Dr. K. A. cikkei

Egyes bakteriofágok az összes többi élőlénytől eltérő, alternatív genetikai ABC-t használnak. Fél évszázad kellett az „alien”, Z-DNS-t előállító és hasznosító enzimatikus folyamat tisztázásához, amit most két Science-cikk ismertet.

Kiderítették, mi az oka, hogy a gyorsan osztódó rákos sejtek az energiahatékony oxidatív foszforiláció helyett a rossz hatásfokú fermentációt használják. A felfedezés arra is rávilágít, hogy eddigi elképzeléseinkkel szemben a sejt metabolizmusa irányíthatja a növekedési jelátvitelt.

A szkizofrének covid-mortalitása közel háromszorosa a mentális betegséggel nem küzdő covid-betegekének, állapította meg a JAMA Psychiatry egy tanulmánya, ami szerint a szkizofréneknek elsőbbséget kellene biztosítani az oltási tervben.

A bőr sejtjein keresztüli jelátvitellel gátolja egy stresszhormon a szőrtüszők őssejtjeinek aktiválódását, állapította meg egy Nature-tanulmány. A jelátvitel blokkolásával stimulálható lehet a hajnövekedés.

Belga kutatók feltárták az irritábilis bél szindróma kialakulásának biológiai mechanizmusát. A Nature-ben megjelent tanulmány megnyitja az utat a hatékony kezelés kifejlesztése előtt.

Két újfajta génterápiás megközelítést is eredményesen alkalmaztak a leggyakoribb monogénes betegségek gyógyításában:  a CRISPR-Cas9 génszerkesztést és a poszttranszkripciós csendesítést.

Ugyanaz az agyterület hozható kapcsolatba az éhséggel, mint a kíváncsisággal, és ugyanolyan mértékben vállalunk kockázatot a kétféle hajtóerő kielégítésére. Hogyan mérhető a kíváncsiság?

2020-ban Nobel-díjjal jutalmazták a génszerkesztő eszközként használható bakteriális immunrendszer, a CRISPR-Cas működési mechanizmusának megismerését, most a CRISPR-Cas gének evolúcióját tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport.

A nyílt forráskódú tudományos eszközök és reagensek, valamint a megfizethető árú 3D-printerek demokratikus forradalmat indítottak az alapkutatásban és a diagnosztikában.

A bélben kiképződött immunsejtek védik a központi idegrendszert a fertőzések ellen, írja egy Nature-tanulmány, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy antibiotikum-kezelés után csökken a meningeális immunitás.

A Scientific Reports tanulmánya szerint a hallás még öntudatlan haldoklók esetében is működhet az egészségesekéhez hasonlóan, míg tanulmányok százai hívják fel a figyelmet arra, hogy a halálról való gondolkodás előítéletesebbé teheti az embert.

Az élő kórokozókat tartalmazó vakcinák éberebbé teszik a veleszületett immunrendszert, így BCG-, kanyaró-mumpsz-rubeola- vagy orális poliovirus-vakcináció után csökkenhet a SARS-CoV-2-fertőzésre való fogékonyság vagy a kialakult betegség súlyossága.

A vírus tüskefehérjéje gátolja egy fájdalomérzékelésben résztvevő receptor működését, ami a Pain című szaklapban megjelent tanulmány szerint magyarázhatja a tünetmentes fertőzöttek nagy számát és a vírusterjedés sebességét.

A citokin-vihar helyett bradykinin-viharral magyarázza a COVID-19 szerteágazó tüneteit egy elmélet, ami a kezeléssel kapcsolatban is új lehetőségeket vet fel.

Csak minden tizedik orvosi eljárás hasznát támasztja alá kiváló minőségű evidencia, írja a Journal of Clinical Epidemiology tanulmánya.

Minden tizedik SARS-CoV-2-fertőzött tünetei hosszú hónapokig fennmaradnak, az USÁ-ban hosszútávbetegeknek hívják őket, és egyes orvosok igyekeznek számukra rehabilitációs programokat fejleszteni.

Súlyos COVID-19 megbetegedés esetén a vírus nemcsak immunszuppressziót okoz, de felesleges munkára is készteti, és összezavarja az immunrendszert.

