Akromegália korai szűrése arcfotók alapján
Egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus 93%-os pontossággal képes a betegség korai szűrésére, akár 10 évvel a diagnózis előtt.
A Pituitary folyóiratban április 21-én jelent meg a Germans Trias i Pujol Research Institute kutatóinak tanulmánya, amelyben arról számoltak be, hogy mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok alkalmazásával új, forradalmi eszközt fejlesztenek ki az akromegália korai felismerésére
Az akromegália egy ritka endokrinológiai kórkép, amelynek hátterében a növekedési hormon túltermelődése áll - ez az esetek több mint 99%-ában egy jóindulatú hipofízis adenoma következménye. Bár bárkit érinthet, leggyakrabban 40 éves kor körül diagnosztizálják, ugyanakkor gyermekkorban is előfordulhat, és ha nem ismerik fel időben, gigantizmushoz vezethet.
A növekedési hormon túltermelése nemcsak jellegzetes arcvonásokat és csontvázrendszeri deformitásokat okoz, amelyek idővel szembetűnővé válnak, hanem súlyos szisztémás szövődményekhez is vezethet. Ilyen például a szívmegnagyobbodás, amely szívelégtelenséget okozhat, a cukorbetegségre való hajlam, az alvási apnoe, valamint a daganatos megbetegedések fokozott kockázata, különösen a vastagbélráké.
A most publikált tanulmány egy AcroFace nevű mesterséges intelligencián alapuló arcfelismerő rendszert mutat be, amely képes lehet az akromegália felismerésére pusztán arcfotók, portrék elemzésével. A rendszer vizuális jellemzőket – például az arc textúráját és megjelenését –, valamint geometriai paramétereket – az arc különböző pontjai, például a szemek, az orr és az állkapocs közötti távolságokat – értékel. A projekt kezdeti fázisában 118 személy bevonásával végzett teszt során a rendszer 93%-os pontossággal azonosította az akromegáliás egyéneket, ami jelentősen meghaladja a korábbi hasonló próbálkozások eredményességét, amelyek nem értek el 86%-nál magasabb arányt.
Bár a kutatók biztatónak tartják ezeket a kezdeti eredményeket, hangsúlyozzák, hogy azok megerősítéséhez elengedhetetlen egy szélesebb körű pilot vizsgálat elvégzése, amely különböző etnikai háttérrel rendelkező több ezer személy bevonásával történik. A Manel Puig vezette kutatócsoport jelenleg is folytatja ezt a vizsgálatot, amely során 4000 arcfotót elemeznek a lakosság köréből, és amelynek első eredményei a közeljövőben várhatók.
Az akromegália gyakran évtizedeken keresztül rejtve marad, és a korai felismerés lehetősége jelentősen javíthatná a betegek prognózisát, akár egy egyszerű mobilalkalmazás segítségével. Ezzel a betegség súlyos, későn diagnosztizált állapotból olyan kórképpé válhatna, amely időben felismerhető és hatékonyan kezelhető, megelőzve a társuló szövődményeket. Puig összegzése szerint az akromegália akár modellként is szolgálhatna más ritka betegségek esetében, amelyek szintén jellegzetes arcvonás-változásokkal járnak.
A kutató úgy véli, elképzelhető egy olyan jövő, amelyben bárki képes lehet saját magát szűrni egy egyszerű szelfi segítségével, az orvosok pedig rutinellenőrzéseket végezhetnének egy gyors fotó alapján, így a betegség akár tíz évvel korábban felismerhető és kezelhető lenne, még mielőtt a súlyos és visszafordíthatatlan szervi károsodások kialakulnának.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
AI spots early facial changes in patients with acromegaly
Irodalmi hivatkozás:
Hatem A. Rashwan et al, Acromegaly facial changes analysis using last generation artificial intelligence methodology: the AcroFace system, Pituitary (2025). DOI: 10.1007/s11102-025-01515-2
