hirdetés

A serdülő agyra is nagy hatással van a környezet

A genetikai tényezők és a szocioökonómiai státusz egyaránt befolyásolja az idegrendszer működését, de kevéssé ismert e két tényező egymástól független hatása a serdülő agy fejlődésére.

hirdetés

 A gének és a környezet agyműködésre gyakorolt hatása rendkívül széles körben kutatott, az eddigi vizsgálatok mégsem vették figyelembe a gének hatását, amikor a környezeti hatásokat elemezték. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent, és a svéd Karolinska Institutet idegtudományi részlegének vezetésével folytatott longitudinális vizsgálat először elemezte egymástól függetlenül a környezet és a gének egymással összeszövődő hatását a serdülők agyának fejlődésére. A vizsgálat legfontosabb megállapítása: a gyermekkori környezet és a szocioökonómiai státusz a genetikai tényezőktől függetlenül is jelentős mértékben befolyásolja a serdülők agyfejlődését és kognitív képességeit, azaz a családi-nevelődési környezetnek nem csak a korai kisgyermekkorban, de a tinédzser években is alapvető a hatása.

 Bár a szocioökonómiai státuszról (SES) sokan azt hiszik, hogy az tisztán környezeti tényezőket jelent, a SES variábilitásának nagy részét genetikai tényezők magyarázzák, írják Nicholas Judd és munkatársai (Cognitive and brain development is independently influenced by socioeconomic status and polygenic scores for educational attainment). A viselkedésgenetika eredményei a közelmúltban lehetővé tették az iskolai előmenetel genetikai meghatározottságának azonosítását, így 1,1 millió személy teljesgenom-asszociációs vizsgálata révén meghatároztak egy 5.000 lokációt figyelembe vevő, poligénes skálát (PGS), ami az iskolai előmenetel különbségeinek 13%-áért felel (EduYears-PGS). Jelenleg ez – az agyszövetspecifikusan expresszálódó variánsokat is tartalmazó – PGS-pontszám írja le legjobban az agyfejlődés genetikai tényezőit, így a kutatók ezt használták a gének és a környezet hatásának szétszálazásához.

 A vizsgálatba 551, különböző szocioökonómiai státuszú családból származó európai tinédzsert vontak be; először 14 éves korukban, majd 5 évvel később vizsgálták genetikájukat, munkamemóriájukat (ez utóbbit azért választották, mert a kognitív funkció jellemzőjeként a munkamemória szorosan összefügg az akadémiai teljesítménnyel), valamint MRI-vel feltérképezték agyuk méreteit, struktúráját. (A szocioökonómiai státuszt a szülők iskolázottsága, bevétele és a lakóterület minősége adta.)

 Az eredmények szerint bár az iskolai előmenetel genetikai és környezeti meghatározói között van összefüggés, azok egymástól függetlenül is befolyásolják a kogníciót és az agyfejlődést.

14 éves korban a SES és az EduYears-PGS egyaránt pozitív összefüggésben állt a munkamemóriával, azonban a szocioökonómiai státusz hatása duplája volt a genetika hatásának (az IQ-tesztek ugyanezt a dupla hatást mutatták).

14 éves korban a SES és az EduYears-PGS egyaránt pozitív összefüggésben állt az agykéreg felszínének méretével; a globális összefüggés mellett az EduYears-PGS egy speciális agyrégió méretével, a jobb oldali intraparietális sulcus kortikális felszínének méretével is összefüggésben volt (ez az agyterület  kapcsolatot mutat a nonverbális gondolkodással, a vizuospatiális memóriával és a matematikai képességekkel).

A serdülők agyát 19 éves korban vizsgálva kiderült: az agykéreg felszínében bekövetkezett változás hátterében már csak a SES hatása mutatható ki, és a SES összetevői közül leginkább a szülők iskolázottsága számít (a pozitív hatást a szerzők szerint valószínűleg a tanulási szokások, a kognitív szempontból stimuláló környezet, a könyvek jelenléte a háztartásban, a táplálkozási szokások és a stresszkezelés mikéntje közvetítheti).

Nem találtak összefüggést a kéreg vastagsága és a SES vagy az EduYears-PGS között.

 Nyilatkozatában Nicholas Judd elmondta: eddig kérdéses volt, hogy van-e olyan agyterület – pl. a hosszú távú memóriáért vagy a beszédért felelős kérgi részek –, aminek működését, fejlődését speciálisan befolyásolja a környezet; most az derült ki, hogy a környezet hatása a teljes neokortexre kiterjed, így valószínűleg minden funkciót befolyásol. A genetikai különbségek hatása szintén a teljes neokortexet érinti, azonban van egy speciális agyrégió is, aminek struktúráját befolyásolja az iskolai előmenetel hátterében álló öröklődés. Míg a genetika nem magyarázza a serdülés során bekövetkező cerebrális változásokat, a környezet hatása óriási. A további vizsgálatoknak ki kell deríteniük, mik a legfontosabb környezeti befolyásoló tényezők, és ennek alapján kell optimalizálni a gyermekek és serdülők nevelését.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.