hirdetés
hirdetés

Hogyan menjünk a rák idegeire?

Felül kell vizsgálni elképzeléseinket azzal kapcsolatban, hogyan terjed a rák a szervezetben: az idegsejtek szolgáltathatják a tumorok elleni sikeres küzdelemhez hiányzó stratégiai elemet. 

hirdetés

A neuronok célba vétele a rák elleni harc hatékony módszere lehet, írja a New Scientist. „Hogyan menjünk a rák idegeire?” (Getting on cancer’s nerves) címűcikkében Elie Dolgin kifejti: már az 1990-es években is próbálkoztak azzal, hogy alkoholinjekcióval elpusztítsák az inoperábilis hasnyálmirigytumorokat körülvevő idegrostokat, amelyek fájdalomingert szállítanak az agyba, és ekkor fedezték fel, hogy az idegrostok elpusztítása nemcsak a fájdalmat csökkenti, de a kezelésben részesültek élettartamát is növeli (Keith Lillemoe és munkatársai: Chemical splanchnicectomy in patients with unresectable pancreatic cancer. A prospective randomized trial; Annals of Surgery).

Az adatok elemzésében részt vevő Peter Staats szerint a legalább 3 hónapos élettartam-növekedést nem magyarázza önmagában a fájdalomcsökkenés és az azzal együtt járó hangulatjavulás. A fájdalomspecialista hozzáteszi: régóta tudjuk, hogy az idegrendszer alapvető szerepet játszik a rák terjedésében; a rákos sejtek beszövik a környező idegeket, és az idegrostok mentén távoli helyekre terjednek, sőt gyakran agyi metasztázisokat is létrehoznak. Mára azonban az derült ki, hogy a neuronok nem passzív résztvevői ennek a folyamatnak, hanem aktívan elősegíthetik a tumornövekedést. Hubert Hondermarck tumorneurobiológus szerint egyenesen az idegrendszer tumornövekedésben játszott szerepének figyelmen kívül hagyása az oka annak, hogy kevés rákgyógyászati eljárás képes a betegség eliminálására.

Bár a korai kísérletekben az alkoholinjekcióval valamennyi tumorkörnyéki idegrostot elpusztították, valójában nem mindegyik járul hozzá a tumor kialakulásához. A hasnyálmirigyrákkal szemben, a prosztatarák kialakulását és növekedését pl. nem a szenzoros idegrostok, hanem a vegetatív idegrendszer efferens rostjai segítik: a szimpatikus idegrostok a tumor kialakulásában működnek közre, míg a paraszimpatikus rostok a tumoros sejtek disszeminációjában. Habár egyes tumorok esetében alacsony az idegi infiltráció aránya (ilyen pl. a pajzsmirigyrák), a legtöbb rák olyan növekedési faktorokat szekretál, amelyek odavonzzák az idegsejteket. Ez lehet az oka, hogy a tumorok zömét sűrűn behálózzák az idegrostok, amelyek aztán kimutathatóan fokozzák a tumor növekedését.

A szimpatikus és a paraszimpatikus rostok eltérő szerepe azt is jelenti, hogy az azok ingerületátvitelére ható gyógyszerek a tumoros betegség különböző stádiumaiban jelenthetnek segítséget: a szimpatikus rendszer működésének gátlása a legkorábbi stádiumban, a paraszimpatikus blokád előrehaladott stádiumban lehet hasznos.

A perifériás idegrendszer-gátlás tumorellenes hatásával kapcsolatos elképzeléseket nagy obszervációs vizsgálatok eredményei is alátámasztják: azon magas vérnyomásos betegek körében, akik a szimpatikus idegrendszer gátlása céljából béta-blokkolókat szednek, kisebb arányban fordulnak elő tumoros megbetegedések. Laborvizsgálatok pedig azt bizonyítják, hogy ha rákos sejteket neuronokkal együtt tartunk sejttenyészetben, felgyorsul a rákos sejtek növekedése.

Hogyan lehetne ezt a tudást a gyógyászatban felhasználni? Jelenleg a kutatók olyan stratégiákra fókuszálnak, amelyekkel javítható lehet a már meglévő terápiák hatásfoka. Egérkísérletek tanúsága szerint pl. idegrostjainak átvágása után a tumor érzékenyebbé válik a kemoterápia hatásaira, humán vizsgálatok szerint az ideg és az izom közötti ingerületátvitelt bénító botoxinjekció elpusztítja a prosztatarákot (Gustavo Ayala, University of Texas Health Science Center). Jami Saloman és munkatársai (University of Pittsburgh) egy kaktuszból kivont, a csili kapszaicinjéhez hasonló, de annál ezerszer erősebb toxin (resiniferatoxin) rákellenes hatását vizsgálják pankreászrák esetében (a resiniferatoxin az alkohollal ellentétben csak a szenzoros neuronokat bénítja), Michelle Monje (Stanford University) egy olyan szert azonosított, ami az agyi neuronokat akadályozza, hogy tumornövekedést serkentő faktort szekretáljanak, mások béta-blokkolókkal akarják a melanomaellenes kezelés hatásfokát növelni (a vizsgálatok szerint azon melanomás betegek fele, akik kardiovaszkuláris panaszaikra béta-blokkolót szednek, az immunterápia után évekig remisszióba kerültek).

A leghatékonyabb megközelítés természetesen ebben az esetben is az lenne, ha megelőzhetnénk a tumor kialakulását, és az idegrostokat azelőtt megbénítanánk, hogy azok, helyet teremtve a tumornövekedés számára, átszerveznék a sejtek közötti állományt. A preventív stratégiákat különösen azoknál lehetne alkalmazni, akik esetében nagy a rákkialakulás kockázata (pl. emlőrákra hajlamosító BRCA génvariánsok hordozói). A tumorneurobiológusok szerint esetükben az idegblokkoló kezelés hamarosan a rákgyógyászat rutin eleme lesz.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.