Szorongás és nevelési stílusok
Háromféle nevelési stílus, valamint a stressz, depresszió és szorongás közötti összefüggést vizsgálták iskoláskorú gyermekek körében.
- Cukros üdítőitalok és depresszió
- Nehezen kezelhető depressziók
- Elektrokonvulzív terápia (ECT) depresszióban
- Hogyan hat a ketamin a depresszió kezelésében?
- Szívbetegség és depresszió kapcsolata
- A depresszió nem rosszkedv!
- A mentális egészség és gyógyítás kapcsolata az agyi metabolizmussal
- Új terápiás eljárás a depresszió kezelésében: a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS)
- Antidepresszívumok és demenciakockázat
- A ketamin és eszketamin lényeges különbségei
- A ketamin és elektrokonvulzív terápia depresszióban
- A ketamin hatásos lehet egy autizmussal összefüggő ritka genetikai állapotban
- Ketamin és esketamin kezelés rezisztens depresszióban
A mentális egészség világszerte súlyos válságot jelent, amely a WHO adatai szerint több mint egymilliárd embert érint. A fiatalok különösen veszélyeztetettek, hiszen a 15–29 éves korosztályban az öngyilkosság a harmadik vezető halálok.
A PLOS One folyóiratban december 3-án jelent meg egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya, amelyben 583 nepáli serdülő mentális állapotát vizsgálva kimutatták, hogy a tizenévesek több mint 40%-a szorongással küzd, valamint hogy a szülői nevelési stílus jelentős hatással van a lelki jóllétre. A Rabina Khadka vezette vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezzék a különböző szülői nevelési stílusok – autoritatív, autoriter, engedékeny – és a serdülők mentális egészsége közötti összefüggéseket. A gyermekekről egy négy részből álló kérdőívet töltöttek ki, amely a depresszió, a szorongás, a stressz és az önértékelés szintjét, a szülői stílus megítélését, valamint életkorra, nemre és családi háttérre vonatkozó adatokat tartalmazott. Az eredményeket standard pszichológiai mérőeszközökkel értékelték, majd statisztikai elemzéssel vizsgálták a szülői nevelés és a mentális állapot közötti kapcsolatot.
Az eredmények magas arányban mutattak ki mentális problémákat: a serdülők 42,19%-a szorongott, 37,39%-uk depressziós tüneteket jelzett, míg 24,69%-uk krónikus stresszről számolt be. Ugyanakkor a többség, 69,3%, magas önértékelést vallott. A leggyakrabban érzékelt szülői stílus az autoritatív volt (83,2%), ezt követte az engedékeny (56,6%) és az autoriter (43,6%). Az elemzés kimutatta, hogy az autoriter nevelés növeli a depresszió kockázatát és alacsonyabb önértékeléssel társul, míg az autoritatív stílus védelmet nyújt a depresszió, a szorongás és a stressz ellen, valamint magasabb önértékeléssel jár. Az engedékeny nevelés ezzel szemben fokozott stresszhez kapcsolódott. A kutatók hangsúlyozták, hogy a szülői támogatás és bevonódás kulcsszerepet játszik a serdülők mentális egészségének alakításában, és kiemelték a pozitív nevelési gyakorlatok fontosságát.
A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a társas támogatás és az iskolai környezet ugyanolyan meghatározó, mint az otthoni háttér. Azok a fiatalok, akik zaklatás áldozatai, vagy nem alakítanak ki közeli kapcsolatokat társaikkal, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az eredmények megerősítik, hogy a mai serdülők körében jelentős mentális egészségügyi problémák állnak fenn. A kutatók szerint a megoldás részben a szülők számára nyújtott olyan támogatásában rejlik, amely elősegíti az autoritatív nevelési stílus elterjedését, folytatását, valamint az iskolai mentális egészségprogramokban, amelyeknek többek között tartalmazniuk kell az iskolai zaklatás elleni beavatkozásokat és a diákok számára elérhető tanácsadást.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Parenting styles play a key role in shaping teen mental health
Relationship of parenting styles on depression, anxiety, stress and self-esteem of adolescents
Irodalmi hivatkozás:
Rabina Khadka et al, Relationship of parenting styles on depression, anxiety, stress and self-esteem of adolescents, PLOS One (2025). DOI: 10.1371/journal.pone.0332854
