Csökkenthető az Alzheimer-terápia okozta agyi mikrovérzés

A 2025. év során az Európai Gyógyszerügynökség két Alzheimer-kór kezelésére szolgáló készítményt hagyott jóvá: a Biogen által fejlesztett lecanemabot (Leqembi) és az Eli Lilly donanemabját (Kisunla). Mindkét készítmény immunterápiás megközelítésen alapul, vagyis a szervezet immunrendszeréből származó molekulákat alkalmazza a betegség progressziójának befolyásolására. Ezek a laboratóriumban előállított ellenanyagok az amiloid-béta peptidet célozzák, azt a fehérjét, amely az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában kórosan felhalmozódik. A fehérje eltávolítása az immunrendszer segítségével lassítja a betegségre jellemző kognitív hanyatlást.

A két ellenanyag az Alzheimer-kór első olyan terápiái közé tartozik, amelyek képesek módosítani a betegség lefolyását: megállítják, sőt bizonyos esetekben részben vissza is fordítják a neurodegeneratív folyamatokat. Ugyanakkor alkalmazásuknak van egy jellegzetes mellékhatása, az agyi mikrovérzés, amely mágneses rezonanciás képalkotással kimutatható. Mivel az agy nem rendelkezik a szisztémás immunrendszer sejtjeivel és molekuláival, az ellenanyagok bejutása egészséges körülmények között nem kívánatos, noha a kezelés hatékonyságához elengedhetetlen.

A klinikai vizsgálatokban a vérzés előfordulási aránya 10-27 százalék között mozgott, és különösen magasnak bizonyult azoknál, akik az APOEε4 apolipoprotein-allél valamelyik változatát hordozták. Európában ezért ezek a terápiák csak olyan betegek számára engedélyezettek, akik legfeljebb egy példányt hordoznak ebből a genetikai variánsból, amely önmagában is fokozza az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

A Barcelonai Autonóm Egyetem kutatócsoportja Sandra Villegas professzor vezetésével évek óta azt a hipotézist vizsgálja, hogy a teljes hosszúságú monoklonális antitestek alkalmazása neurodegeneratív betegségekben biztonsági kockázatot jelenthet, mivel képesek a szisztémás immunrendszer sejtjeit az agyba toborozni. Ez a nem kívánt immunaktiváció károsíthatja a vér-agy gát integritását, és vérzést idézhet elő. Ezért fejlesztették ki az amiloid-béta peptidet célzó, monokatenáris antitest-fragmentumot (scFv-h3D6), amelyből hiányzik az a régió, amely az immunsejtek toborzásáért felelős. A fragmentum hatékonyságát molekuláris, sejtes és kognitív szinten is igazolták egérmodellekben. A kutatócsoport ezután APP23 egérmodelleken MRI segítségével vizsgálta a teljes hosszúságú bapineuzumab által kiváltott vérzéseket, és összehasonlította azokat az antitest-fragmentum hatásaival.

A Biomolecules folyóiratban megjelent eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a fragmentum alkalmazása mellett nem jelentkezik vérzés, miközben a terápiás hatás megmarad. Villegas szerint mindez arra utal, hogy az antitest-fragmentumok biztonságosabb alternatívát kínálhatnak a teljes monoklonális antitestekkel szemben, és új irányt nyithatnak egy hatékony és biztonságos Alzheimer-ellenes gyógyszer kifejlesztésében.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Antibody fragment prevents hemorrhages associated with new Alzheimer's treatments

ScFv-h3D6 Prevents Bapineuzumab-Induced Hemorrhagic Events in the APP23 Mouse Model of Alzheimer’s Disease

Irodalmi hivatkozás:

Silvia Lope-Piedrafita et al, ScFv-h3D6 Prevents Bapineuzumab-Induced Hemorrhagic Events in the APP23 Mouse Model of Alzheimer's Disease, Biomolecules (2025). DOI: 10.3390/biom15111602