Miért terjed az oltásellenesség?

A PLOS Global Public Health folyóiratban december 4-én jelent meg a University College London kutatóinak cikke, amelyben az oltásellenesség és általában a tudományba vetett bizalom meggyengülésének legfontosabb tényezőit igyekeztek feltárni.

Michal Tanzer és munkatársai annak vizsgálatát tűzték ki célul, hogy a tudományba vetett hit elvesztése miatti sebezhetőség nemcsak a pszichológiai ellenálló képességre és az interperszonális folyamatokra, hanem az általánosabb társadalmi működés aspektusaira is hatással lehet-e. Ennek érdekében a kutatók két vizsgálatot végeztek, hogy felmérjék a tudományba vetett hit szerepét az álhírek és a valódi hírek felismerésének képességében, valamint az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságban. A vizsgálatok során két különböző jellemzőt mértek: az általános bizalmatlanságot, amely magában foglalja a bármilyen kommunikáció elutasítására vagy elkerülésére való hajlamot, és a hiszékenységet, amelyben viszont az információkat nem kellő megkülönböztetéssel fogadják, így a befogadó félretájékoztatás vagy rászedés, csalás áldozatává válhat.

A két vizsgálatban összesen 705, illetve 502, az Egyesült Királyságban élő felnőtt vett részt, akik online kérdőíveket töltöttek ki. A kérdőívek között szerepelt egy 15 elemű Trust, Mistrust and Credulity (Bizalom, Bizalmatlanság és Szavahihetőség) kérdőív, amelynek megállapításait a résztvevőknek pontozniuk kellett. Ez a kérdőív állapította meg a tudományos hírekkel kapcsolatos bizalmatlanságuk mértékét. A résztvevők ezt követően egy összeesküvés-elméletek iránti fogékonyságot vizsgáló kérdőívet is kitöltöttek, majd 20 politikailag semleges újságcikk címéről kellett eldönteniük, hogy azok valódi vagy álhírek-e. Az eredmények azt mutatták, hogy a nagyfokú hiszékenységgel rendelkező egyének kevésbé tudtak különbséget tenni az álhírek és a valódi hírek között, és nagyobb valószínűséggel érzékelték az álhíreket valódiaknak - így például sokkal inkább elhitték a COVID-19-cel és az oltásokkal kapcsolatos álhíreket. Azok a személyek, akik saját bevallásuk szerint jobban bíztak a tudományban, általában helyesebben azonosították a valódi híreket, de ez az összefüggés statisztikailag nem bizonyult szignifikánsnak.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy a bizalmatlanság és a hiszékenység összefüggésbe hozható az összeesküvés-elméletek elfogadásával - mind általánosságban, mind a COVID-19-cel kapcsolatban, valamint a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalansággal.

Bár a szerzők figyelmeztetnek arra, hogy nem lehetett ok-okozati összefüggéseket megállapítani, az eredmények arra utalnak, hogy a hatékony közegészségügyi beavatkozásoknak és kommunikációnak közvetlenül a bizalmatlanságot és a hiszékenységet kell kezelniük, és megkísérelniük visszafordítani ezek negatív hatásait.

A szerzők így összegezték az eredményeket: „A tanulmány célja az volt, hogy feltárja azokat a társadalmi-kognitív folyamatokat, amelyek a globális közegészségügy két legsürgetőbb problémájához kapcsolódnak a mai digitális korszakban: az álhírek riasztó terjedéséhez és az információforrásokba vetett kollektív bizalom összeomlásához. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárja azokat a pszichológiai mechanizmusokat, amelyek az egyének nyilvános információkra adott válaszainak alakításában működnek”.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Vaccine hesitancy: Why some individuals believe fake news and conspiracies

The role of epistemic trust and epistemic disruption in vaccine hesitancy, conspiracy thinking and the capacity to identify fake news

Irodalmi hivatkozás:

The role of epistemic trust and epistemic disruption in vaccine hesitancy, conspiracy thinking and the capacity to identify fake news, PLOS Global Public Health (2024). DOI: 10.1371/journal.pgph.0003941