Új terápia a poszt-COVID légúti tüneteinek kezelésére

A Science Translational Medicine folyóiratban július 17-én jelent meg a University of Virginia (UVA) kutatóinak cikke, amelyben sikerült feltárniuk a poszt-COVID szindróma kialakulását követően hosszú időn át fennmaradó légúti panaszok alapvető okát. A Dr. Jie Sun vezetésével végzett kutatás eredménye, hogy a COVID-19 fertőzés a tüdőszövetek belsejében az immunsejtekben rendkívüli változásokat okozhat, ezzel hegesedést és a folyamatos gyulladást indíthat be, még a kezdeti fertőzés elmúlása után is. Úgy vélik, hogy ez a folyamatos gyulladás okozza a poszt-COVID-hoz társuló tartós légúti tüneteket, például a köhögést és a nehézlégzést.

Az új kutatás azt is feltárta, hogy ez a krónikus gyulladásos folyamat megállítható a rheumatoid arthritis kezelésére használt egyes gyógyszerek segítségével, mint amilyen például a baricitinib hatóanyag. Egyébként pont ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek az Egyesült Államokban korábban vészhelyzeti felhasználási engedélyt (EUA, emergency use authorization) kaptak az FDA-tól a súlyos COVID-19 fertőzésekben megfigyelhető kontrollálatlan gyulladás kezelésére.

“Kutatásunk során klinikai szövetminták és állati modellszervezetek összehasonlító elemzésével azonosítottuk a long-COVID vagy poszt-COVID szindróma légúti szövődményének elsődleges kiváltó okát” - nyilatkozta Sun. “Reméljük, hogy a kiváltó mechanizmusok azonosítása segíteni fog abban, hogy hamarosan olyan klinikai vizsgálatokat indíthassunk, amelyekben az FDA által jóváhagyott gyógyszereket a légúti tünetek kezelésében vizsgálhatják majd.”

A poszt-COVID szindróma becslések szerint több mint 60 millió embert érint világszerte. Az érintett betegek számára a COVID-19 fertőzés végtelennek tűnő megpróbáltatássá válik, mivel a tünetek hetekig, hónapokig vagy akár évekig is perzisztálhatnak. A poszt-COVID tünetek súlyossága is széles skálán mozog: a kellemetlentől a rokkantosító hatásúig terjedhetnek. A légúti tünetek közé tartozhat például a légszomj, a mellkasi fájdalom és akár az intersticiális tüdőbetegség is. A poszt-COVID korábbi kutatásai során általában a betegek vérében keresték a választ a szindróma kialakulására, de Sun és kutatócsoportja a mostani vizsgálatban azt szerette volna látni, hogy milyen változások mennek végbe magukban a tüdőszövetekben. Az UVA kutatói ezért egér modellszervezetek és emberek alsólégúti szövetmintáit vizsgálták meg tüzetesen.

Mindkét esetben azt figyelték meg, hogy a makrofágok és T-sejtek teljesen “megbolondultak”, és a szervezet számára kifejezetten káros tevékenységet kezdtek el folytatni. Ezeknek a sejteknek normális esetben segíteniük kellene a szervezetnek a betegségek leküzdésében, most viszont még a kezdeti COVID-fertőzés elmúltával sem hagyták abba a harcot, azaz folyamatosan aktivált állapotban maradtak, nagyon hasonlóan az autoimmun betegségekhez. A makrofágok a poszt-COVID egyes eseteiben abnormális számban özönlöttek a tüdőbe, és a szövetek hegesedését idézték elő, miközben a T-sejtek interferont bocsátottak ki, ami fenntartotta a folyamatos gyulladást.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Arthritis drugs may relieve long COVID lung symptoms

Comparative single-cell analysis reveals IFN-γ as a driver of respiratory sequelae after acute COVID-19

Irodalmi hivatkozás:

Chaofan Li et al, Comparative single-cell analysis reveals IFN-γ as a driver of respiratory sequelae after acute COVID-19, Science Translational Medicine (2024). DOI: 10.1126/scitranslmed.adn0136