Célzott opioidmentes fájdalomcsillapítás

A Science folyóiratban augusztus 28-án jelent meg a University of Sidney kutatóinak tanulmánya, amelyben placebo fájdalomcsillapítást használtak az agytörzs olyan fájdalomérzékelő központjának leírására, amelynek különlegessége, hogy a fájdalmat eltérően kezeli attól függően, hogy az a test mely területén érezhető. Az eredmények biztonságosabb, célzottabb opioidmentes kezelésekhez vezethetnek a krónikus fájdalom kezelésében. Az agytörzs, mint egy autópálya, összeköti az agyat a gerincvelővel, és kezeli az összes jelet, amely az agyba és onnan érkezik. Szinte az összes olyan neurokémiai anyagot képes előállítani és felszabadítani, amely a gondolkodáshoz, a túléléshez és az érzékeléshez szükséges.

A Dr. Lewis Crawford által vezetett vizsgálatban a kutatók 7 Teslás funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) használtak – ez az egyik legfejlettebb agyi képalkotó berendezés, amelyből csak kettő található Ausztráliában – annak érdekében, hogy pontosan meghatározzák, hogyan kezeli két kulcsfontosságú agytörzsi régió a fájdalmat. A tanulmány egy olyan, évtizedek óta folyó munkára épít, amelynek egyik vezetője Kevin Keay professzor, Dr. Crawford mentora.

A kutatók 93 egészséges résztvevő különböző testrészeit hőhatás által kiváltott fájdalomnak tették ki, és placebo fájdalomcsillapító krémet alkalmaztak, miközben titokban csökkentették a hőmérsékletet, így arra kondicionálták őket, hogy az önkéntesek azt higgyék, a krém enyhíti a fájdalmukat. Az alkalmazott hőmérsékletet egyénileg úgy állították be, hogy mérsékelten fájdalmas legyen, és egy önértékelési skálát használtak, ahol a 0 a fájdalom hiányát, a 100 pedig a legrosszabb elképzelhető fájdalmat jelölte - minden résztvevő számára 40 és 50 “fájdalompont” közötti hőmérsékletet kerestek. Később ugyanezt a hőhatást alkalmazták a placebóval kezelt területen, valamint  összehasonlítás céljából egy másik, nem kezelt területen. A résztvevők 61%-a kevesebb fájdalmat jelentett azon a testrészen, ahol a krémet eredetileg alkalmazták, ami egy valódi placebo válaszra jellemző.

“Felfedeztük, hogy az agytörzs felső részei aktívabbak voltak az arc fájdalmának enyhítésekor, míg az alsó területek a kar vagy lábfájdalom esetén voltak aktívak” - összegzett Dr. Crawford. “Két kulcsfontosságú régió érintett ebben a folyamatban: a periaqueductalis szürkeállomány (PAG) és a rostralis ventromediális medulla (RVM). Ezek a területek eltérő aktivitási mintázatokat mutattak attól függően, hogy a fájdalomcsillapítás hová irányult, a PAG és az RVM felső részei aktívabbak voltak arcfájdalom esetén, míg az alsó részek kar vagy lábfájdalom esetén mutattak nagyobb aktivitást. Mindez azt jelenti, hogy agyunk természetes fájdalomcsillapító rendszere árnyaltabb, mint gondoltuk. Lényegében van egy beépített rendszere a fájdalom kezelésére specifikus területeken. Nem csupán a fájdalom mindenhol történő kikapcsolásáról van szó, hanem egy rendkívül koordinált, anatómiailag pontosan meghatározott területen működő rendszerről.”

Annak feltárása, hogy az agytörzs mely területei a test mely részeihez kapcsolódnak, új lehetőségeket nyithat meg olyan nem invazív terápiák kifejlesztésére, amelyek széleskörű mellékhatások nélkül alkalmazhatók a fájdalom csillapítására - ennek különösen nagy jelentősége lehet krónikus fájdalom kezelésében.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Placebo pain relief works differently across the human body, study finds

Somatotopic organization of brainstem analgesic circuitry

Irodalmi hivatkozás:

Lewis S. Crawford et al, Somatotopic organization of brainstem analgesic circuitry, Science (2025). DOI: 10.1126/science.adu8846