögött kimutatható-e objektív eltérés. Az esetek többségében ilyen ok nem igazolható, ilyenkor az orvosok aspecifikus derékfá­jásról beszélnek. Más esetekben a fájda­lom okaként jól körülírható eltérés vagy betegség valószínűsíthető, így pl. a gerinc kopásos betegsége (artrózis), porckorong­sérv, ritkábban fertőzés, daganat, sérülés, fejlődési rendellenesség stb.

Mit jelent az, hogy "isiász"?

 A köznyelvben isiásznak is nevezett de­rékfájás esetében a fájdalom oka, hogy a gerincvelőből a test perifériás részei felé futó ideggyökök, illetve -rostok nyomás alá kerülnek vagy vongálódnak. Ilyenkor a fájdalom nem korlátozódik a gerinc te­rületére, hanem az ideg lefutása mentén is jelentkezik. Tipikus isiászos fájdalom a vég­tagok felé kisugárzó, sokszor nyilallásszerű érzés, melynek már a helye alapján valószí­nűsítheti az orvos, hogy az ágyéki gerinc melyik szakaszán van a baj.

Az ideggyökök érintettsége nemcsak fájdalomban nyilvánulhat meg, hanem elő­fordulhat az érintett területen zsibbadás, érzészavar vagy izomgyengeség is. Súlyo­sabb idegi érintettség esetén a vizelet- és/ vagy székletürítés is zavart szenvedhet.

Az isiászos fájdalom az esetek túlnyo­mó többségében a porckorongok káro­sodására, a porckorong kiboltosulására, súlyosabb esetben porckorongsérvre ve­zethető vissza.

 A derékfájás kivizsgálása

 Mint minden más panasz, úgy a derékfájás okának kiderítése is alapos kikérdezéssel kezdődik. Az orvos rákérdez, hogy a fájdalom mióta áll fenn, milyen jellegű, esetlegesen milyen egyéb tünetek vagy panaszok tár­sulnak hozzá, illetve észlelt-e a beteg olyan körülményeket, amelyek a fájdalmat enyhítik vagy provokálják. Ezt követi a fizikális vizsgá­lat. Az orvos megfigyeli a beteg testtartását, mozgását, bizonyos műfogásokkal igyekszik tisztázni a fájdalom eredetét.

Amennyiben a kórelőzmény és a fizi­kális vizsgálat nem jelez komolyabb be­tegségre utaló figyelmeztető jeleket, vi­szonylag nagy biztonsággal felállíthatja az orvos az aspecifikus derékfájás diagnózisát. Ilyenkor további diagnosztikai lépésekre általában nincs szükség, megkezdődhet a fájdalom enyhítését és a funkció javítá­sát célzó tüneti kezelés (fájdalomcsillapítás, fizioterápia stb.).

Vannak azonban olyan jelek, melyek komolyabb betegségre figyelmeztethet­nek, ennélfogva további diagnosztikai lé­péseket tesznek szükségessé.

Ilyen jelek többek között, ha a fájdalom:

az idő múlásával fokozatosan súlyos-bodik;

fekvésre vagy nyugalomba helyezés­re sem enyhül;

a mellkas vagy a végtagok felé kisugárzik;

a láb vagy a lábszár izmainak gyen­geségével társul;

érzészavarral társul;

vizeletelakadás vagy székletürítési zavar is kíséri stb.

Ilyen esetekben a képalkotó módsze­rek segíthetnek a háttérben álló elválto­zások felderítésében. Ezek közül is a mág­nesrezonancia-vizsgálatnak (MRI) van kiemelt jelentősége, mely részletgazdag képet ad a lágyrészekről és az idegekről. Amennyiben elsődlegesen a csontok ábrázolása a cél (pl. traumát követően), akkor inkább a komputertomográfia (CT) a választandó módszer. A hagyományos kétirányú röntgenfelvétel a modern képal­kotó technikák elterjedése nyomán jórészt kiszorult a derékfájás diagnosztikájának gyakorlatából.

 Módszerek a derékfájás kezelésére

 A választott kezelést alapvetően a háttér­ben álló ok szabja meg. Amennyiben a pa­naszok mögött szervi eltérés nem mutat­ható ki, általában tüneti kezelésre kerül sor fájdalomcsillapítók/gyulladáscsökkentők – elsősorban ún. nem szteroid gyulladás­csökkentők (NSAID) – és izomlazítók adá­sával. A panaszok csökkentésére, a funkció javítására fizioterápia is szóba jön. Ha a de­rékfájás okaként szervi eltérés igazolható, a kezelés célja ennek lehetőség szerinti megszüntetése. Pl. konzervatív terápiára nem javuló porckorongsérv esetén műtét válhat szükségessé.

A terápiás terv felállítása az orvos feladata. Nagyon fontos, hogy a beteg – az orvosi utasítások betartása mellett – igyekezzen fenntartani fizikai aktivitását. Gyakori aggodalom a betegek részéről, hogy a mozgás további károsodást vagy állapotromlást okozhat, ezért az ettől való félelmükben túlzottan kímélik magukat. A valóság azonban az, hogy az orvos által engedélyezett mozgásformák nemcsak le­hetségesek, hanem szükségesek is, mivel így biztosítható a legnagyobb mértékben a funkció és a mozgásképesség megőrzése, illetve helyreállítása.

 Megelőzhető-e a derékfájás?

 A fizikai aktivitás fenntartásáról már esett szó. Az akut tünetek lezajlása után gyógy­tornával erősíthetők a gerinc környéki izmok, melyek fontos szerepet játszanak a derékfájás prevenciójában.

Amennyiben valamilyen jól körülírha­tó életmódbeli tényező valószínűsíthető a panaszok hátterében, célszerű ennek kiiktatására törekedni, pl. a gerincet terhelő munkahelyi környezet megvál­toztatásával, a munkahely ergonomikus kialakításával, az autóülés magasságának és az üléstámla dőlésszögének optimális beállításával. A derékfájós beteg jól teszi, ha fekvőhelyként viszonylag kemény, jó alátámasztást biztosító matraccal ellátott ágyat választ.

A mozgásformák közül elsősorban az úszás és a megfelelő tempójú gyaloglás javasolható. A mozgásprogram megkezdé­se előtt azonban mindenképpen ajánlatos orvos, fizioterapeuta vagy gyógytornász javaslatát kikérni, hiszen pl. az úszásne­mek között van olyan, amelyik előnyösen befolyásolja a derékfájós beteg állapotát, míg az úszás más formái akár ártalmasak is lehetnek.

 EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[250993] galéria
Olvasói vélemény: 3,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.