Böjttel az autoimmun és gyulladásos betegségek ellen
Már a rövid ideig tartó éhezés is csökkenti a szervezet gyulladásos válaszát és javítja a krónikus gyulladásos betegek állapotát.
Az elmúlt években megnőtt a tudományos érdeklődés a kalóriacsökkentett diéta (a napi kalóriabevitel 25-30%-os csökkentése), és az intermittáló (időszakos, napi 16-19 órán át tartó), illetve az egy-három napos (24, 48 vagy 72 órás) böjt pozitív egészségügyi hatásaival kapcsolatban. A klinikai vizsgálatok szerint a kalóriacsökkentés, illetve a böjt hatására javul a nem alkoholos zsírmáj, javulnak a 2-es típusú cukorbetegség és az egyéb, életkorral összefüggő krónikus betegségek tünetei, javulnak az elhízottak metabolikus tünetei, enyhül a szklerózis multiplex, a rheumatoid arthritis, az asztma és a psoriasis, és nő a várható élettartam. Más vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a böjt a tumoros betegségek gyógyításában is fontos eszköz lehet: a böjt az egészséges sejtek megkímélése mellett önmagában is segíti a tumoros sejtek pusztulását, de fokozza a kemo- és radioterápia előnyös hatásait is. A kedvező hatások nemcsak elhízott betegekben jelentkeznek érvényesülnek, a vizsgálatok szerint a böjt a normál testsúlyúak esetén is csökkenti a gyulladásos citokinek termelését, fokozza a rákos sejtek pusztulását.
Most a böjt gyulladásellenes hatásának mechanizmusát vizsgáló amerikai kutatók annak is utána jártak, hogy a kalóriacsökkentés nem rontja-e a szervezet védekezőképességét akut fertőzés esetén. A Mount Sinai Orvosi Iskola Precíziós Immunológiai Intézetének és Onkológiai Részlegének munkatársai eredményeiket a Cell című szaklapban közölték. Mint Stefan Jordan és munkatársai írják, már 19 órás böjtölés eredményeképpen is drámai mértékben csökkent a krónikus gyulladásokban kóroki szerepet játszó monociták termelődése és száma a vérkeringésben, továbbá a böjt a sejtek metabolikus aktivitását és génexpressziós mintázatát is olyan irányban módosította, ami előrejelzi a krónikus gyulladásos és autoimmun betegségek javulását.
A szerzők hozzáteszik: a böjt hatására a monocita-szám nem csökkent a fiziológiás határérték alá, akut fertőzéskor pedig mobilizálódott a szükséges mennyiségű monocita, a neutrofilek száma pedig nem változott (vagyis az éhezés a fiziológiás betegségmagatartás részeként az antimikrobás immunitást is segítheti), a kalóriamegvonás nem akadályozta a szöveti regenerációt. A böjt a központi idegrendszerben is csökkenti a pathogén monociták felhalmozódását, ami magyarázhatja a kalóriamegvonás szklerózis multiplex elleni kedvező hatását. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a böjt hatására a májsejtekben aktiválódó AMP-aktivált protein kináz (AMPK) közreműködésével csökken a monocita-termelés, és ez a hatás farmakológiai úton kalóriamegvonás nélkül is kiváltható.
Az immunológus és onkológus szakemberek leszögezik: az ismétlődő, rövid időtartamú böjtölés vagy kalóriamegvonás nem akadályozza az antimikrobiális immunitást, és hatékony eszköz lehet az autoimmun és krónikus gyulladásos betegségek kezelésére, megelőzésére.
