Kéztőalagút szindróma tüneteinek enyhítése

A kéztőalagút szindrómában szenvedő betegek leggyakoribb panasza, hogy az egész kezük elzsibbad, vagy ujjaikban zsibbadást és bizsergést éreznek, ami napközben, tevékenységek során jelentkezhet, állandó lehet, vagy éjszaka rosszabbodhat.”

A háziorvosnak a kórkép fennállásának tisztázása érdekében célszerű az alábbiakra rákérdezni betegénél:

• Mióta vannak tünetei?
• Ezek a tünetek okoznak-e éjszaka felébredést?
• Úgy érzi-e, hogy ki kell ráznia a kezét?
• A tünetek állandóak vagy időszakosak? Esetleg súlyosbodnak?
• Jelentkeznek-e a tünetek a másik kezében is?
• Volt-e korábban hasonló tünete, és kapott-e emiatt kezelést?
• A tünetek inkább a hüvelykujj vagy a kisujj oldalán jelentkeznek, melyik keze a domináns, mi a foglalkozása vagy hobbija?
• Van-e más társbetegsége, például cukorbetegség?

Néha az összes ujj érintett, néha csak néhány. A kisujjnak tünetmentesnek kell lennie. Az olyan tevékenységek, amelyek során a kéz a szív fölé emelkedik, például a kormány fogása, a telefon tartása vagy a sminkelés – előhozzák a kéztőcsatorna tüneteit.

Javasolt rövid távú stratégiák

Ha a tünetek éjszaka súlyosbodnak, vagy a beteg éjszaka felébred a tünetek miatt, a betegnek éjszakára eltávolítható rögzítést (csuklósínt) kell felírni, ami megakadályozza, hogy a csukló éjszaka meghajoljon (a csukló meghajlása ugyanis növeli a csukló nervus medianusára nehezedő nyomást, ami előidézi a tüneteket és éjszakai ébredéseket okoz).

A betegség nagyon enyhe formáiban, néhány hete jelentkező tünetek esetén a csukló kéztőalagútjába adott kortikoszteroid injekció csökkentheti a gyulladást és a nervus medianusra nehezedő nyomást és kompressziót.

Hosszú távú tünetekkel vagy súlyos idegkompresszióval küzdő betegek esetében a fentiekkel kevéssé érhető a tünetek hosszú távú enyhülése és számos esetben fizikoterápiával és foglalkozásterápiával sem érhető el a kívánt eredmény.

Tartósan fennálló tünetek esetén elektromiográfiás vizsgálattal lehet kideríteni, hogy jelentősen összenyomódott-e a középideg, mert ezesetben műtétet kell javasolni a betegnek. Alternatívaként a csukló nervus medianusának méretét mérő ultrahangvizsgálat is hasznos a kéztőalagút szindróma diagnosztizálásában és súlyosságának meghatározásában.

A kéztőalagút műtéti beavatkozásának komplikációi nagyon ritkák, és viszonylag rövid gyógyulási idővel nagyon hatékonyan javítja a beteg tüneteit és életminőségét. Tartósan fennálló tünetek, illetve a rögzítés vagy a szteroid injekciók eredménytelensége, valamint közepes vagy súlyos kéztőcsatorna-szindróma esetén a műtét bizonyult az egyetlen végleges, hosszú távú megoldásnak.

Mi okozhat még hasonló tüneteket?

A leggyakoribb egyéb ok, ami a kéztőcsatorna tüneteit előidézheti, az a nyak idegének becsípődése, a két kiváltóokot EMG segítségével lehet megkülönböztetni.  A csuklótörés és a rheumatoid arthritis vagy a lupus is okozhatnak kéztőcsatorna szindrómát. Az ízületi gyulladásos állapotok, például a csuklóban előforduló ujjbegygyulladás vagy de Quervain-féle ízületi gyulladás, továbbá a ganglionciszták és a kéz körüli kis daganatok is hasonló tünetekkel járnak, ezek fennállásakor a beteget mindig szakorvoshoz kell utalni.

Forrás: Medscape https://www.medscape.com/viewarticle/short-term-advice-carpal-tunnel-symptoms-ease-discomfort-2025a1000wgn