Az emberek 20-50%-ában vannak jelen a közönséges náthát okozó koronavírusok ellen szelektálódott és a SARS-CoV2-re keresztreakciót adó T-memóriasejtek, ami részben magyarázhatja a COVID-19 betegség nagy heterogenitását.

A hematopoetikus sejtek mellett, azokkal együttműködve a strukturális sejtek is részt vesznek az immunvédekezésben, írja a Nature tanulmánya.

A BMJ cikke példákon keresztül mutatja be, hogy hogyan érdemes a pozitív és negatív teszteredményt figyelembe venni a klinikai döntéshozatal során.

A kemoterápia hatására nemcsak a rákos sejtek, de a tumort ellátó erek endothelsejtjei is átalakulnak, és a gyulladásos változások miatt a kezeltek 64%-ában a tumor malignusabb formája alakul ki.

A PNAS tanulmánya azt elemezte, melyek azok a legfontosabb társadalmi és viselkedéses faktorok, amik a biologikumtól függetlenül előrejelzik az 50 évesnél idősebbek mortalitását?

Jelentősen magasabb a vér oxitocinszintje azokban a nőkben, akik orális fogamzásgátlót használnak, állapítja meg a Scientific Reports tanulmánya.

A genetikai tényezők és a szocioökonómiai státusz egyaránt befolyásolja az idegrendszer működését, de kevéssé ismert e két tényező egymástól független hatása a serdülő agy fejlődésére.

Az Aging című szaklap egyik cikke azt szerint az idősekben jelentősen nagyobb mortalitással járó koronavirus-betegségek megelőzhetők, illetve kezelhetők lehetnek a különböző szenolitikumokkal és öregedés elleni szerekkel.

Társadalmi távolságtartás helyett a fizikai távolságtartás fontosságát kell hangsúlyozni, hívják fel a figyelmet többek között a WHO szakemberei, míg a The Lancet tanulmánya a karantén pszichológiai hatásait elemzi.

A COVID-19 járványra nem elég oltás és gyógyszer kifejlesztésével reagálni, be kell fejezni a környezetpusztítást, mert a COVID-19 után újabb zoonózis pándémiák alakulhatnak ki.

Aki be akarja tartani a WHO-főigazgató ajánlását – tesztelni, tesztelni, tesztelni – az már a világ számos helyén az otthonába is rendelhet a SARS-CoV-2 elleni antitesteket kimutató gyorstesztet.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bár Kínában a férfiak mortalitása magasabb volt, a pandémia következményei hosszú távon jobban sújtják majd a nőket.

A COVID-19-járvány mellett influenzajárvány is van az országban; mivel párhuzamos fertőzés is előfordulhat, az influenzavírus kimutatása nem teszi feleslegessé a COVID-19 tesztelését. A gyorstesztek nukleoproteint, a lassabbak RNS-t mutatnak ki.

Megjelent az új koronavírus megbetegedésekkel foglalkozó első részletes klinikai és epidemiológiai beszámoló. A kísérő szerkesztőségi közlemény szerint a halállal végződő esetek aránya jóval 1 százalék alatt lehet.

Bezárult a Covid-19 vírus által okozott járvány helyben tartására alkalmas időablak, most a SARS-CoV-2-nek elnevezett betegség terjedésének lassítására kell fókuszálni; ha bebizonyosodik, hogy leginkább szuperterjesztők révén adódik tovább, erre lesz esély.

Az amerikai klinikai vizsgálatok mindössze 41%-ának eredményeit jelentik a törvény által megszabott egy éven belül. A Science magazin saját vizsgálata a mulasztók meglepő listáját is közli.

Míg a egyre többet olvashatunk a gyógyítás lehetséges módozatainak kereséséről, arról először jelent meg hivatalos adat, hogy hány kínai egészségügyi dolgozó fertőződött meg a COVID-19 névre keresztelt új koronavírussal.

Mégsem terjed tünetmentesen a 2019-nCoV, és hibás lehet az az elképzelés is, miszerint a fertőzés forrása a vuhani halpiac, hívja fel a figyelmet a Science hírmagazinja.

