hirdetés
hirdetés

A bennünk élő többi ember

A mikrokimerizmussal kapcsolatos ismereteink bővülése révén feje tetejére állt a „biológiai én”-nel kapcsolatos tudásunk: a testünk valójában a különböző rokonainkból származó sejtek ökoszisztémája.

hirdetés

A görög mitológiában szereplő kiméra különféle állatok testrészeiből épül fel, ennek nyomán mikrokimerizmusnak nevezzük azt a jelenséget, hogy szervezetünkben más emberek sejtjei is élnek. Mint Andy Ridgway írja a New Scientistben, születésünk után évtizedekkel is fellelhetők anyánk sejtjei a testünk legtöbb szervében, és viszont. Vérünk, bőrünk, agyunk vagy tüdőnk nemcsak saját sejtjeinkből áll, inkább számos rokonunk sejtjeiből összerakott mozaikok vagyunk.

A felismerés gyökerei az 1970-es évekre nyúlnak vissza, amikor Leonard Herzenberg és munkatársai Y kromoszómájú sejteket detektáltak terhes nők szervezetében – egész addig az volt az elképzelés, hogy a placenta megakadályozza a sejtek ide-oda vándorlását az anya és a magzat között (Fetal cells in the blood of pregnant women: detection and enrichment by fluorescence-activated cell sorting; PNAS). Az elmúlt néhány évben az is kiderült, hogy a kicserélt sejtek évtizedekig továbbélhetnek az anya és gyermeke szervezetében egyaránt (akár 40 évig is), azonban arról, hogy mi lehet ezeknek a sejteknek a funkciója, egyelőre igen keveset tudunk.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a jövevény sejtek beutazzák az egész szervezetet, annak minden részébe eljutnak, és pozitív-negatív irányban egyaránt befolyásolják az egészségi állapotot. Azok, akik szervezetében több ilyen idegen sejt van, hajlamosabbak bizonyos típusú autoimmun megbetegedésekre, azonban kisebb eséllyel lesz emlő- vagy pajzsmirigyrákjuk, sőt valószínűleg tovább is élnek.

A megnövekedett élettartam hátterében Hina Chaudhry és munkatársai kutatásai szerint az állhat, hogy a magzati eredetű sejtek őssejtekként viselkedve és a sérült sejttípussá differenciálódva részt vehetnek pl. a peripartum kardiomiopátia gyógyításában (a kórkép az esetek 50%-ában spontán gyógyul - ez a legnagyobb gyógyulási arány valamennyi szívelégtelenség-forma közül) (Fetal Cells Traffic to Injured Maternal Myocardium and Undergo Cardiac Differentiation; Circulation Research). Chaudry nyilatkozata szerint a magzat sejtjei embrionális őssejtraktárként funkcionálhatnak az anyában, továbbá Lee Nelson és munkatársainak vizsgálatai szerint az anya agyába is eljutnak, ahol neuronokká alakulnak. A kutatók most azt vizsgálják, hogy az anyai sejtek is képesek-e megtelepedni a gyermek agyában, ugyanis Nelson feltételezései szerint ez a normális fejlődés szerves részét képezheti.

Hillary Gammill kutatásai szerint a mikrokimérikus sejtek immunsejtekké is alakulhatnak, azaz a szervezet védekező rendszerébe is beépülhetnek, és szerepük lehet pl. a preeklampszia megakadályozásában: azoknak a nőknek a szervezetében, akiknél preeklampszia alakult ki, nem találtak az anyjuktól származó sejteket, míg azokban, akiknél a kórkép nem alakult ki, egyharmados arányban voltak jelen anyai sejtek. Az anyai sejteket hordozóknál ráadásul ezeknek a sejteknek a száma jelentősen megnőtt a véráramban a harmadik trimeszterben, amikor egyébként a preeklampszia a leggyakoribb (Cellular Fetal Microchimerism in Preeclampsia; Hypertension). Mint Gammil kifejti: mindez azt jelenti, hogy a nagyanya óvó keze (sejtjei) az unokát is védi, olyannyira, hogy a mikrokimerizmus a fertőzések elleni védekezésben is segíthet.

David Haig evolúciókutató szerint a magzatnak az anya agyában megtelepedett sejtjei a gyermekgondozó magatartás kialakulását serkenthetik, illetve az anya emlőjében és méhében megtelepedő sejtek akadályozhatják a következő terhesség kialakulását, ezáltal biztosíthatják azt, hogy az anya több erőforrást szánjon a korábbi gyermekre. Az emlőben megtelepedett sejtek ugyanis az elképzelés szerint megnyújtják a tejelválasztás idejét, ez alatt pedig a nő kevésbé termékeny, míg az endometriumban megtelepedett sejtek akadályozhatják az implantációt.

A sejtcsere azonban nem korlátozódik az anyára és a gyermekre: a saját sejtektől eltérő sejtek nemcsak az anyától származhatnak, hanem az anya közvetítésével az idősebb testvérektől is, ezeket a sejteket továbbadva pedig a lánygyermekekben található y kromoszómájú sejtek nemcsak saját bátyjuktól érkezhetnek, hanem anyai nagybátyjuktól is. Ráadásul a mikrokimerizmus nem korlátozódik a megszületett gyermekekre: az elvetélt magzatok sejtjei is jelen vannak az anyában, és ritkán bár, de a soron következő gyermekekben is. A méhen belül az ikrek között is előfordul sejtcsere. Mint a kutatók mondják: bennünk él a családfánk.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.