A kopaszodás mechanizmusa

A Covid fertőzésen átesettek negyede tapasztal hajhullást hat hónappal a tünetei megjelenése után, amit valószínűleg a fertőzéssel és gyógyulással járó stressz okoz, írja a Nature tudományos ismeretterjesztő magazinja. A krónikus stresszt régóta összefüggésbe hozzák a kopaszodással, azonban eddig nem tudtuk, milyen mechanizmus révén vezet a stressz a szőrtüsző-őssejtek diszfunkciójához, folytatja a felfedezést ismertető Rui Yi. A szintén a Nature-ben megjelent tanulmány (Sekyo Choi és munkatársai: Corticosterone inhibits GAS6 to govern hair follicle stem-cell quiescence) egérkísérletekben tárta fel az összefüggés hátterét.

Életünk során a hajnövekedés három stádiumon keresztül zajlik: 1. növekedési, anagén fázis, 2. degenerációs, katagén fázis, 3. nyugalmi, telogén fázis. Az anagén fázisban a szőrtüszők/follikulusok folyamatosan tolják ki a növekvő szőrszálat, a katagén fázisban a növekedés megáll és a follikulus alsó része elsorvad, de a hajszál a helyén marad, míg a telogén fázisban kihullik; súlyos stressz esetén sok follikulus kerül idő előtt telogén fázisba. A telogén fázisban a szőrtüsző-őssejtek nem osztódnak, nem hoznak létre progenitor sejteket.

A szőrtüsző-őssejteket 30 éve fedezték fel, és azóta számos olyan szabályozó molekulát is azonosítottak, amelyek aktiválódásukat irányítják. Ezeket a jelátvivő proteineket és transzkripciós faktorokat zömmel maguk az őssejtek és a környezetükben lévő szupportív sejtek (dermális papillasejtek) termelik, azonban a szisztémás jelátvitel, így pl. a krónikus stressz hatásának mechanizmusa eddig ismeretlen volt.

A szisztémás hatások feltárása érdekében Choi és munkatársai először eltávolították a kísérleti állatok mellékveséit, aminek eredményeképpen az egerek szőrtüszői jóval rövidebb ideig maradtak telomer fázisban (20 nap vs. 60–100 nap). Ezt követően kortikoszteron adagolásával sikerült elnyomniuk a mellékveseirtott állatok gyors szőrnövekedését és helyreállítani a normális szőrnövekedési ciklust. Egy másik kísérletben 9 hétig enyhe stressznek tettek ki normál egereket, és kimutatták, hogy az állatokban a megnövekedett kortikoszteron-szint csökkent szőrnövekedéssel jár együtt.

A következő lépésben azt tisztázták, hogyan érzékelik a szőrtüsző-őssejtek a kortikoszteront, ehhez a follikulus különböző sejttípusaiban szelektív módon kikapcsolták a glükokortikoid-receptorokat. Mint kiderült: a dermális papillasejtek glükokortikoid-receptorainak szelektív kikapcsolása blokkolja a kortikoszteron szőrnövekedést gátló hatását, míg az őssejtek receptorainak kikapcsolása nincs ilyen hatással. Az őssejtek tehát a dermális papillasejtek közvetítésével érzékelik a szisztémás stresszhatást; a továbbiakban ennek a jelátviteli mechanizmusnak a tisztázásához a kutatók elemezték a papillasejtek által expresszált mRNS-eket, és találtak egy molekulát, ami egy növekedést blokkoló fehérje szintéziséhez vezet (growth arrest-specific 6 protein; GAS6). A GAS6-ot adenovirus-vektorral normál egerek bőrébe juttatva extra szőrnövekedést értek el, ha pedig a fehérjét krónikus stressznek kitett vagy kortikoszteronnal kezelt egerek bőrébe juttatták, akkor helyreállt az egerek normális szőrnövekedése. A továbbiakban azt is igazolták, hogy az őssejtek expresszálnak egy, a GAS6 receptoraként szolgáló fehérjét, valamint azt, hogy a GAS6 az őssejtek osztódásában közreműködő gének expressziójának serkentése mellett egyéb ismert jelátviteli útvonalak működésébe nem avatkozik be (azaz a remények szerint nem tumorigén).

A kutatást ismertető cikk ehhez hozzáteszi: az embereken történő klinikai vzsgálatok előtt még tisztázni kell a többi között azt is, hogy az emberben a kortikoszteron ekvivalensének számító kortizol és a GAS6 ugyanilyen hatással van-e a szőrszálakra. Ha az is bebizonyosodik, hogy a forszírozott GAS6-expresszió nem jár tumorképződéssel, a GAS6 fejbőrbe injektálásával kezelhetővé válhat a kopaszság.