Bár a denevérek a hordozói néhány igen veszélyes zoonotikus vírusnak és a koronavírusoknak is, maguk talányos módon mégsem betegszenek meg. Azt kutatják, hogyan lehetne az általuk hordozott számtalan vírus ellen felvenni a harcot.

A risperidon általános immunszuppressziót kiváltó hatása miatt a figyelemzavaros gyermekek és demens öregek a fertőzések megnövekedett kockázatával néznek szembe.

Duális EEG-vel kimutatható, hogy az anya és csecsemője agyi folyamatai jobban integrálódnak a pozitív emocionális állapotokban, amikor az anyának van erősebb befolyása a diádikus hálózatra; a csecsemő erősebb befolyással bír negatív érzelmek esetén.

 A krónikus veseelégtelenség előrejelzésére alkalmas módszert fejlesztettek ki amerikai kutatók, melynek segítségével megbecsülhető, milyen eséllyel alakul ki a kórkép a következő 5 évben.

Lehetséges, hogy az egyik szülőnktől több kromoszómát örököltünk, mint a másiktól, és mégis egészségesek vagyunk. A big data elemzésen alapuló eredmény a prenatális genetikai tesztek értékelését is módosítja.

Gyenge bizonyítékok alapján engedélyezi a rákellenes szerek piacra kerülését az Európai Gyógyszerügynökség, adott hangot aggodalmának szerkesztőségi közleményében a The BMJ.

Egyes ráksejtek képesek neuronszerű tulajdonságokat kifejleszteni, és szinapszisok segítségével integrálódni az agyi hálózatokba.

Egy új tudományág, a szociovirológia szerint a vírusok is élőlények, amelyeknek a különböző törzsbe tartozó egyedei is megérthetik egymást.

A hipertónia kezelésének része lehet az antibakteriális szájöblítők használatának mellőzése.

A csont nem csak támaszt, újabb adatok szerint reproduktív szervként segíti a megtermékenyült petesejt beágyazódását, endokrin szervként pedig az akut stresszválasz kialakulásáért felelős.

Terápiarezisztens epilepsziás betegek műtét előtti direkt intracerebrális stimulációs vizsgálatával bizonyították, hogy a dorzális anterior inzula az extázisért felelős terület.

Már a rövid ideig tartó éhezés is csökkenti a szervezet gyulladásos válaszát és javítja a krónikus gyulladásos betegek állapotát.

A vérben lévő sejtmentes DNS vizsgálata a jövőben egyre több szakterületen lesz alkalmazható a diagnózis felállítására és a terápia nyomon követésére.

A demens betegek tiszta tudatosságú epizódjainak kutatása paradigmaváltást hozhat a  súlyos demenciák kezelésében megváltoztathatja azok neurológiai modelljeit.

A mikrobiom felépítését vagy a szervezet szöveteivel való interakcióját módosító kismolekulájú, illetve biológiai szerek a gyógyászat lehetőségeinek kiterjesztését ígérik.

A JAMA Internal Medicine-ben megjelent obszervációs vizsgálathoz írt kommentár szerzői szerint egyes antikolinerg szerek akár 50%-kal növelhetik a demencia-kockázatát.

Egy új hipotézis megmagyarázza, hogy az állati élőhelyek elvesztése hogyan vezet új humán fertőző betegségek megjelenéséhez.

A Johns Hopkins Medicine kutatói megállapították, melyek azok a betegségkategóriák, amelyekben leggyakrabban fordulnak elő súlyos következménnyel járó diagnosztikai tévedések.

A neuronok kommunikálnak a csírasejtekkel, és az átadott információ továbböröklődve számos további generáció viselkedésére van hatással. Most, hogy a neuron–ivarsejt-kommunikáció mechanizmusát is felfedezték, a modern biológia egyik legalapvetőbb dogmája dőlt meg.

Az emelkedett vas-szint számos betegség, így pl. a kardiovaszkuláris és neurodegeneratív betegségek, a diabetes és a rák kialakulásában is közreműködhet.

Az antibiotikum-rezisztens Pseudomonas aeruginosa legyőzését ígéri az a meghökkentő felfedezés, hogy e baktériumokat fágfertőzések teszik immunrezisztenssé.

Ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőtlenség, a férfiak és a nők egyaránt több krónikus betegségtől szenvednek, de a strukturális szexizmus a férfiak egészségi állapotát bizonyos szempontból javítja.

A CRISPR-génszerkesztéssel létrehozott új organizmusok révén tanulmányozhatóvá válik a viselkedés és a komplex betegségek genetikai háttere.

Génterápiával sikerült működő immunrendszert kialakítani olyan kisgyermekekben, akik súlyos, kombinált immundefektusban szenvedtek. A gyermekek a kezelés után már közösségbe is mehetnek, sőt védőoltást is kaptak.

Bebizonyosodott: az ember is képes érzékelni a mágneses mezőt a Föld mágneses mezejének energiatartományában. A magnetorecepció az agyban lévő magnetitkristályok révén történik.

Az orvosokat rutinszerűen szűrik tbc-re, áttekintik oltási státuszukat, és sokuk rendszeresen részesül influenza elleni oltásban is, azonban szükség volna mentális egészségük ellenőrzésére is.

Az újonnan felfedezett Medúzavírus „kővé” változtatja áldozatát, azonban azt is demonstrálja, hogy már az „őslevesben” is jelen lévő rokonainak köszönhető a komplex élet.

A demokratikus kormányzás direkt módon javítja a közegészségügyet, írja a The Lancet, a szabad és tisztességes választások pedig leginkább a kardiovaszkuláris betegségek mortalitását csökkentik.

Génmérnököknek sikerült a sörélesztő genetikai anyagát úgy módosítani, hogy az képessé vált cukorból cannabinoidokat előállítani, olyanokat is, amelyek a természetben csak kis mennyiségben vagy egyáltalán nincsenek jelen.

Bár a legtöbb humán sejt diploid, a szívsejtek zöme - a thyroid hormon hatása következtében - poliploid, és ezért nem képes a regenerációra.

Az újgenerációs szekvenálás után itt az újgenerációs fenotipizálás: a mesterséges intelligencia a komplex humán fiziológiai adatok értelmezése révén elvezethet a rég várt forradalomhoz az orvosi genetikában.

Skandináv kutatók a Nature Neuroscience-ben azt mutatják be, hogy a mitofágia serkentése milyen mechanizmussal segíti az Alzheimer-kór terápiáját.

A herpesvírusok és az epidermális tumorok ugyanon ősi RNS molekula manipulációja révén okoznak betegséget, írja a Nature Communications tanulmánya, ami azt is bemutatja, hogy egyes humán tumorok nem emlősvírus-fertőzésnek adják ki magukat, és így kerülik el az immunrendszer támadását.

Betegség esetén működésbe lép egy speciális gén, ami nemcsak az alvás mennyiségét növeli, de segíti a kórokozók elleni immunvédekezést is. A felfedezés arra is felhívja a figyelmet, hogy a kórházi ápolás során tipikus alvásdepriváció akadályozza a gyógyulást.

Az Immunology tanulmánya feltárja a láz kedvező hatását biztosító molekuláris mechanizmus egy újabb elemét, a hősokk-fehérjék kettős szerepét.

A kóros gyászban szenvedők igyekeznek elnyomni a veszteséggel kapcsolatos gondolataikat, azonban azok paradox módon erőteljesebben és gyakrabban jelentkeznek. A tudatfolyam szerkesztésének folyamata gépi tanulást alkalmazó neurális dekódolással láthatóvá tehető.

Két éve tudjuk, hogy a vírusok képesek egymással kommunikálni, most a Princeton University kutatói azt fedezték fel, hogy egyes fágok hallgatózni is képesek: a baktériumok egymás közti kommunikációját érzékelve döntik el, megölik-e őket.

A neoadjuváns kezelés hatékonyságának és biztonságosságának javításához segíthet annak felfedezése, hogy az emlőrák kemoterápiája ritka esetekben miként segítheti a metasztázisok kialakulását.

A legújabb kutatások szerint a cöliákia oka egy bakteriális enzim, amit az élelmiszeripar egyre nagyobb mennyiségben használ kolbászok, sajtok, kenyerek és egyéb feldolgozott termékek előállítása során.

