Szív-érrendszeri kockázatnövekedés és hosszú-COVID

A svéd Karolinska Intézet kutatócsoportja az eClinicalMedicine folyóiratban tette közzé tanulmányát, amelynek eredményei szerint a hosszú COVID-ban szenvedő embereknél számottevően nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata. A vizsgálat azt mutatta, hogy a szívritmuszavarok, a koszorúér-betegség és más szív-érrendszeri kórképek gyakrabban fordulnak elő még azok körében is, akik az akut fertőzés idején nem szorultak kórházi ellátásra.

A hosszú COVID világszerte egyre jelentősebb népegészségügyi problémává válik, és egyre több kutatás utal arra, hogy a tartós tünetegyüttes másodlagos kardiovaszkuláris szövődményekhez vezethet. A korábbi vizsgálatok elsősorban a kórházban kezelt betegekre fókuszáltak, így kevesebb adat állt rendelkezésre azokról, akik otthon gyógyultak, vagy csak alapellátásban részesültek. A mostani kutatás célja az volt, hogy összehasonlítsa a súlyos kardiovaszkuláris események előfordulását a hosszú COVID-diagnózissal élők és az ilyen diagnózissal nem rendelkező személyek körében.

A vizsgálat több mint 1,2 millió, 18 és 65 év közötti ember adataira terjedt ki, akik közül mintegy 9000 főnél – a teljes populáció 0,7 százalékánál – állapítottak meg hosszú COVID-ot. A diagnosztizált betegek kétharmada nő volt. Az elemzésből kizárták azokat, akiknek korábban már volt kardiovaszkuláris betegségük, illetve akik az akut COVID-fertőzés során kórházi ellátást igényeltek.

A körülbelül négyéves követési időszak alatt a hosszú COVID-ban érintetteknél lényegesen gyakoribbak voltak a kardiovaszkuláris események: a nők 18,2 százaléka és a férfiak 20,6 százaléka tapasztalt valamilyen szív- vagy érrendszeri problémát, szemben a kontrollcsoport 8,4, illetve 11,1 százalékos arányaival. Ezek a különbségek az életkor, a társadalmi-gazdasági helyzet és más ismert rizikófaktorok figyelembevételével tett kiigazítást követően is fennmaradtak. A hosszú COVID-ban szenvedő nők kockázata több mint kétszerese volt a diagnózissal nem rendelkező nőkének, míg a férfiaknál mintegy egyharmados kockázatnövekedést figyeltek meg.

A kutatás vezető szerzője, Pia Lindberg elmondta, hogy a szívritmuszavarok és a koszorúér-betegség mindkét nem esetében gyakoribbnak bizonyult a hosszú COVID-diagnózissal élők körében. Nőknél ezen felül a szívelégtelenség és a perifériás érbetegség kockázata is emelkedett, ugyanakkor a stroke előfordulásával nem találtak egyértelmű összefüggést. Mivel sok hosszú COVID-os beteg az akut fertőzés során nem került kórházba, fennáll annak a veszélye, hogy a másodlagos szövődmények rejtve maradnak, ezért Lindberg szerint indokolt lehet ezen betegek rendszeresebb és strukturáltabb utánkövetése.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a hosszú COVID a korábban egészséges, fiatalabb felnőttek körében is növelheti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Ez rámutat arra, hogy a követés során figyelembe kell venni a nemi különbségeket is, különösen azért, mert a nők szív-érrendszeri betegségei gyakran kevésbé jellegzetes tünetekkel jelentkeznek, ami megnehezítheti a korai felismerést.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Long COVID is associated with increased risk of cardiovascular disease

Long COVID and risk of incident cardiovascular disease: a prospective cohort study using the Multimorbidity Integrated Registry Across Care Levels in Stockholm (MIRACLE-S) cohort

Irodalmi hivatkozás:

Pia Lindberg et al, Long COVID and risk of incident cardiovascular disease—a prospective cohort study using the Multimorbidity Integrated Registry Across Care Levels in Stockholm (MIRACLE-S) cohort Running title: Long COVID and cardiovascular disease, eClinicalMedicine (2026). DOI: 10.1016/j.eclinm.2026.103846