hirdetés

A COVID-19 és a Föld egészsége

A COVID-19 járványra nem elég oltás és gyógyszer kifejlesztésével reagálni, be kell fejezni a környezetpusztítást, mert a COVID-19 után újabb zoonózis pándémiák alakulhatnak ki.

hirdetés

A betegségökológia egy új tudományág, ami leginkább a fertőző betegségekre fókuszálva azt kutatja, hogy a különböző fajok egymással és a környezettel való interakciói hogyan befolyásolják a betegségek kialakulását és folyamatát. Míg a fertőző betegségek kutatásával korábban csak specialisták (pl. virológusok, immunológusok, pathológusok, epidemiológusok, infektológusok és állatorvosok) foglalkoztak, a 20. század végétől a betegségökológia egyre komplexebbé vált. A biológiai szervezettség számos szintjét integrálja, a molekuláris mechanizmusoktól és az egyének egészségét befolyásoló tényezőktől a gazdaszervezetek és a kórokozók populációdinamikáján át az ökoszisztéma változásainak a betegségekre gyakorolt hatásáig.

 A betegségökológia szakértői szerint a COVID-19 járványt és a többi új zoonózist az emberiség magának köszönheti: az állatokról emberre ugró virális fertőzések egyre növekvő száma mögött a biológiai sokféleség csökkenése, az ökoszisztémák pusztulása, a vadállatok élőhelyeinek visszaszorulása, az erdők feldarabolása, a városok méretének és számának növekedése, a vadállatok és az ember fizikai közelsége áll. Egy, az Emerging Infectious Diseases című folyóiratban megjelent 2005-ös áttekintő tanulmány szerint a zoonózisok kialakulásáért elsősorban a földhasználat változásai és a mezőgazdasági tevékenység a felelős. Az International Journal of Environmental Research and Public Health egy 2013-as tanulmánya pedig, ami Ausztráliában vizsgálta a fertőző betegségek megjelenését, arra a következtetésre jutott, hogy a zoonózisok 22%-a azért alakul ki, mert az addigi természetes földterületek helyén ültetvények, legelők és városok alakultak ki.

 Mivel a biodiverzitás óriási mértékű csökkenése és az egész bolygót fenyegető környezetszennyezés miatt ma már a Föld betegségéről lehet beszélni, 2014-ben a The Lancet felhívást tett közzé a Planetary Health (A Föld egészsége) helyreállítása érdekében. A folyóirat cikke szerint át kell alakítani a tradicionálisan a humán populációk egészségére fókuszáló közegészségügyet, és - saját érdekünkben is - figyelembe kell venni a minket körülvevő természetes ökoszisztémákat.

 A természetpusztítás ugyanis tökéletes feltételeket biztosít a zoonózisok kialakulásához. A fakitermelés, bányászat, útépítés miatt elszigetelődő ökoszisztémákban igen sokféle kórokozó tud kifejlődni, és a kórokozók könnyebben átadódnak egyik fajról a másikra. Ráadásul a degradált területeken leginkább azok a gazdaállatok maradnak életben, amelyekről nagyobb eséllyel kerülnek át vírusok az emberre. Környezetvédő csoportok amerikai Kongresszushoz eljuttatott levele szerint ez az oka annak, hogy az elmúlt 50 évben megnégyszereződött a zoonózisok száma.

 A betegségökológusok a koronavírus-járványokat is előre jelezték. Peter Daszak a WHO szakértőjeként 2018-ban figyelmeztetett arra, hogy a környezetpusztítás hamarosan egy új, virális kórokozó által okozott pandémiát fog útjára bocsátani egy olyan területről, ahol a gazdasági fejlődés egymás közelébe kényszeríti az embereket és a vadállatokat. „A járványok nemcsak kultúránk részei, de kultúránk okozza a járványokat. Nem elég az egyes új betegségekre oltás és gyógyszer kifejlesztésével reagálni, a zoonózisok kialakulását segítő tényezőkön kell változtatnunk”, nyilatkozta a COVID-19 betegségben a megjósolt Disease X-re ismerő Daszak. A szakértő azt is hozzáteszi: a klímaváltozás miatt nemcsak az emberek, de az állatok migrációjára is megindult, így olyan állatfajok találkoznak egymással, amik korábban sosem, ez tovább növeli a zoonózisok kialakulásának esélyét. A légszennyezettség sem csak direkt hatása miatt rontja a COVID-19-betegek légúti tüneteit, de a pathogének transzportjában is közreműködik. Ahogy az ember ökológiai lábnyoma nő, exponenciálisan nő a zoonózisok száma (az új fertőző betegségek háromnegyede származik állatoktól); ha ki akarunk kerülni a Világjárványok Korából, abba kell hagynunk a háborút a természet ellen, hangsúlyozza a Planetary Health és a COVID-19-járvány összefüggéseit összefoglaló The Conversation-cikk.

 Peter Daszak további megoldási javaslatokkal is szolgál. Becslések szerint a vadállatokban 1,67 millió körüli lehet azoknak az ismeretlen vírustípusoknak a száma, amelyek hasonlóak a már eddig is zoonózist okozó vírusokhoz; prioritássá kell tenni ezek felfedezését és szekvenálását. A járványügyi szakértőknek együtt kell dolgozniuk azokkal a közösségekkel, amelyek az új betegségek valószínű felbukkanási helyein élnek, vagyis ahol extenzív kapcsolatba kerülhetnek egymással emberek és vadállatok. A pandémiás kockázatot pedig a fenntartható fejlődés tervezőinek is figyelembe kell venniük.

 

 

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.