hirdetés

Az antropocén új kórokozói

Egy új hipotézis megmagyarázza, hogy az állati élőhelyek elvesztése hogyan vezet új humán fertőző betegségek megjelenéséhez.

hirdetés

Korábbi kutatások bebizonyították, hogy az állati élőhelyek emberi tevékenység (pl. mezőgazdálkodás) következtében bekövetkező elvesztése együtt jár vadállatokról emberekre terjedő új fertőző betegségek (pl. ebola, nyugat-nílusi láz, Marburg-vírus fertőzés, SARS-vírus fertőzés, azaz Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) megjelenésével, azonban eddig nem sikerült olyan hipotézist felállítani, ami megmagyarázta volna az összefüggés mechanizmusát. Most egy, a Trends in Parasitology című szaklapban megjelent tanulmány tesztelhető hipotézist mutat be, így lehetővé válhat a növekvő közegészségügyi fenyegetést jelentő új betegségek kialakulásának megértése, majd az újabb betegségek kialakulási esélyének csökkentése.

“The Coevolution Effect as a Driver of Spillover” című tanulmányukban Sarah Zohdy és munkatársai az ökológiában és az evolúcióbiológiában ismert koevolúciós hatásra alapozva magyarázzák meg, hogyan vezethet az állati élőhelyek elvesztése, az erdők területének csökkenése és feltöredezése, a biodiverzitás csökkenése új humán fertőző betegségek megjelenéséhez. (A koevolúció azt jelenti, hogy az élőlény élő környezetével kölcsönhatásban fejlődik. Tipikus koevolúciós kapcsolat van az élősködő és a gazdaszervezet vagy a zsákmány és a ragadozó egymást befolyásoló fejlődésében, a szimbionták összehangolódásában, a növények és a növényevők egymásra ható fejlődésében.) Az egyesült államokbeli Auburn Egyetem kutatói kifejtik: az evolúcióbiológia, a betegségökológia és a populációk térbeli struktúráját vizsgáló tudományág (landscape genetics) eredményeinek ötvözésével alakították ki a koevolúciós hatásra támaszkodó hipotézisüket, ami beszámol arról, honnan eredhetnek az új mikrobák és hogyan jutnak el az emberekig.

Az evolúcióbiológusok, ökológusok, állatorvosok és matematikusok közreműködésével felállított hipotézis szerint ahogy az emberek tevékenysége révén csökken az állati élőhelyek területe, olyan töredezetté válnak az erdők, hogy izolált szigetekként működve gyors diverzifikációra késztetik a bennük élő vadállatokat és a rajtuk élősködő, betegségokozó mikrobákat. Egy-egy izolált szigeten belül a diverzifikáció igen különböző kórokozók létrejöttét eredményezi, így az egyre több izolált szigetben összességében igen sokféle kórokozó keletkezik (bár egy-egy szigeten belül csökken a diverzitás, összességében nő). Ismert, hogy az ilyen „szigetek” határterületein – mivel kiváló szaporodási lehetőségeket teremtenek - megnő az élősködőket terjesztő vektorok (szúnyogok, kullancsok) aktivitása, így a növekvő számú izolált szigetben kialakuló igen sokféle kórokozó egyre nagyobb valószínűséggel éri el és betegíti meg az embereket is (a patogének genetikai diverzitásának növekedésével megnő annak az esélye, hogy az addig csak állatra veszélyes kórokozó az embert is képes legyen megfertőzni, azaz zoonózis alakuljon ki).

Az új fertőző betegségek ökológiai perspektívája azért is fontos, írják tanulmányukban a kutatók, mivel ma már az erdei élőhelyek 70%-a számít töredezettnek (azaz van 1 km-es távolságra valamilyen határterülettől), és az antropocénben (abban az új geológiai korszakban, amikor az ember már jelentősen beavatkozott a Föld életébe) az élővilág számára az élőhely elvesztése válik a legfőbb evolúciós hajtóerővé.

Mint a kutatók kifejtik: Az előrejelzések szerint az új humán fertőző betegségek nagy része a klímaváltozás és az emberi migráció miatt a jövőben vektorok által terjesztett zoonózis lesz (jelenleg az új fertőző betegségek 29%-a ilyen), bár növekszik az egyéb környezeti tényező (talaj, víz) által terjesztett fertőzések valószínűsége is. A legnagyobb valószínűséggel RNS-vírusok lépik át az állat-ember határt, mivel különösen nagy mutációs rátájuk miatt könnyen kicselezik az immunrendszert; ilyen, szúnyog által terjesztett, közelmúltban megjelent RNS-vírus-zoonózis a Zika vírus, a Chikungunya vírus, a nyugat-nílusi vírus, valamint a Rift Valley vírus által okozott megbetegedés is.

Ma már egyébként létezik olyan adatbázis, ami tartalmazza az összes ismert, emlőst fertőző vírust, és ez lehetővé teszi azoknak az emlősfajoknak az azonosítását, amelyekből a legnagyobb valószínűséggel származhatnak zoonózisok, azok a földrajzi területek is azonosíthatók, ahol a legnagyobb valószínűséggel tűnnek fel új zoonotikus vírusok, valamint megállapítható az is, hogy milyen virális jegyek teszik lehetővé, hogy egy vírus zoonotikussá váljon.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.