A poszt-COVID szindróma újabb tünete

A PLOS Medicine folyóiratban január 23-án jelent meg az Universität Ulm kutatóinak cikke, amelynek eredményei szerint a poszt-COVID-19 szindrómában szenvedő betegek kétharmadánál egy éven át vagy annál tovább is fennállnak a tartós, objektív tünetek - beleértve a csökkent fizikai terhelhetőséget és a csökkent kognitív teljesítményt -, és a betegségük második évében a tünetcsoportok nem változnak jelentősen.

Az új tanulmányban a kutatók 982 olyan 18-65 év közötti személyt vizsgáltak, akiknél korábban poszt-COVID szindrómát állapítottak meg, valamint 576 kontroll személyt is bevontak a vizsgálatba. Valamennyi résztvevő felkereste a dél-németországi egyetemi egészségügyi központok egyikét, ahol átfogó vizsgálatokat végeztek rajtuk, beleértve a neurokognitív, kardiopulmonális terheléses és laboratóriumi vizsgálatokat.

A poszt-COVID szindrómában szenvedők körében a fáradtság/kimerültség, a neurokognitív zavarok, a mellkasi tünetek/légszomj és a szorongás/depresszió/alvászavarok voltak az uralkodó tünetcsoportok. Az eredetileg poszt-COVID szindrómát mutató személyek közel 68%-a még a második évben is küzdött a tünetekkel.

A poszt-COVID szindrómában szenvedő betegek 35,6%-a számolt be fizikai megterhelés után kialakuló rossz közérzetről (terhelés-intolerancia), és ezek a betegek a mentális funkciókat mérő teszteken általában rosszabb eredményeket, valamint általánosságban súlyosabb tüneteket mutattak. Az alacsonyabb iskolai végzettségű, elhízott vagy a kezdeti COVID-19 fertőzés során súlyosabb betegségben szenvedő személyeknél szintén nagyobb volt a tünetek elhúzódásának kockázata.

Amikor a kutatók az objektív mérőszámokat vizsgálták, azt találták, hogy a poszt-COVID szindrómában szenvedő embereknél jelentősen csökkent a kézfogás ereje, a maximális oxigénfelvétel és a légzés hatékonysága. A poszt-COVID szindrómás, terheléses intoleranciában szenvedő betegek a memóriát, a figyelmet és a feldolgozási sebességet mérő kognitív teszteken alacsonyabb pontszámot értek el, mint a kontroll csoport betegei; a kutatók azonban rámutatnak, hogy az akut COVID-19 fertőzés előtt nem rendelkeztek adatokkal kognitív teljesítményükről. A kutatók szerint nem mutatkozott különbség a szívműködésben vagy a laboratóriumi értékekben, és a vírusperzisztenciás vizsgálatokban sem.

“Az eredmények a kognitív és terheléses vizsgálatok bevonásának szükségességére szólítanak fel a poszt-COVID szindróma-gyanús betegek klinikai értékelésében és megfigyelésében” - állítják a szerzők. “Égető szükség van hosszabb követési idővel rendelkező megfigyeléses vizsgálatokra a poszt-COVID szindróma javulásának és perzisztenciájának értékeléséhez, és a jellemző tényezők, markerek azonosításához, mivel terhelés hatására olyan mentális és fizikális diszfunkciók lépnek fel, amelyek hagyományos laboratóriumi markerekkel nem diagnosztizálhatók.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Long COVID symptoms linger: Study shows no major changes in second year

Persistent symptoms and clinical findings in adults with post-acute sequelae of COVID-19/post-COVID-19 syndrome in the second year after acute infection: A population-based, nested case-control study

Irodalmi hivatkozás:

Peter RS, et al. Persistent symptoms and clinical findings in adults with post-acute sequelae of COVID-19/post-COVID-19 syndrome in the second year after acute infection: A population-based, nested case-control study. PLOS Medicine (2025). DOI: 10.1371/journal.pmed.1004511