Öt-típusú index útmutató a hosszú COVID ellátásához

Az új öt-típusú index, amelyet szövetségi kutatók a National Institutes of Health RECOVER COVID kezdeményezéssel együttműködve dolgoztak ki, 14 000 hosszú COVID-ben szenvedő embernél azonosította a leggyakoribb tüneteket, és a 2024-es frissített indexhez további 4000 ember adatait adták hozzá.

Az index használatával az orvosok és a kutatók jobban megérthetik ezt az állapotot, amelyet nehéz kezelni és diagnosztizálni, mivel nincsenek szabványos definíciók vagy terápiák. Az orvosok az index segítségével célzottabb ellátást nyújthatnak hatékonyabban kezelhetik a tüneteiket.

Az index segíthet a kutatóknak abban is, hogy több kezelést találjanak a hosszú COVID-re. Mivel a hosszú COVID a test oly sok különböző részét érintheti, időbe telik, amíg teljesen megértjük, hogyan kezeljük, de az ehhez hasonló tanulmányok a szakértők szerint a jó irányba haladnak.

Ez az új index egy frissített pontrendszert használ, amelyben a valószínűleg hosszú COVID-ben szenvedő embereknél a 44 leggyakrabban jelentett tünet listáján szereplő minden egyes tünethez pontokat rendelnek aszerint, hogy milyen gyakran fordulnak elő. A vizsgálatban részt vevő, korábbi COVID-fertőzéssel rendelkező személyek közül 2213-an (18%) feleltek meg a hosszú COVID küszöbértékének.

A 44 leggyakoribb tünetet ezután öt altípusra osztották, amelyek mindegyike az életminőségre és az általános egészségi állapotra gyakorolt hatásukban jelentett különbséget. A leggyakoribb tünetek a fáradtság (85,8%), a megerőltetés utáni rossz közérzet (87,4%) és a megerőltetés utáni fájdalom (75,0%) - amikor a fizikai vagy szellemi megerőltetés után tartós fáradtság és rossz közérzet jelentkezik -, a szédülés (65,8%), az agyi köd (63,8%), a gyomor-bélrendszeri tünetek (59,3%) és a szívdobogás (58%) voltak.

A korábbi COVID-fertőzésben szenvedők esetében a tünetek minden esetben gyakoribbak voltak.

1. altípus

Az 1. altípusba soroltak személyes beszámolói szerint esetükben nem voltak túl gyakoriak az életminőségre, a fizikai egészségre vagy a mindennapi funkciókra gyakorolt hatások, az ebbe az altípusba soroltaknak csak 21%-a számolt be „rossz vagy megfelelő életminőségről”.

A szaglás vagy az ízlelés megváltozása - amely zavaró, de az általános egészségi állapotot általában nem komolyan befolyásoló tünet - az 1. altípusban volt a leginkább jelen, az megkérdezettek 100%-a számolt be róla. Az érintettek több mint 50%-ánál - akik közül 490-en voltak a 2213 korábbi COVID-fertőzött közül - az egyetlen egyéb tünet a fáradtság (66%), az erőfeszítés utáni rossz közérzet (53%) és az erőfeszítés utáni fájdalom (55%) volt. Bár ez a két tünet minden bizonnyal hatással lehet az életminőségre, a többi altípusban sokkal gyakoribbá váltak.

2. altípus

A 2. altípusba sorolt személyeknél drámaian megnőtt az olyan, gyengeséget eredményező tünetek előfordulása, mint a megerőltetés utáni rossz közérzet (94%), a fáradtság (81%) és a krónikus köhögés (100%). Az ebbe az altípusba soroltaknak 25%-a „rossz vagy közepes életminőségről” számolt be. A megerőltetés utáni rossz közérzet valószínűleg az egyik leggyengítőbb tünet. Amikor valaki ezt észleli, rá kell kérdezni, a tünet jellegére, hogy eldönthessük, hogy a panaszolt rossz közérzet megerőltetés utáni, vagy fertőzés utáni fáradtság.

A posztinfekciós fáradtság általában sokkal gyorsabban megszűnik, míg a megerőltetés utáni rossz közérzet a a myalgikus encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindróma (ME/CFS) egyik addicionális tünete, és hosszú időbe telhet, mire elmúlik. A ME/CFS krónikus betegség, amely súlyos fáradtságot okoz, és megnehezíti a szenvedők számára a rutinszerű, mindennapi tevékenységek elvégzését.

