Különleges fogantatás

 Az először 1987-ben kimutatott egyszülős vagy uniparentális diszómia (UPD) azt a jelenséget írja le, amikor valaki az egyik kromoszómapárját csak az egyik szülőjétől örökli, így pl. csak anyai eredetű 16-os kromoszómával rendelkezik, de abból kettővel, így kromoszómaszáma normális. A szakirodalomban az UPD 1987-es felfedezése óta kb. 3000 esetről olvashatunk különböző betegségekről beszámoló esettanulmányokban, most azonban egy óriási, többnyire egészséges populációra kiterjedő vizsgálat során kiderült: az uniparentális diszómia jóval gyakoribb, mint eddig gondoltuk, és nem feltétlenül jár együtt megbetegedéssel.

 Az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány (Characterization of Prevalence and Health Consequences of Uniparental Disomy in Four Million Individuals from the General Population) 4,4 millió, a 23andMe-nek nyálmintát beküldő ügyfélnek és a UK Biobank 430.000 résztvevőjének adatát elemezve megállapítja: az UPD bármelyik kromoszómát érintheti; az egészségeseknél gyakoribb az 1., 4., 16., 21., 22. és X. kromoszóma egyszülős diszómiája, míg a ., 7., 11., 14. és 15-ös kromoszóma UPD-je gyakrabban jár együtt betegségekkel (a 15-ös kromoszóma UPD-je pl. konkrét genetikai kórképet okoz: a maternális UPD Prader-Willi szindrómát, a paternális UPD Angelman szindrómát).

 Eddig csak megbetegedések kapcsán végzett genetikai vizsgálatok révén tűnt fel az UPD léte. A szakirodalom a Prader-Willi és az Angelman szindrómán kívül spontán abortuszhoz, illetve ha a magzat megszületik, csontfejlődési rendellenességekhez, epilepsziás görcsökhöz, értelmi fogyatékossághoz és gyermekkori rákokhoz kötötte a jelenséget, aminek kimutatása a prenatális genetikai tesztek elterjedésével jelentős döntési probléma elé állította az esetleges szülőket. Most viszont kiderült: egészséges emberek is élhetnek nagy genetikai anomáliával, és kóros számú kromoszómával rendelkező, aneuploid gamétából is kialakulhat életképes, egészséges ember, ha az embriófejlődés korai szakaszában helyreáll a normális kromoszómaszám.

 Arról, hogy hogyan zajlik le a folyamat, egyelőre csak találgatások vannak. A spermium vagy a petesejt kialakulása során, a meiosisban jöhet létre hiba, aminek eredményeképpen az ivarsejt az egyik kromoszómából kettőt visz tovább, így az embrió három kromoszómával rendelkezik. Előfordulhat, hogy egyes embrionális sejtek elvesztik a számfeletti kromoszómát, túlnövik az aneuploid sejteket, így normális kromoszómaszámot hordozó magzat alakul ki, akiben esetleg az adott kromoszóma mindkét példánya ugyanattól a szülőtől származik. A történések sokkal bonyolultabbak, mint a standard megtermékenyülés során, azonban így is egészséges gyermek születhet, nyilatkozta Priyanka Nakka, a tanulmány egyik szerzője a tanulmányról beszámoló The Atlantic-nek. Mint hozzátette, más furcsa módokon is félrecsúszhat a megtermékenyülés, és mégis egészségesek lehetnek a gyermekek, ilyen pl. a sesquizigóta ikrek esete: ezek az ikrek nem egy- és nem kétpetéjűek, és bár egy placentán osztoznak, mégis különböző neműek (a sesqui szó jelentése: másfél). Eddig két esetben fedeztek fel sesquizigóta ikreket; a magyarázat az lehet, hogy a megtermékenyülésben valószínűleg 3 gaméta vett részt – egy petesejt, egy X és egy Y kromoszómát hordozó hímivarsejt –, háromféle sejt alakult ki, és a tipikus kromoszómákat tartalmazó sejtek (anyai X + apai X, illetve anyai X + apai Y) egy-egy embrióvá rendeződtek, míg a csak apai X és Y kromoszómát hordozó sejtek elpusztultak.

 Az uniparentális diszómia esetén általában akkor alakul ki egészségügyi probléma, teszi hozzá Nakka, ha az egyik szülőtől örökölt két kromoszóma ritka recesszív mutációt hordoz, vagy ha a genomikus imprinting jelensége érinti a kromoszómákat: normális esetben az egyik szülőtől örökölt gének kikapcsolt állapotban vannak, és a másik szülőtől örökölt gén működik, ha azonban mindkét gén ugyanattól a szülőtől érkezik, lehetséges, hogy mindkettő ki- vagy mindkettő bekapcsolt állapotban marad, ami betegséget eredményezhet. Bár az új vizsgálat szerint az UPD kétszer olyan gyakori, mint eddig gondoltuk, így is csak ritkán végez ilyen bűvészmutatványt a természet: az 5 millió esetből 675 fő esetében lehetett egyszülős diszómiát kimutatni.