Vakcinákkal szembeni “márkahűség”?

A Management Review Quarterly folyóiratban április 30-án jelent meg a brazil FAPESP kutatóinak tanulmánya, amelyben a COVID-19 megelőzésére szolgáló vakcinák esetében vizsgálták a marketingből ismert presztízs hatást. A kutatás ötletét az a megfigyelés adta, hogy Brazíliában a COVID-19 oltási kampány során, amikor többféle márkájú vakcina állt rendelkezésre, és az országban egy ideig a kínai vakcina volt a legelterjedtebb, példátlan jelenség történt: a brazilok egy jelentős hányada képes volt városrészeket, sőt városokat utazni azért, hogy olyan oltópontokat keressen fel, ahol egy számára elfogadható, adott márkájú vakcinát adtak be. Az oltást kapott emberekről készült fotókat a közösségi médiában a nemzeti egészségügyi rendszert dicsőítő büszke hashtagek mellett tették közzé, például “Éljen a SUS” és olyan címkéket mellékeltek a fotókhoz, mint: “Pfizer lett”, “AstraZenecát kaptam” vagy “Szerencsém volt, Janssent kaptam”.

Érdekes módon Mexikóban, egy olyan országban, ahol az oltóanyagokkal szembeni vonakodás, elzárkózás szintje alacsony, az orosz készítmény volt a preferált vakcina. Indiában és Iránban a helyben gyártott vakcinákat részesítették előnyben, és az amerikaiak is egyértelműen a hazai gyártású vakcinákat preferálták, még a hasonló minőségi szabványokkal rendelkező országokból, például az Egyesült Királyságból és Németországból származó vakcinákkal szemben is.

“Ez egy globális jelenség volt. Először mutatkozott meg az oltóanyagok eredete miatti aggodalom. A világjárvány előtt azt sem tudta senki, hogy hol gyártják őket. Nem léteznek jelentések vagy tanulmányok az immunizáló készítmények származási országának hatásáról, egy olyan, a marketingben már jól dokumentált fogalomról, amely arra utal, hogy a termék eredete milyen hatással van a fogyasztói döntésekre és értékelésekre” - nyilatkozta João Lucas Hana Frade, a kutatás vezetője.

Frade és munkatársai egy olyan áttekintést készítettek, amelyben 48 országban megjelent összesen 52 tanulmányt elemeztek a vakcinákkal kapcsolatos hozzáállás szempontjából.

“A különös az, hogy a világjárvány után már sehol sem számoltak be erről a jelenségről. Ennek ellenére fontos megérteni ezeket a preferenciákat, hogy hatékony politikát alakíthassunk ki, vizsgálva a politikusok, a média és a befolyásos személyiségek, influenszerek szerepét az oltóanyagokkal szembeni hozzáállás alakításában” - fejtette ki Frade. “A származási ország hatása gyakran megfigyelhető a drága vagy státuszt közvetítő termékeknél, például a boroknál és az autóknál. Itt az érdekesség, hogy ezekkel szemben a vakcinák viszont általában ingyenesek, és a társadalom egészének védelmére készülnek, nem csak azok számára, akik megkapják őket. Amikor a fogyasztók nem rendelkeznek elegendő háttérismerettel egy termék kiválasztásához, akkor a származási ország jellemzői alapján következtetnek a termék minőségére. Így egy német autó nem feltétlenül a motor teljesítménye vagy a biztonságossága miatt válik vonzóvá, hanem azért, mert megfelel az adott ország termékeire általában jellemző minőségi szabványoknak és státuszának. Úgy tűnik, az oltóanyagok reklámozásának módja hasonló bizonytalanságot generált, ami az oltási kampányokban a “származási ország hatás” elterjedéséhez vezetett. Ennek eredményeként az olyan országokból származó vakcinákat, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország és Kína, a származási helyük alapján kezdték el megítélni, ami egyes országok esetében aggodalmat keltett a minőséggel kapcsolatban. A jelenség túllépett a közegészségügyön, a marketing és a pszichológia aspektusait is magában foglalta, és az oltásellenes aktivizmus hajtotta” - összegzett a professzor.

A tanulmányban a kutatók hasonló mintákat azonosítottak a különböző országokban: például jellemző volt, hogy az emberek a hazai (saját országukban kifejlesztett) oltóanyagokat részesítették előnyben.

”A nemzeti elfogultság még olyan országokban is megjelent, amelyek nem fejlesztettek ki vakcinákat a világjárvány korai szakaszában, mint például Brazília, Japán és Ghána” - fejtette ki Frade. “A nyugati, különösen a Németországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban kifejlesztett vakcinákat egyértelműen előnyben részesítették az orosz vagy kínai lehetőségekkel szemben. Ez több régióban is megfigyelhető volt, többek között Európában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. A COVID-19 világjárvány során az oltóanyagok elfogadása szempontjából döntő tényezővé vált az oltóanyagok származása. Bár korábban is készültek tanulmányok a származási ország gyógyszerekre gyakorolt hatásáról, ezek nem jelezték előre kellő súllyal a származási ország és az oltóanyaggal szembeni vonakodás közötti kapcsolatot. A megfigyeléseinkből a jövőre levonható következtetés többek között az, hogy a származási ország hatását figyelembe kell venni a jövőbeli pandémiás oltási kampányokban. A származási ország hatás megértése elengedhetetlen a hatékony egészségügyi kommunikációhoz. Emellett a vakcinagyártók, forgalmazók szempontjából is fontos lehet a származási ország hangsúlyozása vagy éppen elhallgatása attól függően, hogy milyen előnyöket vagy kockázatokat érzékelnek az adott országgal kapcsolatban.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Studies confirm influence of country of origin on trust in COVID-19 vaccines

The country-of-origin effect on vaccination: a systematic literature review and research agenda

Irodalmi hivatkozás:

João Lucas Hana Frade et al, The country-of-origin effect on vaccination: a systematic literature review and research agenda, Management Review Quarterly (2025). DOI: 10.1007/s11301-025-00508-6