hirdetés
hirdetés

Öröklődés vagy környezeti hatás?

Izlandi kutatók meglepő felfedezése szerint szüleink génjei akkor is befolyásolhatnak minket, ha nem örököljük azokat.

hirdetés

Alapvető kérdés, hogyan hat egymásra a humán genom és a környezet az egyes emberek formálása során. A témával kapcsolatos minden új ismeret fontos mérföldkő az emberiség számára, és direkt módon befolyásolja a társadalmi egyenlőtlenség és a betegségterhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseinket, írják a Science-ben megjelent tanulmányukban Augustine Kong és munkatársai. A dán, angol és izlandi kutatók kifejtik: erre az alapvető kérdésre azért nehéz válaszolni, mert a genom és a környezet nem független egymástól. Vizsgálatukban (The nature of nurture: Effects of parental genotypes) a genetikusok azt demonstrálják, hogy a közeli rokonok (szülő–gyermek, illetve testvér) genomja az utódokat úgy is formálhatja, hogy a környezetüket alakítja. A kutatók a kimutatott hatásnak a nevelés öröklődése nevet adták.

A vizsgálat során 21637 izlandi genetikai anyagát tanulmányozva kimutatták: a szülői genotípusnak az utódok által nem örökölt része előrejelzi a gyermek iskolai előmenetelét. A nevelés öröklődése indirekt kapcsolatot jelent a szülői genotípus és a gyermek olyan jellemzői között, amelyeket nem a gyermek saját biológiája, de inkább a szülői génekkel összefüggő családi környezet okoz. A vizsgálatban az 1940 és 1983 között született izlandiak esetében megnézték, hogy a szüleik mely génjeiket örökölték, és mely génjeiket nem, és megnézték a szülők és gyermekeik oktatásban töltött éveinek számát, elemezték százezernyi genetikai variáns hatását, és arra a következtetésre jutottak, hogy azoknak a géneknek is óriási a hatásuk az iskolázottságra, amelyeket a gyerekek nem örököltek (a nem örökölt gének hatása az örökölt gének hatásának 30%-a volt).

Az öröklődő nevelés hatása nem csak az iskolázottságon, hanem más tulajdonságokon is jelentkezik, pl. a táplálkozási és életmódbeli szokásokon, de nincs hatása a pl. a testmagasságra vagy a testtömeg-indexre. Az apai és az anyai genetikai variánsoknak azonos mértékű a hatása az iskolázottságra, azonban az anyai gének az apaiaknál jobban befolyásolják a táplálkozási és életmódbeli szokásokat.

Az eredményükkel kapcsolatos azonnali gyakorlati haszon szempontjából a kutatók kiemelnek egy metodológiai szempontot: az új ismeretek tükrében meg kell változtatni a genetikai asszociációs vizsgálatok (GWAS) értelmezésével kapcsolatos eddigi gyakorlatot, mivel azokat nem lehet az emberek közötti individuális különbségek biológiai determinista magyarázatára használni. A genetikai asszociációs vizsgálatok valóban tárhatnak fel ok-okozati kapcsolatokat, de ezek jóval komplexebbek mind eddig gondoltuk, és fenotípus-specifikusak. A genetikai kapcsolatok függhetnek a környezeti kontextustól, így pl. azok az allélok, amelyek befolyásolják az iskolázottságot, eltérőek lehetnek azoknál a különböző életkori csoportoknál, amelyeknek eltérő társadalmi és politikai tapasztalatai vannak. A genetikai hatások a környezet által mediált csatornákon fejthetik ki a hatásukat, így pl. annak is szerepe lehet, hogy hogyan reagálnak a tanárok a különböző genotípusú tanulókra. Ha valakinek az a célja, hogy az individuum saját genotípusának megváltoztatásával érjen el genetikai hatást, az a nevelés öröklődése miatt hibás eredményt érhet el, írja a tanulmány mellett megjelent kommentárjában Philipp Koellinger és Paige Harden (Using nature to understand nurture).

A kommentárírók megjegyzik: sok kutató számára egyébként sem az öröklődés, hanem a nevelés hatása az érdekes, és számukra Kong és munkatársai módszere egy lenyűgöző új eszközt ad a családi környezet tanulmányozására. Eddig a szülői gének és a szülői viselkedés hatását az örökbefogadott gyermekek, illetve ikrek vizsgálata révén lehetett a leginkább megkülönböztetni, azonban ilyen körülmények között nehéz az adatgyűjtés és csak a viselkedések/környezet egy szűk skálája áll rendelkezésre. Kong és munkatársai módszerében (az anya, az apa, a gyermek genotipizálása és asszociációs vizsgálatok adott fenotípusok esetén) a nem örökölt szülői allélok hasonlóan funkcionálnak, mint az örökbe fogadó szülő genotípusa: a gyermek genotípusától függetlenül formálják a gyermek környezetét. Mivel a genotipizálás költségei ma már alacsonyak, a módszer értékes és költség-hatékony kutatási paradigmává válhat azon tudósok kezében, akik a családi környezet emberi fejlődésre kifejtett hatását akarják megérteni.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.