hirdetés
hirdetés

A magzati sejtek sötét és világos oldala

A nők szervezetében jelen lévő magzati sejtek csökkentik az emlőrák kockázatát, ugyanakkor növelik a vastagbélrák előfordulásának esélyét. A kutatók most első ízben igazoltak ok-okozati összefüggést a már − bármilyen nemű gyermeket −szült nők keringésében lévő, Y kromoszómát tartalmazó magzati sejtek jelenléte, illetve az emlő- és vastagbélrák kialakulásának valószínűsége között.

hirdetés

Az eredmények azt jelzik, hogy a magzati sejtek jelenléte „kétélű fegyver”: azon nők csoportjában, akiknek szervezete a legkisebb koncentrációban tartalmazza a magzati sejteket, 70 százalékkal kisebb az emlőrák előfordulásának kockázata, viszont az egészséges kontrollcsoporthoz képest négyszer nagyobb a vastagbélrák megjelenésének esélye abban a csoportban, ahol a magzati sejtek mennyisége a legnagyobb.

A magzati mikrokimérizmus ellentmondásos szerepének oka és mechanizmusa nem tisztázott, ezért további kutatásokat érdemel – emeli ki Vijayakrishna K. (V.K.) Gadi, a kutatás egyik résztvevője a European Journal of Cancer internetes oldalán.

A koppenhágai egyetemen lefolytatott kutatás alapját 428 dán nő adatai képezték, akiknél a vérvétel az 1990-es években történt, amikor még nem volt náluk kimutatható rosszindulatú daganatos betegség. Tíz évvel később a dániai rákregiszter alapján mérték fel a résztvevők állapotot rákbetegség irányában. A Hutchinson Centerben sor került a korábban levett vérminták molekuláris analízisére annak meghatározása céljából, milyen mértékű mikrokimérizmus mutatható ki bennük. Hím magzati mikrokimérizmus 40 százalékban volt kimutatható abban a 89 fős csoportban, akiknél később emlőrákra derült fény. A vastagbélrákos nők csoportjában (n = 67) a mikrokimérizmus előfordulása 90 százaléknak adódott. A tumormentes nők 272 fős csoportjában 70 százalékban mutatták ki reziduális hím magzati sejtek jelenlétét.

A vastagbélrákkal kapcsolatos megfigyelés váratlanul érte a kutatókat; eddig még egyetlen korábbi vizsgálat sem talált párhuzamot a coloncarcinoma és a mikrokimérizmus között. A kutatók azért döntöttek úgy, hogy a később vastagbélrákban megbetegedett nőknél nézik a mikrokimérizmus előfordulását, hogy meghatározzák, hogy a mikrokimérizmus esetleges kedvező hatása specifikus-e az emlőrákra, ahogyan azt korábbi vizsgálatok felvetetették.

A Gadi és munkatársai, illetve mások által lefolytatott korábbi kutatások során összefüggést igazoltak a magzati mikrokimérizmus koncentrációja, illetve az emlőrák csökkent kockázata és bizonyos autoimmun kórképek fokozott kockázata között. Azokban a vizsgálatokban azonban olyan vérmintákat használtak fel, melyeket már a betegség megjelenését követően gyűjtöttek.

A legfrissebb megállapítások szerint a magzati mikrokimérizmus igen fontos tényezője lehet a későbbi rákbetegségnek. A mostani vizsgálat során azonban nem sikerült azonosítani a releváns biológiai mechanizmusokat. Gadi hipotézise szerint (melyet a jelen közleményben nem fejtett ki) a magzati sejtek természetes úton megjelenő graft-versus-tumor hatást indukálhatnak, mely a különböző daganattípusokat eltérő módon és mértékben befolyásolja. „A gyomor-bélcsatornának vannak olyan betegségei, melyek krónikus gyulladással társulnak, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a magzati sejtek hozzák létre, tartják fenn vagy irányítják ezt a gyulladásos folyamatot” – említi Gadi a vastagbélrákkal való kapcsolatról.

Az Y kromoszómát tartalmazó magzati sejtekről feltételezik, hogy fiú magzatot hordozó korábbi terhesség kapcsán kerülnek az anyai keringésbe, és kimutathatóságuk nem számít ritkaságnak. A terhesség alatt a magzati sejtek természetes úton bekerülhetnek az anya szervezetébe, ahol kis számban tartósan, a szülés után akár évtizedekig is fennmaradhatnak a vérben és a szövetekben.

Érdekes kiemelni, hogy e legutóbbi vizsgálatban nem mutatkozott nyilvánvaló korreláció az élvszületett fiúgyermekek száma, illetve a hím mikrokimérizmus kimutatására irányuló teszt pozitivitása között. A fiúgyermeket még nem szült nők csoportjában összességében 65 százalékban ad pozitív eredményt az Y kromoszómát tartalmazó magzati sejtek kimutatását célzó vizsgálat – áll a mostani vizsgálatról beszámoló közleményben. Úgy tűnik, hogy a fiúgyermeket még nem szült nők esetében egy lehetséges magyarázat lehet az Y kromoszómák jelenlétére, hogy korábban fiú magzatot hordozó terhesség jött létre, mely még az előtt megszakadt, hogy a nő felismerte volna terhességét.

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.