A metabolikusan egészséges elhízottak nemcsak a metabolikusan nem egészséges elhízottaknál, de a normál testsúllyal rendelkezőknél is nagyobb eséllyel élik túl az akut szívelégtelenséget.

Egy ötezer éves svédországi női csontvázban talált Yersinia pestis felveti azt a lehetőséget, hogy talán mégsem az Ázsiából Európába ömlő állattenyésztők okozták a helyi farmerek kipusztulását.

Megjelentek az első olyan DNS-tesztek, amelyek a poligénes öröklődésű tulajdonságok és betegségek, így pl. az intelligencia vagy a diabétesz- és rákkockázat mértékét tudják előre jelezni az embriókban.

A Homo sapiens és a neandervölgyi emberek nemcsak géneket, de vírusokat is cseréltek egymással. A másik emberfajta bennünk továbbélő génjei révén feltárhatók az ősi járványok.

Gliakutatók megoldották az idegtudomány 125 éves rejtélyét, és közben felfedeztek egy módszert, ami alkalmas lehet a szerzett epilepsziák kezelésére.

Egyre több szempontból kerül szóba napjainkban az egyik legnagyobb közegészségügyi probléma, az elhízás és az ahhoz kapcsolódó stigmatizáció. 

Azért is meghalhat valaki, mert úgy érzi, visszavonhatatlan vereséget szenvedett, és nincs miért életben maradnia. A pszichogén halál a tünetek jelentkezése után három héten belül bekövetkezhet.

A tudatos emberek kevesebb fájdalmat éreznek, a pszichológiai jóllét csökkenti a szívbetegség kockázatát, életcél kitűzése esetén kisebb az agyvérzés esélye.

Először azonosítottak olyan kémiai anyagot, aminek szerepe lehet abban, hogy a paraziták milyen hatást képesek kifejteni a gazdaszervezetükre.

Az emberiség az evolúció során karakterisztikus élettartamot alakított ki: a történelem során az emberek – a közhiedelemmel ellentétben- nagyjából ugyanolyan életkorban haltak meg, mint manapság.

A gasztroenteritisz leggyakoribb kórokozója, a norovírus terjedése megelőzhető lehet igen egyszerű módszerrel: egy anyatejből vagy algából kivonható molekulával.

A tapasztalati szakértők segítsége jelentősen csökkenti a mentális beteg akut kórházi felvételének szükségességét - állapítja meg a témában végzett első randomizált, kontrollált, a The Lancetben megjelent vizsgálat.

A bél mikrobiótája befolyásolni tudja a gazdaszervezet viselkedését a bél–agy tengelyen keresztül. Hogyan alakult ki az evolúció során ez a kapcsolat, és a háttérben inkább manipulációt vagy véletlen egybeeséseket találhatunk?

A témában folytatott eddigi legszélesebb körű vizsgálat igazolta a régi elképzelést, miszerint az Alzheimer-kór kialakulásában vírusfertőzés is szerepet játszik.

Évente többszázezer vállízületi műtétet hajtanak végre feleslegesen, állapítja meg a The BMJ tanulmánya.

Egy nagy jelentőségű kísérletsorozatban sikerült megtalálni, milyen agyi molekuláris mechanizmus a felelős annak a sérülékeny kisebbségnek a kialakulásáért, akik az alkoholfogyasztók közül függővé válnak.

A spermium nemcsak a DNS-ét adja át a megtermékenyülő petesejtnek, de génszabályozó miRNS-eit is, amivel az apa továbbörökíti az őt gyermekkorában érő hatásokat.

A genetikus és epigenetikus információ integrálásával feltárhatjuk a kapcsolatot a genom, a pre- és posztnatális környezet és a betegségkockázat között.

A környezeti problémákról analitikus cikkeket publikáló Grist magazin írása bemutatja, hogy a klímaváltozás hogyan vezet egy rejtélyes betegség, a vöröshús-allergia terjedéséhez.

Az élet igen távoli múltjába tudunk visszanézni egy újonnan kifejlesztett eszközzel, amivel feltárható a humán mikrobiom vagy az ősi retrovírusfajok kialakulásának története is.

Az ezredforduló óta világszerte számos neurológiai és genetikai kutatás indult azzal kapcsolatban, hogy miért érezzük magunkat férfinak vagy nőnek.

