hirdetés
hirdetés

A tudományos Nobel-díj abszurditása

Eltorzítja a tudomány természetéről kialakuló képet, átírja a történetét, és sok fontos szereplőjét ítéli feledésre.

hirdetés

Az egy tudományterületen (fizika, kémia, élettan/orvostudomány) maximum három személynek kiadott Nobel-díj abszurditásával kapcsolatban minden évben elhangzanak érvek. A Nature 1975-ben egyenesen a díj eltörlését javasolta (The reward system needs overhauling), arra hivatkozva, hogy az a tudományos elismerés anakronisztikus módja. Valójában azonban már a díj 1901-es első odaítélése során történtek jelentős problémák és elhangzottak kritikák. Az első orvostudományi díjat Emil von Behring kapta az antitoxinok felfedezéséért, azonban a vele szorosan együttműködő Shibasaburo Kitasato-t fel sem terjesztették. Csak még egy a számos botrányból: az 1952-es orvostudományi díj a sztreptomocin felfedezéséért járt Selman Waksmannak, azonban nem ítélték oda a Waksman laborjában dolgozó egyetemi hallgatónak, Albert Schatznak, aki valójában megtalálta a molekulát.

Egyes esetekben a kihagyottak tiltakoztak is. 2003-ban Ray Damadian egész oldalas hirdetést adott fela The New York Times, a The Washington Post és a Los Angeles Times napilapokban, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy kihagyták a mágneses rezonancia képalkotás felfedezőit jutalmazó díjból. Holott valójában az ő tanulmánya alapján indult el a díjazott Paul Lauterbur munkája. Damadian a The New York Timesnak adott interjújában azt is elmondta, milyen szörnyű érzés volt egy hétfő reggel arra ébredni, hogy nevét kiírták a tudománytörténetből.

A probléma azonban szélesebb körű, nemcsak arról szól, hogy kinek kellett volna megkapnia a díjat és kinek nem. Mint a biológus Arturo Casadevall és Ferric Fang írja (Is the Nobel Prize good for science?, FASEB Journal), a Nobel-díj eltorzítja a tudománytörténetet, és egyes személyekhez köti a felfedezéseket, amelyek valójában – és ma, ha lehet, még inkább - csoportok munkája nyomán keletkeznek, hiszen a legtöbb tudományos felfedezés kollaboratív és kooperatív munka eredménye.

A tudományos Nobel-díj egy hibás jutalmazó rendszer, amiben a győztes mindent visz, kevesek aránytalan figyelemben részesülnek és sokak munkája elfelejtődik; a díj sokszor nem arról szól, hogy ki a legfontosabb közreműködő, hanem arról, hogy kinek sikerült a leginkább túlélni az akadémia veszélyes labirintusaiban, fejti ki Casadevall és Fang. Sőt, a díj sokszor arról szól, hogy egyáltalán kinek sikerült életben maradnia, teszi hozzá Ed Yong (The Absurdity of the Nobel Prizes in Science; The Atlantic), mivel a díj nem adható posztumusz. Így pl. Rosalind Franklin nem kapta meg az elismerést a DNS duplahélix felfedezésében betöltött szerepe miatt, mert 4 évvel James Watson, Francis Crick és Maurice Wilkins díjazása előtt meghalt.

Az sem véletlen, hogy a kihagyottak között nagyobb arányban vannak a nem európai származásúak, az alacsonyabb tudományos fokozatúak és a nők: a nyertesek demográfiája strukturális előítéleteket jelez, fejti ki Ed Yong. A Nobel-díj nemcsak a magányos tudószseni mítoszát erősíti, de ez a magányos tudószseni ráadásul majdnem mindig fehér férfi. A 214 élettan/orvostudományi díjazott között csak 12 a nő, a 175 kémiai díjazott között csak 4, és a 204 fizikai között csak 2. És ennek nem az az oka, hogy hiány lenne lehetséges női jelöltekből. A maghasadás felfedezésében pl. ugyanúgy közreműködött Lise Meitner, mint a díjban részesült Otto Hahn, és 1937-1965 között érkezett is 48, Meitner díjazását javasló ajánlás a díjosztó bizottsághoz, végül mégis csak a férfi nyert.

Mindez nem lenne ilyen fontos, ha a Nobel-díj nem jelentene olyan sokat. A pénzdíjon felül a nyertes élete hátralévő részében számíthat arra, hogy félistenként tisztelik, az egy adott felfedezésért járó díj nyertesét egész hátralévő életében univerzális bölcsként tartják számon. A nyertesek tanulmányait sokkal többen idézik (How Citation Boosts Promote Scientific Paradigm Shifts and Nobel Prizes; PlosOne), sőt a nyerteseknek még az élettartamuk is hosszabb egy-két évvel, mint azoknak, akiket csak jelöltek, de nem kapták meg a díjat (Mortality and immortality: The Nobel Prize as an experiment into the effect of status upon longevity; Journal of Health Economics).

Ivan Oransky és Adam Marcus megoldást is javasol (The problem with Nobel Prizes; Stat): el kéne törölni azt a korlátozást, miszerint egyszerre maximum 3 ember kaphatja a díjat (Nobel rendelkezését már úgyis felülírták, hiszen ő eredetileg tudományterületenként egy olyan tudós díjazását írta elő, akinek felfedezése az előző évre esett), így bekerülhetne a nyertesek közé az egész csapat, a diákoktól a vezető tudósokig. Egy másik lehetőségre a Scientific American szerkesztői mutattak rá (Expand the Nobel Prize to Award Teams, Not Just Individuals): a tudományos Nobel-díjat is kaphassák egyének helyett szervezetek (pl. egyetemek, kutatóintézetek), ahogy ez a Nobel Békedíjnál is van.

A probléma megoldásáért az újságírók is felelősek, jegyzi meg blogjában a tudományos újságíró Matthew Francis (Dethroning the Nobel Prize): "tőlünk újságíróktól függ, hogy abbahagyjuk a díj túlértékelését és megfosszuk trónjától". Végső érvként Francis a Nobel-díjas fizikust, Richard Feynmant idézi: „Semmi értelmét nem látom, hogy valaki a Svéd Tudományos Akadémián eldönti, ez a munka elég nagyszerű ahhoz, hogy díjat kapjon. Én már korábban is megkaptam a díjat. A díj az az öröm, amit akkor érzek, amikor rájövök a dologra. Külön öröm, amikor megfigyelem, hogy mások használják, amire rájöttem. Ezek a valódi dolgok.”

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 9,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.