Hidratációs szünetek a foci vb-n

A világbajnokság szervezői ezeket a 3 perces szüneteket azzal indokolták, hogy a játékosoknak a torna ideje alatt Mexikóban, Kanadában és az Egyesült Államokban magas hőmérséklettel és magas páratartalommal kell szembenézniük.

Ez az új intézkedés azonban vitát váltott ki: egyesek attól tartanak, hogy ezek a szünetek „megzavarják” a játékosok ritmusát és a játék menetét. Ők elsősorban pénzügyi lépésnek tekintik a döntést, amely a további reklámidők eladását teszi lehetővé.

A Medscape francia kiadása a Francia Labdarúgó-szövetség (FFF) 51. FFF Orvosi Kongresszusán azt kérdezte Dr. Emmanuel Orhanttól az FFF orvosi igazgatóját, van-e ezeknek a szüneteknek megalapozott egészségügyi indoka, illetve van-e a szüneteknek egészségügyi kockázata?

Magasabb általános kockázati index

Orhant szerint ezek az új óvintézkedések a teljesen szokatlan időjárási körülmények miatt fontosak, hisz az erős napfény, a magas hőmérséklet és páratartalom és az erős szél miatt fennáll a kiszáradás kockázata. „A világbajnokság rendező országaiban mindezek a tényezők jelen vannak. Ennek eredményeként magasabb az általános kockázati index, mint bármelyik eddigi versenyen” – magyarázta.

A Sports Medicine folyóiratban nemrég megjelent tanulmány becslése szerint a hőmérsékleti viszonyok a 16 világbajnokság-rendező város közül 14-ben várhatóan szélsőségesek lesznek, a nedves hőmérséklet-index (Wet Bulb Globe Temperature) rekordmagas értékei 21 °C és 35 °C között mozognak majd, míg az átlagos környezeti hőmérséklet várhatóan 19,1 °C és 32,7 °C között alakul.

Ezeket a körülményeket figyelembe véve egyes tudósok még a 3 perces szüneteket is elégtelennek tartják, és azt javasolják, hogy minden szünetet 6 percre hosszabbítsanak meg.

Melyek az egészségügyi kockázatok?

Amikor a test hőhatásnak van kitéve, aktiválja a hőszabályozó mechanizmusait, amelyek lehetővé teszik, hogy izzadással vagy a bőr érkiterjedésén keresztül a bőrbe irányuló fokozott véráramlás révén kompenzálja a hőmérséklet-emelkedést.

Ezek a hőszabályozó mechanizmusok azonban néha túlterheltté válhatnak, ami hőkimerüléshez, izomgörcsökhöz, kiszáradáshoz, hőgutához, sőt akár halálhoz is vezethet.

A szélsőséges hőségben végzett fizikai megterhelés a sportolókat hipertermiának, hiponatrémiának és kiszáradásnak teszi ki.

„Amint a folyadékveszteség eléri a 2%-ot, az már hatással lehet a teljesítményre, a mozgásra, a reflexekre és így tovább. És minél nagyobb a kiszáradás kockázata, annál nagyobb a veszély az izmokra és az inakra nézve – sőt, akár életveszélyes és szív-érrendszeri kockázatok is felmerülhetnek” – figyelmeztetett Orhant.

Számos módszer létezik a hőnek a versenysport során a testre gyakorolt hatásának korlátozására, például különböző hűtési stratégiák, a hőstressznek való ismételt kitettséget magában foglaló akklimatizációs stratégiák, valamint a rendszeres folyadékpótlás, ahogyan azt a FIFA is ajánlja.

Az eddigi adatok szerint a játék rendszeres megszakítása és a játékosok testének hűtése a mérkőzés során nem növeli az izomsérülések veszélyét.

Forrás:

Esh, C.J., Carter, S., Bougault, V. et al. The 2026 Men’s FIFA Football World Cup: Evidence-Based Guidelines to Protect Player Health and Performance from Environmental Challenges. Sports Med 56, 1337–1361 (2026). https://doi.org/10.1007/s40279-026-02398-4

Medscape francia kiadás