A különböző agyterületek génaktivitásának elemzésével dekódolható a memória: megmondható, hogy a kísérleti állatnak milyen élményben volt része egy órával korábban.

Angliában az ex orosz kettős titkosügynök, Sergei Skripal és lánya megmérgezése kapcsán ismét előtérbe került az idegmérgek kérdése.

Az eddig publikált  legnagyobb validált családfa 13 millió embert köt össze az elmúlt 5 évszázadból. 

A kemo- és radioterápiát megelőző rövid időtartamú kalóriacsökkentés a rezerv őssejtek aktiválásával enyhíti a gasztrointesztinális destrukció mértékét.

A tumoros sejtek és a placenta sejtjei hasonló módon alakítják át az immunrendszer működését; a terhesség tanulmányozása jobb rákellenes immunterápiákat eredményezhet.

Először sikerült érett emberi petesejtet előállítani a legkezdetlegesebb fejlődési stádiumból in vitro; a módszerrel feltehetően növelhető majd az IVF hatékonysága.

A másokról átadódó stressz ugyanúgy módosítja az agyat, mint a valódi, de ez a hatás nőstény állatokban szociális interakció nyomán csökken.

Szűznemzés révén létrehozott neurális őssejtek Parkinson-kóros betegek agyába juttatásával próbálkoztak az USA-ban, kedvező eredménnyel.

Izlandi kutatók meglepő felfedezése szerint szüleink génjei akkor is befolyásolhatnak minket, ha nem örököljük azokat.

A krónikus fájdalom kialakulásában döntő szerepük van a gliasejteknek, sőt a perifériás gyulladásos betegségnek tartott kórképek, így pl. a rheumatoid artritisz esetén is érintettek a központi idegrendszer sejtjei.

A tudomány gyors fejlődése nyomán sokan jövendölnek világvégét.

Nem a táplálkozás módosításával, és nem antibiotikumokkal, hanem nógatással remélik gyógyítani a bélgyulladást.

Az autisták és a szkizofrének szaglásérzékelése megváltozik, de az érzelmi állapot minden ember szagérzékenységét befolyásolja. Parfümöt pedig HLA-genotípusunk szerint választunk.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a pszichedelikus szerek segítségével, amilyen az MDMA is, az összetört elme megjavítható, írja a New Scientist.

Először történt meg, hogy kutatók emberbe juttattak géneditáló eszközöket. A három órás infúzió formájában megvalósult kezelést egy kaliforniai cég finanszírozta.

A baktériumok képesek rezisztenciát kifejleszteni még azelőtt, hogy egy adott antibiotikummal találkoztak volna. Az antibiotikumrezisztenzia kutatása tele van ellentmondásokkal és bizonytalanságokkal.

A vírusok a gazdaszervezettel történő együttfejlődés helyett sokszor ugrálnak a különböző fajok között, és e felfedezés nyomán újra kell gondolni az új járványok elleni védekezés stratégiáit.

Felül kell vizsgálni elképzeléseinket azzal kapcsolatban, hogyan terjed a rák a szervezetben: az idegsejtek szolgáltathatják a tumorok elleni sikeres küzdelemhez hiányzó stratégiai elemet. 

Úgy tűnik, hogy a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának anatómiai háttere az agy–mellékvese kapcsolati háló. 

A nácik metamfetamin- és opiáthasználatának háborút befolyásoló hatását térképezi fel egy bestsellerré vált könyv.

A szívtranszplantáltak terápiás együttműködését fokozza az a katarzis, amit a saját régi szívükkel való találkozás során élnek meg egy oktatóprogram során.

Eltorzítja a tudomány természetéről kialakuló képet, átírja a történetét, és sok fontos szereplőjét ítéli feledésre.

Új fejezetet nyithat az a neurológiai és pszichiátriai problémák tanulmányozásában, hogy a 3D-s miniagyak ma már kilenc hónapig is életben tarthatók.

Egyre több adat támasztja alá az opioidok és az emberi kötődés közötti kapcsolatot, olyannyira, hogy ma már kimondható: az anya és gyermeke közötti szeretet hasonló a heroinfüggőséghez.

