hirdetés
hirdetés

Hogyan választunk parfümöt?

Az autisták és a szkizofrének szaglásérzékelése megváltozik, de az érzelmi állapot minden ember szagérzékenységét befolyásolja. Parfümöt pedig HLA-genotípusunk szerint választunk.

hirdetés

Régebbi emlékek előhívására ugyanúgy képesek-e az illatok, mint a többi érzékszervi inger? A kérdés – Proust-jelenségnek elnevezve – legalább azóta izgatja az idegkutatókat, amióta Marcel Proust regénye – Az eltűnt idő nyomában – a múlt század első évtizedeiben megjelent. A regényben az elbeszélő egy sütemény illatát megérezve régi gyermekkori emlékképe nyomán különös hangulatba kerül, a Proust-jelenségnek elnevezett szagmemória-fenomén pedig 1984-ben már némi tudományos bizonyítást is nyert: ekkor mutatták ki a Duke Egyetem pszichológusai, hogy szagemlékeink ritkábban jutnak eszünkbe, mint a többi érzékszervi modalitás által létrehozott emlék (Olfactory cuing of autobiographical memory; Am J Psychol). A további munka során kiterjedt a jelenség bizonyítása: kiderült, hogy azok az autobiografikus emlékek, amik szaginger hatására jönnek elő, nagyobb eséllyel a gyerekkorunkból, míg a vizuális ingerek hatására feléledő emlékek inkább a serdülő és fiatal felnőttkorból származnak (Long live Proust: the odour-cued autobiographical memory bump; Cognition).

Mint arról Katherine Whitcroft fej–nyaki sebész és szagfilozófus az aeon című tudományos-ismeretterjesztő portálon beszámol (Scents and sensibility), a Proust-jelenség kutatása az új évezredben a funkcionális képalkotás révén igencsak meglódult. 2009-ben pl. a Weizmann Institute of Science kutatói kimutatták: a bal hippokampusz aktiválódik, amikor szagmemória jön létre, azonban nem jön ingerületbe más, pl. hangmemória kialakulásakor (a hippokampusz a memóriakialakítás helye, roncsolódása esetén nem alakul ki új emlék). Evolúciós perspektívából, teszi hozzá Whitcroft, ennek van is értelme, mivel hasznos, ha a kisgyermek hamar megtanulja, mi ehető és mi nem (az alapízeken kívül az étel ízét valójában annak szaga adja).

Miután felfedezték, hogy a szagoknak speciális viszonya van az érzelmi élet szabályozásában közreműködő amygdalával is (az egyéb érzékszervi ingerület a cerebrális cortex felé áthalad a talamuszon az amygdala előtt, a szagingerek a talamuszt elkerülve közvetlenül az amygdalába jutnak), új kérdésként felmerült: befolyásolják-e a szagok tudat alatt az érzelmi állapotunkat? Mint kiderült, a szaglási diszfunkcióval rendelkező egyének mintegy egyharmadában legalább enyhe fokú depresszió kialakul, továbbá ennek fordítottja is igaz: depresszióban gyakori a szaglás károsodása (a kellemetlen szagok még kellemetlenebbnek, a kellemes szagok kevésbé kellemesnek tűnnek). A hedonikus szagpercepció negatív irányba tolódásának hátterében a szagingerek módosult idegi feldolgozása áll: olfaktorikus EKG-vel kimutatták, hogy a depressziósok és szomorú filmet néző egészségesek esetében csökkent az olfaktorikus ingerületfeldolgozás (Sad man's nose: Emotion induction and olfactory perception; Emotion). Ráadásul nemcsak funkcionális, de szervi eltérést is ki lehetett mutatni: a depresszióban szenvedőkben szignifikánsan kisebb a bulbus olfactorius mérete, és míg a depresszió ellenes kezeléssel a szaglófunkció javul, a bulbus olfactorius mérete általában nem áll helyre (Reduced olfactory bulb volume and olfactory sensitivity in patients with acute major depression; Neuroscience).

A szaglás egyéb olyan neuropszichiátriai kórképekben is romolhat, amelyekben zavarodott az érzelmi szabályozás, így pl. autizmusban és szkizofréniában. Sőt úgy tűnik, hogy szkizofréniában a szagingerületek feldolgozásának zavara egyenesen előrejelzi a betegség progresszióját (Olfaction in the psychosis prodrome: Electrophysiological and behavioral measures of odor detection; International Journal of Psychophysiology).

Az érzelmi élet kiemelt fontosságú területe a párválasztás és a szexuális vonzás/vonzódás. Svájci kutatók már 1995-ben felfedezték, hogy a nők azoknak a férfiaknak a testszagát preferálják, akiknek immunrendszere, ezen belül konkrétan HLA-profilja különbözik az övéktől, tavaly pedig azt bizonyították be, hogy HLA-profil különbözősége összefügg a szexuális elégedettséggel is (Influence of HLA on human partnership and sexual satisfaction; Scientific Reports). HLA-genotípusunk egyébként tudat alatt illatanyag-vásárlási szokásainkat is befolyásolja. A Max Planck Institute of Evolutionary Biology genetikusai kimutatták, hogy HLA-genotípusunk és szagpreferenciánk összefügg: olyan parfümöt választunk magunknak (partnerünknek nem), ami kiemeli a „genetikai illatunkat”. A kutatók elvégezték 137 személy HLA-genotipizálását, akiknek a továbbiakban 36 féle illatanyagot kellett osztályozniuk annak alapján, hogy mennyire szeretnék az adott szagot magukon, illetve partnerükön érezni. Mint kiderült, a HLA-genotípus és a „saját magamon szívesen szagolnám” között szignifikáns a korreláció; a partner illatszerének óhajtott szaga és a HLA-genotípus között nem sikerült összefüggést kimutatni. A kutatók megjegyzik: mindez azt bizonyíthatja, hogy a parfümök legalább 5 ezer éves evolúciójuk során arra szelektálódtak, hogy felerősítsék a személy immungenetikájából következő szagát (Evidence for MHC-correlated perfume preferences in humans; Behavioral Ecology).

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.