A gyógybetétek nem előzik meg a stressz-fraktúrákat
Míg a lábat érő erőbehatások kivédésére hivatott talpbetétek viselése mellett nem ritkábbak a sérülések és fáradásos törések, az egyéb gyógyászati segédeszközök hasznosak lehetnek.
A fenti megállapítást a rendelkezésre álló adatok metaanalízisével nyerték, melynek eredményét a British Journal of Sports Medicine című lap hozta nyilvánosságra. Az analízis ugyanakkor azt is igazolta, hogy az ortopédiai gyógyászati segédeszközök csökkenthetik mind a sérülések, mind a stressz fraktúrák elszenvedését, meg kell azonban jegyezni, hogy a megállapítás alapjául szolgáló adatok minősége igen változó – hangsúlyozzák a szerzők.
A fizikai aktivitással járó fokozott igénybevételből eredő fáradásos törések közé tartozik a tibia stressz szindrómája, az Achilles-ín sérülése, a plantáris fasciitis, valamint a térdfájdalom.
A láb formáját követő gyógyászati segédeszközök célja, hogy elosszák a talpra nehezedő
nyomást és befolyásolják az idegi szenzoros visszacsatolást valamint a testtartást járás és futás közben. A puha talpbetétek feladata a durva erőbehatások csillapítása; ezeket gyakran alkalmazzák a sérülési kockázat csökkentésére, illetve már fennálló váz-izomrendszeri kórállapotokban.
Annak megválaszolására, hogy ezek az eszközök mennyire hatékonyak, a közlemény szerzői 2016 júniusáig bezárólag összegyűjtötték a releváns tanulmányokat. Az ortopédiai mozgássegítő eszközökkel kapcsolatban 11 vizsgálatot, a párnázott talpbetétekkel kapcsolatban 7 vizsgálatot találtak.
Az adatok összegzett elemzése azt jelezte, hogy az ortopédiai segédeszközök összességében 28 százalékkal csökkentették a sérülések kockázatát, a lábszár és a láb stressz-fraktúrái tekintetében 41 százalékos volt a csökkenés. Ugyanakkor nem csökkent az ín/izomsérülések (köztük az Achilles-károsodás), valamint a térd- és hátfájás előfordulása. A lábat érő erőbehatások elnyelésére hivatott talpbetétek nem csökkentették a sérülés bármely fajtájának a kockázatát. Sőt az összegzett elemzés adatai fokozott kockázatot jeleztek.
A vizsgálat felépítés folytán a legmeggyőzőbb bizonyítékokat szolgáltatja az okokra és hatásokra vonatkozó következtetések levonására, mivel a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékokat gyűjtötte össze és elemezte. A szerzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy további gondos kutatások szükségesek, mivel az elemzésbe bevont vizsgálatok minősége igen változatos volt, különösen ami a Physiotherapy Evidence Database (PEDro) pontszámot illeti, mely a vizsgálatok megtervezésének és módszertanának értékelésére kidolgozott mérőszám.
Ezen túlmenően azt is megjegyzik, hogy a bizonyítékok zömét a fegyveres testületek tagjai körében szerezték a talpbetétek és ortopédiai mozgássegítő eszközök használatára vonatkozóan, akiknél a fizikai igénybevétel és a lábbeli-viselési szokások aligha vonatkoztathatók az átlagpopulációra.