A Nature Microbiology-ben ismertetett Anna Karenina hipotézis szerint minden egyensúlyát vesztett mikrobiom a saját speciális módján beteg.

A magányosság-járvány mentális és fizikai egészségre gyakorolt pusztító hatása felér az elhízás és a dohányzás által okozott károkkal, azonban nem az a magányos, akinek kevés kapcsolata van.

Az RNS-ek számos fajtája közül a cirkuláris RNS alapvetően új jelenségnek számít a molekuláris biológiában. 

A modern technika számos eszközzel segíti a tudatos álmodást, hisz ez számos kórképben a pszichoterápia hatékony segítője lehet.

Az emberi agy anatómiai ábrázolásaiból hiányzik a (XII agyideg előtt elhelyezkedő) 13., ami a gerincesekben, így az emberben is a szexuális viselkedés irányításában működhet közre.

Kardiomiopátiát okozó gént hordozó humán embriókat módosítottak a CRISPR géneditáló eszközzel az USA-ban. 

Részben az orvoshiány, részben az orvosi tévedések elkerülése az ami a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű orvosi kipróbálását motiválja.

Agykontroll mellékhatás nélkül – ez a célja egy újfajta eszköznek, ami robotkar mozgatásában segítene végtagbénult embereknek, anélkül, hogy agyműtétre lenne szükség a gondolatolvasó elektródák behelyezéséhez.

A feltámasztott baktériumok különleges esélyt nyújtanak az élet legalapvetőbb kérdéseinek tanulmányozásához is.

A 20. század eleje a fizika relativisztikus forradalmának ideje volt, ma, a 21. század elején a biológiai relativitás kialakulásának lehetünk tanúi. Az új biológia elméletalkotói között alapvető szerepet játszik egy élettanász-kardiológus.

Az USA-ban óriási verseny folyik az öregedés ellenes kezelések kifejlesztése területén, és számos bizarrnak tűnő próbálkozás kecsegtet eredménnyel.

Az egyesült államokbeli orvosi magánrendelések sztárja lett a botox, és igen valószínű, hogy az eredetileg kancsalság kezelésére használt szer off-label alkalmazása a közeljövőben is exponenciális sebességgel növeli a bevételeket.

Hogyan lehetséges, hogy felnőtt korunkban nem emlékszünk még a fontos eseményekre sem, ha azok 3-4 éves korunk előtt történtek meg velünk?

Lehet, hogy a vírusoknak megéri kevésbé megbetegíteni a nőket, mint a férfiakat? Vagy azért szenvednek a férfiak jobban az influenzától, hogy mentséget kapjanak a munka alól?

Szuper memória Alzheimer-plakkok mellett, az agy állományán kívülről érkező neuronális őssejtek: dogmákat döntő felfedezések, hibás fMRI-eredmények.

A Journal of the American Geriatrics Society tanulmányában azt elemezték, a betegek egy része életük végén miért kap és szed olyan gyógyszert, ami állapotukon már nem javít, azonban mellékhatásai és költsége révén felesleget terhet jelent.

Nincs szükség génszerkesztésre, a gyógyítás könnyű és gyors módja a gének megváltoztatása helyett azok be- és kikapcsolásával valósulhat meg.

Nem a génjeink tesznek minket emberré, azok csak az emlősök körében közel azonos építőelemeket határozzák meg. Az evolúció a szabályozó régiókon keresztül, az eddig elképzelthez képest más mechanizmussal folyik.

A HDL-koleszterin, ami az eddigi elképzelések szerint segít az agyvérzés és a szívinfarktus megelőzésében, valójában nemcsak akkor növeli az idő előtti elhalálozás esélyét, ha túl kevés, hanem akkor is, ha túl sok van belőle.

A hipnózis a körzeti orvosok egyik legerősebb eszköze lehet a betegek öngyógyító erejének mozgósítása révén. A gyermekorvosként dolgozó Laurence Sugarman, az amerikai Orvosi Hipnózistársaság korábbi elnöke a működési mechanizmust is elemzi.

Egyre többen kérdőjelezik meg az agresszív antimikrobiális stratégia racionalitását, mivel az nem veszi figyelembe a rezisztencia kialakulását és a beteg immunrendszerének szerepét.

