Apró életmódbeli változtatások és kardiológiai kockázat
A UK Biobank vizsgálata szerint már látszólag kismértékű változtatásokkal is jelentősen csökkentő a szív-érrendszeri események rizikója.
A European Journal of Preventive Cardiology folyóiratban jelent meg a European Society of Cardiology kutatóinak tanulmánya, amelynek fő megállapítása szerint már egészen kismértékű, de együttesen végrehajtott életmódbeli változtatások – a megfelelő alvásidő, a jobb étrendi minőség és a több fizikai aktivitás – számottevően csökkenthetik a súlyos kardiovaszkuláris események, például a stroke, a szívinfarktus és a szívelégtelenség kockázatát. A tanulmány alapját képező, több mint 53 ezer felnőtt bevonásával, nyolcéves utánkövetéssel végzett UK Biobank vizsgálat azt mutatta, hogy már mérsékelt javulás is klinikailag jelentős előnyökkel járhat.
A kutatás legfontosabb célja az volt, hogy meghatározza, vajon mi lehet az a minimális és optimális kombináció az alvás, a fizikai aktivitás és a táplálkozás terén, amely már érdemi javulást eredményez a szív-érrendszeri események rizikójában. A résztvevők alvás- és aktivitási adatait hordozható eszközök rögzítették, míg az étrend minőségét egy élelmiszerfogyasztási kérdőív alapján határozták meg. A jobb étrendi minőség több zöldség, gyümölcs, hal, tejtermék, teljes kiőrlésű gabona és növényi olaj fogyasztását, valamint kevesebb finomított gabonát, feldolgozott húst, vörös húst és cukrozott italokat jelentett.
A kutatók kimutatták, hogy már napi 11 perccel hosszabb alvás, további 4,5 perc közepes vagy intenzív fizikai aktivitás, valamint körülbelül egynegyed adagnyival több zöldség fogyasztása 10%-kal csökkentette a súlyos kardiovaszkuláris események előfordulását. Nem kell nagy dolgokra gondolni: a közepes-intenzív aktivitás hétköznapi tevékenységeket is magában foglalhat, például a lépcsőzést, a bevásárlószatyrok cipelését vagy egy tempós sétát.
A vizsgálat szerint az optimális életmód kombinációt a napi nyolc-kilenc óra alvás, legalább 42 perc közepes vagy intenzív fizikai aktivitás, valamint a mérsékelt, de kiegyensúlyozott, minőségi étrend jelenti. Ez az életmódprofil a kutatás szerint 57%-kal alacsonyabb kardiovaszkuláris kockázattal járt azokhoz képest, akik a legkevésbé kedvező életmódbeli mintázatot követték.
A tanulmány vezető szerzője, Nicholas Koemel hangsúlyozta, hogy ezek a kisebb lépések sokkal könnyebben fenntarthatók, mint egyetlen nagy horderejű életmódbeli változtatás, és hosszú távon további pozitív irányú elmozdulásokat is elősegíthetnek.
A kutatócsoport a jövőben olyan digitális eszközök fejlesztését tervezi, amelyek segíthetik az embereket a tartósan egészséges szokások kialakításában. Ezeket szeretnék úgy megalkotni, hogy könnyen használhatók legyenek, és valódi támogatást nyújtsanak a mindennapi rutin átalakításában.
A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat megfigyeléses jellegű, így nem bizonyít ok-okozati összefüggést. A következő lépés olyan intervenciós vizsgálatok elvégzése, amelyek megerősíthetik a mostani eredményeket. A tanulmány arra is rámutat, hogy az alvás, a fizikai aktivitás és a táplálkozás egymással kölcsönhatásban állnak. A nem megfelelő alvás megzavarja az étvágyat szabályozó hormonok működését, ami túlevéshez vezethet. A rendszeres fizikai aktivitás javítja az alvás minőségét, ugyanakkor az alváshiány csökkentheti az aktivitási kedvet. Az étrendi minőség pedig mind az alvásra, mind a fizikai teljesítőképességre hatással van. Ezek a kölcsönhatások indokolják, hogy a három tényezőt együtt vizsgáljuk, hiszen a mindennapi életben sem különülnek el egymástól.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Combined variations in sleep, physical activity, and nutrition and the risk of major adverse cardiovascular events, European Journal of Preventive Cardiology (2026). academic.oup.com/eurjpc/articl … .1093/eurjpc/zwag141