A két tünet közötti hasonlóság rávilágít arra, hogy milyen fontos a tünetek alapos vizsgálata, különösen akkor, amikor arra gyanakszunk, hogy egy betegnek hosszú COVID-ja van.

3. altípus

A 3. altípusba soroltak mintegy 37%-a számolt be rossz vagy közepes életminőségről, ami jelentősen nagyobb arány az első két altípushoz képest.

A fáradtság tüneteit az érintettek 92%-a, megerőltetés utáni fájdalmat 82%-uk, szédülést 70%-uk észlelt, és az ebbe az altípusba tartozók 100%-a számolt be agyi köd tüneteiről. Ezek a tünetek a poszturális orthostaticus tachycardia szindrómában szenvedőknél is gyakoriak, amikor is a felállás után a szívbe visszatérő vér mennyisége csökken, ami abnormálisan gyors szívveréshez vezet, aminek következtében szívdobogás és ájulás léphet fel.

Az agyi köd különösen a multitaskinghoz szokott embereknél lehet bénító, hisz ilyenkor azok az emberek, akik hozzászoktak ahhoz, hogy könnyedén váltogatják a feladatokat, vagy egyszerre több feladatot végeznek, egyszerre csak egy dolgot képesek csinálni. Ez akkora stresszt okozhat, hogy akár  pályamódosítást is eredményezhet. Bár az agyi köd általában a fertőzést követő 6-9 hónapon belül megszűnik, akár 18 hónapnál hosszabb ideig is eltarthat. Mindig résen kell tehát lennünk, ha egy páciens arra panaszkodik, hogy a COVID-fertőzést követő hónapokban koncentrációs vagy multitasking nehézségekkel küzd. A neurológiai vizsgálat és a kognitív tesztek azonosíthatják az agyműködés rendellenességeit.

4. altípus

A vizsgálatban a 4. altípusba sorolt személyek mintegy 40%-a számolt be rossz vagy közepes életminőségről, ami alig nagyobb arányt képvisel a 3. altípusba soroltakéhoz képest. Körülbelül 65%-uk számolt be agyi köd tüneteiről, 92%-uk pedig szívdobogásról. A szédülés szintén gyakori volt, 71%-ban fordult elő, míg a gyomor-bélrendszeri problémák 60%-ban, láz, izzadás és hidegrázás 36%-ban jelentkezett.

A 2213 ember közül közel 700-an tartoztak ebbe az altípuscsoportba, ami messze a legmagasabb szám.

5. altípus

Az 5. altípusba tartozók 66%-a számolt be rossz vagy közepes életminőségről. Ezek az emberek általában több rendszerre kiterjedő tüneteket panaszoltak.

A hosszú COVID-tünet spektrumának 44 gyakori tünete közül légszomj az érintettek 99%, megerőltetés utáni fájdalom 98%, szédülés 94%, megerőltetés utáni rossz közérzet 92%, emésztőrendszeri problémák 80%, gyengeség 78% és mellkasi fájdalom 69%-ánál jelentkezett.

A spanyolajkú és egyéb, nem kaukázusi rasszokból álló résztvevők nagyobb arányban voltak az 5. altípusba sorolhatók, továbbá „a nem oltott résztvevők és az Omicron variáns elterjedése előtt SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedők nagyobb arányban tartoztak az 5. altípusba.

Ez azt sugallja, hogy a COVID-19 Delta-változatának súlyossága összefüggésbe hozható a legrosszabb hosszú COVID-tünetek némelyikével, de további vizsgálatokat kellene végezni annak végleges megállapításához, hogy valóban oksági összefüggésről van-e szó.

Mikor szűnnek meg a tünetek?

A szerzők szerint körülbelül 17 millió amerikai szenved a hosszú COVID-ban. Bár az emberek 90-100%-a általában 3 éven belül meggyógyul, de még mindig marad körülbelül 5%, akik nem gyógyulnak meg, és ez nagyon nagy számú pácienst jelent. A leggyakoribb tünetek a fáradtság, az agyi köd, az anosmia vagy dysguesia és az alvászavarok, amit a vizsgálat bizonyos altípusaiban a rossz életminőségről beszámoló emberek magas aránya is bizonyít.

Forrás:

Geng LN, Erlandson KM, Hornig M, et al. 2024 Update of the RECOVER-Adult Long COVID Research Index. JAMA. 2025;333(8):694–700. doi:10.1001/jama.2024.24184