A COVID-19 elleni emlékeztető oltások fontossága
Új kutatási eredmények alapján javasolt a legújabb COVID-19 elleni emlékeztető oltás beadatása idén télen, ezzel jelentősen csökkentve a COVID-19 fertőzés kockázatát.
A tanulmány szerzőinek megállapítása szerint a 3 oltást követően SARS-CoV-2-vel megfertőződőttek körében 69%-kal csökkentett az oltást nem kapott fertőzöttekéhez képest a poszt-COVID-szindróma kialakulásának kockázata, két oltást követően pedig 37%-kal csökkent a kockázat. A védőoltást tehát mindenképp érdemes beadatni, hisz a koronavírussal fertőzöttek kb. 10%-ánál alakul ki poszt-COVID-szindróma, amely a betegek egynegyedénél okoz gyengeséget.
Ezek a következtetések az Antimicrobial Stewardship & Epidemiology című folyóiratban 2023 októberében megjelent szisztematikus irodalmi áttekintésből és metaanalízisből származnak. A cikk szerzői 2019 decembere és 2023 júniusa között megjelent 32 tanulmányt tekintettek át, amelyek összesen 775 931 felnőtt adatait tartalmazták. A tanulmányok közül összesen 24-et vontak be a metaanalízisbe, így 620 221 személyről szerzett információt dolgozták fel, amelyek egyöntetűen azt tanusítják, hogy a vakcinák csökkentik a poszt-COVID-szindróma kialakulásának kockázatát, és azok az emberek, akik több oltást kaptak, védettebbek. Gyermekek esetében hasonló eredményekről számoltak be. A National Institutes of Health RECOVER Initiative kutatócsoportja megállapította, hogy a vakcinák akár 42%-os hatékonysággal védenek a poszt‑COVID-szindróma és a gyermekeknél kialakuló többszervi gyulladásos szindróma kialakulása ellen is.
Az emlékeztető oltások beadása azonban lassult: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok jelentése szerint november közepéig a 18 éves vagy annál idősebbek kevesebb, mint 16%-a kapta meg az oltást, míg gyermekek esetében ez a szám ~6% volt. A Kaiser Family Foundation közelmúltban végzett felmérése szerint a felnőttek körében az oltásismétlési arány hasonló az 1 évvel ezelőttihez.
A felmérés eredményei arra utalnak, hogy az emberek már nem aggódnak annyira a COVID‑19 betegség miatt, ezért kevesebben adatnak be emlékeztető oltást. Bár a vírus jelenlegi mutációja nem olyan erős, mint a korábbiak, a poszt-COVID-szindróma továbbra is jelentős probléma: 2023 januárjában a vírussal fertőzöttek 28%-ánál jelentkeztek a poszt‑COVID‑szindróma tünetei. Mivel a poszt-COVID-szindrómának nincs egységes meghatározása, és a szerteágazó, más betegségekre utaló tünetek alapján nehéz definiálni és diagnosztizálni, ebben a vizsgálatban a poszt‑COVID‑szindrómát úgy határozták meg, hogy a tünetek 4 hét - 6 hónapig tartanak, de egységes definícióra lenne szükség a tényleges előfordulási gyakoriság pontosabb meghatározásához és a vakcina hatékonyságának értékeléséhez.
A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy a SARS-CoV-2-vel fertőzött és poszt‑COVID‑tüneteket mutatók aránya a 2022 júniusi 19%-ról 2023 januárjára 11%-ra csökkent. Ennek logikus magyarázata, hogy mivel egy világjárvány dinamikus esemény, amely folyamatosan különböző fenotípusú változatokat hoz létre. Azok az emberek, akik a világjárvány korai szakaszában fertőződtek meg, más poszt-COVID-profillal és poszt-COVID kockázattal rendelkezhetnek, mint azok, akiket a világjárvány második vagy harmadik évében fertőzött meg a koronavírus. A legtöbb tanulmány az Omicron-változat előtti időszakból származó adatokról számolt be, és mindössze 8 tanulmány jelentett adatokat az Omicron-korszakból. Az Omicron közel sem volt olyan halálos, mint a korábbi COVID-variánsok, és következésképpen kevesebb betegnél alakult ki poszt‑COVID‑szindróma ebben az időszakban.
A kutatók egyértelmű álláspontja, hogy az emlékeztető oltás fontos, különösen, mert a korábban kifejlesztett oltásokat a korábbi COVID-variánsokra fejlesztették, ezért javasolt az új emlékeztető oltások beadása az új variánsokkal szemben.