Az előrejelzések szerint hamarosan megszűnik a határ az egészségügyi viselhető eszközök és az orvosi berendezések között, egyformán segíthetik majd az egészségmegőrzést és az öndiagnózist.

A világban évente elhalálozó 55 millió ember felénél ismeretlen a halál oka. Egy egyszerű mobiltelefonos applikáció révén ez a közeljövőben megváltozhat, ami a különböző államok egészségpolitikájának tervezését is elő fogja segíteni, írja a New Scientist.

A mikrokimerizmussal kapcsolatos ismereteink bővülése révén feje tetejére állt a „biológiai én”-nel kapcsolatos tudásunk: a testünk valójában a különböző rokonainkból származó sejtek ökoszisztémája.

A PLOS Medicine szerkesztői nemzetközileg ismert orvosokat és kutatókat kértek fel, hogy mondják el, mit tartanak az elmúlt év legjelentősebb eredményének, és milyen fejlődésben bíznak szakterületükön 2016-ban.

A sztatinkezelés csökkenti az influenzavakcinációra adott immunválaszt és az oltás hatékonyságát az idősek akut respiratórikus megbetegedésének megelőzésében.

Vezető genetikusok megszavazták, hogy engedélyezzük a humán embriók genetikai átszerkesztését.

A legújabb vizsgálatok szerint az ondónak sokkal több feladata van, mint pusztán a spermiumok célba juttatása: befolyásolja a nőstény génexpresszióját, viselkedését, az embrió, sőt a már felnőtt utód egészségét is.

Hamarosan virtuális klónunkon próbálhatjuk ki a gyógyszerek személyesen ránk jellemző hatásait, és többek között azt is megnézhetjük a segítségével, milyenek leszünk húsz év múlva, ha nem változtatunk az életmódunkon.

Kaliforniai kutatók létrehoztak egy 3 dimenziós pulzáló miniszivet csak indukált pluripotens humán őssejtek felhasználásával, amit a gyógyszerek szívfejlődésre kifejtett toxikus hatásának vizsgálatára lehet használni.

Az egyik lehetséges új irány az antibiotikum rezisztens baktériumok elleni küzdelemben a csaló baktériumok segítése a rendesen gyilkolók rovására.

Összefüggés lehet egyes nehezen diagnosztizálható, fájdalmas autonóm idegrendszeri problémák – paresztézia, fejfájás, kimerültség, ortosztatikus vérnyomásproblémák – és a HPV oltás között.

Az életmódunkkal és a múltunkkal kapcsolatos személyes információkra derülhet fény, ha hagyjuk, hogy sejtjeinket epigenetikai vizsgálódásnak vessék alá. Itt az ideje a szabályozásnak.

Az új funkciókkal bíró biológiai rendszerek élőlények tervezése és létrehozása az elmúlt években átlépett a fejlődés egy kritikus fázisán: már nemcsak érdekes elméleteket produkál, de egyre több való világbeli alkalmazást is. 

A körzeti orvosok hamarosan egy olyan eszközt kapnak a kezükbe, amivel 3D-s arcképük segítségével azonosíthatják gyorsabban öregedő pácienseiket.

Hamarosan akár otthon is termelhetünk különböző gyógyszereket, pl. az eddigieknél sokkal jobb fájdalomcsillapítókat genetikailag módosított élesztő révén. 

Tudományosan is bebizonyosodott, hogy azzá válunk, amit megeszünk. A jövőben az ételeket betegségmegelőzésre és terápiára is használhatjuk majd.

A JAMA Internal Medicine tanulmánya felhívja a figyelmet a Hodgkin-limfóma-túlélők körében hosszú távon jelentkező gyógyszer mellékhatásokra.

Nincs hitelt érdemlő bizonyíték arra, hogy a tesztoszteron-kezelés kardiovaszkuláris mellékhatásokat okozna, jelenti ki egy szerkesztőségi közlemény, amely a Journal of Men's Health című folyóirat legutóbbi számában jelent meg.

Az Európai Unió befogadta a második SGLT-2 inhibitor/metformin összetételű, Vokanamet nevű kombinációs tablettát.