Az öreg hús és az öreg vér öregít

Egyelőre nem ismert, hogy mi az öregedés oka. Az egyik vezető elképzelés szerint a háttérben az élet során a légzés mellékhatásaként a szervezetben felhalmozódó, a sejtek pusztulását okozó oxidatív stressz és DNS-károsodás állhat. A Harvard University kutatói, Vadim Gladyshev vezetésével megvizsgálták, hogy származhat-e a sejtkárosító hatás az ételként elfogyasztott, már idős állatok szöveteiből.

A vizsgálat során élesztőt növesztettek fiatal vagy idős élesztősejtekből készült táplálékon, gyümölcslegyeket fiatal vagy idős gyümölcslegyekből készült táplálékon, illetve egeret fiatal vagy idős szarvas húsából készült táplálékon fiatal felnőttkoruktól fogva halálukig. Az öreg étel 18%-kal csökkentette az élesztők, 13%-kal a gyümölcslegyek, és 13%-kal a nőstény egerek élettartamát, a hím egerek élettartamára nem volt szignifikáns hatással, de mint arról a vizsgálatról beszámoló New Scientistnek nyilatkozó Gladyshev elmondja, nagyobb esetszám alkalmazásával valószínűleg a hím egereknél is szignifikáns hatást lehetne elérni. A kommentárok szerint az öreg hús öregítő hatását nem feltétlenül a direkt sejtkárosítás eredményezheti, hanem az öreg hús eltérő tápanyagtartalma és összetétele.

Más amerikai vizsgálatok nemcsak állatok, de emberek esetén is nézik a szervezetbe kerülő öreg anyagok öregítő hatását. A szilícium-völgyi hosszúélet-kutatások egyik kedvence a fiatal plazma fiatalító hatásával kapcsolatos elmélet.

Irina Conboy és munkatársai (University of California) már 2005-ben bizonyították, hogy összekapcsolt vérkeringésű fiatal és öreg egerek öregedése megváltozik: a fiatalaké gyorsul, míg az öregeké lassul. További vizsgálatokkal kimutatták, hogy nemcsak a fiatalok plazmájában van valami, ami az időseket fiatalítja, de az idősekében is van olyan anyag, ami a fiatalokat öregíti, vagyis az összekapcsolt állatok esetében a fiatalok nem pusztán a saját vérük megvonása miatt öregedtek gyorsabban. Az öreg egerekbe adva egyébként humán tinédzserek plazmája is rejuvenáló hatású volt. Conboy és munkatársai kísérletei után számos további vizsgálatban bizonyították a fiatal plazma idős egerek szervezetére kifejtett jótékony hatását, így pl. Saul Villeda (Stanford University) fokozott idegsejtkeletkezést és a kognitív hanyatlás csökkenését tapasztalta, Amy Wagers és munkatársai (Harvard University) kardiális hipertrófiát fordítottak vissza.

Hamarosan a humán vizsgálatok is elkezdődtek, azonban a Szilícium-völgyben nem várnak ezek eredményeire: aki meg tudja fizetni a 8000 dolláros árat, már ma is részt vehet 16-25 éves fiatalokból származó plazmával történő kezelésben. Mint a szolgáltatást áruló Amrosia nevű cég tulajdonosa, Jesse Karmazin a New Scientistnek elmondta, 20 főt már kezeltek is; a vásárlók többek között krónikus fáradtság szindrómájuk és Alzheimer-kórjuk enyhülésében bíznak. Karmazin vérbankokból veszi a plazmát, ahol, mint mondja, az gyakran csak a transzfúziós vérkészítmények mellékterméke.

A vérplazma gyógyító hatásával egyébként magyar kutatók is foglalkoztak: Kulcsár Gyula és munkatársai azt a hipotézist bizonyították, hogy a már ismert immunrendszeri mechanizmusokon kívül számos olyan kismolekula van a plazmában, ami akadályozza a tumorok növekedését (A mixture of amino acids and other small molecules present in the serum suppresses the growth of murine and human tumors in vivo; International Journal of Cancer).

Elképzelhető, hogy a fiatal vérplazma valóban hatékonynak bizonyul az öregedés és a korral összefüggő betegségek kialakulásának lassításában, azonban azt csak kevesek engedhetik majd meg maguknak. Ennél olcsóbb és biztonságosabb megoldás kifejlesztésére törekszik Hanadie Yousef (Stanford University), aki azonosított egy fehérjét: a VCAM1 a 65 évesnél idősebb emberek vérében 30%-kal magasabb koncentrációban van jelen, mint a 25 év alattiakban, és fiatal egerekbe juttatva öregedést vált ki (pl. növekvő agyi gyulladást és csökkenő neurogenezist). A VCAM1 hatása azonban antitest-kezeléssel blokkolható, és ha az eredményeket más laborok képesek megismételni, humán vizsgálatok is indulhatnak.

A hosszú élet reményében Craig Venter intézetéhez, a Human Longevity Inc.-hez is lehet fordulni, itt a legnépszerűbb a 25 000 dollárba kerülő személyre szabott egészségügyi adatszolgáltatás, aminek keretében genom- és mikrobiomszekvenálást, továbbá többféle képalkotó vizsgálatot végeznek, és személyre szabott életmód-tanácsadást is nyújtanak. Azonban, mint a telomera-hosszabbítás élethossznövelő hatását vizsgáló John Ramunas (Stanford University) kifejti, a legnagyobb sikert ezen a téren még mindig a testedzéssel lehet elérni.