Bizonyos antikolinerg szerek veszélyei
A JAMA Internal Medicine-ben megjelent obszervációs vizsgálathoz írt kommentár szerzői szerint egyes antikolinerg szerek akár 50%-kal növelhetik a demencia-kockázatát.
Carol Coupland és munkatársainak (University of Nottingham) eset-kontroll vizsgálata szerint (Anticholinergic Drug Exposure and the Risk of Dementia - A Nested Case-Control Study;JAMA Internal Medicine) közel 50%-kal nő a demencia-kockázat azoknál az 55 évesnél idősebb betegeknél, akik már legalább három éve naponta szednek erős antikolinerg szereket. Az antikolinerg szerek közül az antikolinerg hatásmechanizmusú antidepresszánsok, antipszichotikumok, antiepileptikumok és antiparkinson-szerek, valamint a vizeletvesztés megakadályozását célzó, húgyhólyagra ható antikolinerg szerek használata járt együtt a demencia megnövekedett kockázatával, míg az antihisztamin antikolinerg szerek és az antikolinerg gasztrointesztinális gyógyszerek esetében nem lehetett a demencia-kockázat növekedését megfigyelni.
A vizsgálatban 55 éves és idősebb, 58.769 demens beteg, valamint 225.574 korban, nemben illesztett, ugyanazon háziorvosi praxisokból származó, nem-demens kontroll 2004 és 2016 között keletkezett orvosi adatait tekintették át (a demens betegek átlagéletkora 82 év volt, 63%-uk volt nő); a demencia diagnózisa előtti 10, illetve 20 év antikolinerg medikációját elemezték.
A vizsgálatot vezető Coupland nyilatkozatában elmondta: az antikolinerg medikáció felírásakor az előnyök mellett gondosan mérlegelni kell a szerek kockázatait is, és amikor csak lehetséges, fontolóra kell venni alternatív megoldásokat és egyéb gyógyszercsoportokat is, továbbá fontos a gyógyszerelés rendszeres felülvizsgálata. Mint kiderült, Nagy-Britanniában a demencia diagnózisa előtti 10 évben a betegek 57%-ának és a kontrollok 51%-ának írtak fel legalább egy erős antikolinerg szert. A kutatók hozzáfűzték: ha az antikolinerg szerek és a demencia kialakulása között megfigyelt kapcsolatról bebizonyosodik az ok-okozati összefüggés, az azt jelenti, hogy a a diagnosztizált demencia esetek 10%-áért felelősek az (erős) antikolinerg szerek, ami csak Nagy-Britanniában évi 20.000 beteget jelent (az évi 209.600 új betegből).
A demencia többi, már bizonyítottan oki, módosítható rizikófaktora a középkorúak hipertóniája (az esetek 5%-áért felelős), a diabetes (3%), az idős kori dohányzás (14%) és a fizikai inaktivitás (6,5%).
Coupland és munkatársai farmakoepidemiológiai vizsgálata mellett ugyanabban a JAMA Internal Medicine-számban megjelent egy szakértői kommentár is, amelyben három egyesült államokbeli kutató hívta fel a figyelmet arra, hogy bár az obszervációs vizsgálatok erős és konzisztens összefüggést állapítottak meg a demencia kialakulása és az antikolinerg szerhasználat között (így Richardson és munkatársai tavalyi, a BMJ-ben megjelent tanulmánya és Gray és munkatársai 2015-ös, ugyancsak a JAMA Intern Med-ben megjelent kutatása is), az ok-okozati összefüggés bizonyításához prospektív, randomizált, úgynevezett deprescribing vizsgálatokra van szükség, amelyekben az antikolinerg medikáció elhagyásának előnyei mellett annak kockázatát is elemezni lehet. A deprescribing vizsgálatok arra is alkalmasak, hogy megállapítsák, van-e olyan kritikus időablak, amelyen belül jobban érvényesülhetnek az antikolinerg medikáció elhagyásának előnyei, és melyek azok az egyéb hatásmechanizmusú, megfizethető árú szerek, amelyekre biztonságosan lecserélhetők az erős antikolinerg gyógyszerek. A szakértői kommentárt (Preventing Alzheimer Disease by Deprescribing Anticholinergic Medications) jegyző Noll Campbell és munkatársai (Regenstrief Institute) írásukban arról is beszámoltak, hogy a közelmúltban az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 3,3 millió dollár támogatást ítélt nekik egy ilyen randomizált, deprescribing vizsgálat lefolytatására.
