hirdetés
hirdetés

A megélt tapasztalat segít másoknak a gyógyulásban

A tapasztalati szakértők segítsége jelentősen csökkenti a mentális beteg akut kórházi felvételének szükségességét - állapítja meg a témában végzett első randomizált, kontrollált, a The Lancetben megjelent vizsgálat.

hirdetés

Jelentős segítséget tudnak nyújtani és felépülési modellként szolgálhatnak sorstársaiknak a személyes tapasztalatban gyökerező tudásuk révén azok a személyek, akik maguk is éltek át mentális problémát, ez állhat annak hátterében, hogy a tapasztalati szakértők alkalmazása csökkenti a mentális betegek akut kezelési igényét, írják Sonia Johnson és munkatársai a The Lancetben megjelent tanulmányukban (Peer-supported self-management for people discharged from a mental health crisis team: a randomised controlled trial).

A több mint 400 fő részvételével végzett angliai vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akiket akut mentális egészségügyi ellátást követően a közelmúltban bocsátottak otthonukba. Az eredmények szerint azok a betegek, akik hazabocsátásuk után tapasztalati szakértők támogatásában részesültek, a vizsgálat egy éve alatt kevesebbszer szorultak ismételt akut ellátásra, mint a kontrollcsoport tagjai, akik hazabocsátásukkor egy felépülést segítő munkafüzetet kaptak.

Mint a brit egészségügyi minisztérium finanszírozásában készült vizsgálat szerzői írják, Nagy-Britanniában az akut ellátást követően a mentális betegségben szenvedők több mint fele egy éven belül újra akut ellátásra szorul, azonban eddig nem rendelkeztünk kielégítő bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy mi módon lehetne csökkenteni az újrafelvételek arányát. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban közegészségügyi programok részeként lehetőség van sorstárs segítők, azaz tapasztalati szakértők alkalmazására mentális egészségügyi ellátás keretében; Nagy-Britanniában most azt tervezik, hogy országos szinten elérhetővé teszik a tapasztalati szakértők által nyújtott szolgáltatást, ezért Sonia Johnson és munkatársai megvizsgálták, milyen annak hatékonysága.

A vizsgálatba hat angliai krízisközpont betegeit vonták be közvetlenül hazabocsátásukat követően. A résztvevők diagnózisai a következők voltak: szkizofrénia, affektív bipoláris zavar, pszichózis, depresszió, szorongás, poszttraumás stresszbetegség, továbbá személyiségzavar; a betegek a vizsgálat ideje alatt folytatták szokásos gyógykezelésüket. A résztvevőket két csoportba randomizálták, a kontrollcsoport tagjai (220 fő) felépülést segítő munkafüzetet kaptak hazabocsátásukkor, míg az aktív csoport tagjai (221 fő) megkapták a felépülést segítő munkafüzetet és tapasztalati szakértők is segítették őket. A munkafüzet személyes felépülési célok kijelölésével, a közösségben és a támogató hálózatban elfoglalt hely újraépítésével kapcsolatos, továbbá a relapszus korai jeleinek azonosítását, a relapszus elkerülését segítő, valamint a jóllét fenntartását támogató stratégiákat tervező fejezeteket tartalmazott. A tapasztalati szakértők által nyújtott segítség tíz egyórás találkozó keretében történt, tíz egymást követő héten; a felépült sorstárs meghallgatta a beteg problémáit és megosztotta vele a saját gyógyulása során jól működött megküzdési stratégiáit, segített életben tartani a reményt, hogy a felgyógyulás lehetséges. A tapasztalati szakértők megelőzően képzésben is részesültek: javították a másik emberre való odafigyelési képességüket, kulturális tudatosságukat, önismeretüket és megtanították őket az orvosi/egészségügyi titoktartás fontosságára, továbbá a felépülést segítő munkafüzetet használatára is.

A kutatók a résztvevők országos egészségügyi adatbázisban szereplő adatai alapján monitorozták, hogy szükségük volt-e a vizsgálat egy éve alatt akut ellátásra, és interjúkat is készítettek velük 4 és 18 hónapnál annak felmérésére, hogy hogyan élték meg a betegek a segítő közreműködését. Az egy év elteltével az intervenciós csoport 29%-a, míg a kontrollcsoport 38%-a esetében vált szükségessé akut ellátás. Az intervencióban való részvétel magas arányú volt: a csoport tagjainak 72%-a legalább 3 sorstárs segítői találkozón, míg egyharmaduk mind a tíz alkalmon részt vett; az intervenciós csoport 84%-a, a kontrollcsoport 88%-a olvasta el a felépülést segítő munkafüzetet, azonban szignifikánsan többen használták azt az írott tervek készítésére az intervenciós csoportban (58-64/ versus 28-44%).

A vizsgálat során 71 súlyos adverz esemény történt (29 az intervenciós csoportban, 42 a kontrollcsoportban, azonban egyik sem volt kapcsolatba hozható a vizsgálattal (55 akut felvétel, 11 öngyilkossági kísérlet, 1 gyilkossági kísérlet, 2 öngyilkosság, 2 ismeretlen körülmények között bekövetkező halál). Mint a kutatók kifejtik: a kontrollcsoport tagjai is nagy arányban használták a felépülést segítő munkafüzetet, és az országos átlagnál alacsonyabb volt körükben az akut felvétel iránti igény, ami azt mutatja, hogy a munkafüzet maga is hatékony, és a tapasztalati szakértők által nyújtott segítség valójában annál is nagyobb hatásfokú, mint amit a jelen vizsgálat kimutatott.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.