Étrend és várható élettartam

A Nature folyóiratban október 9-én jelent meg a The Jackson Laboratory kutatóinak cikke, amelyben több mint ezer laboratóriumi egér példáján vizsgálták az étrend és a várható élettartam közötti összefüggést. A laboratóriumi vizsgálatok már közel egy évszázada következetes eredményeket mutatnak: ha az állatok kevesebbet vagy ritkábban esznek, tovább élnek. A mostani vizsgálatot vezető kutatók azonban nem látták egyértelműen, hogy mi lehet a korlátozást tartalmazó étrendek élettartam-hosszabbító hatásának az elsődleges oka, valamint kíváncsiak voltak arra is, hogy az eredményeket embereknél hogyan lehet majd alkalmazni a jövőben.

A Gary Churchill és Karl Gunnar Johansson professzorok által vezetett vizsgálat során több mint ezer nőstény egeret öt különböző étrend valamelyikével kezeltek: egy ad libitum étrenddel, amelyben az állatok bármikor szabadon fogyaszthattak bármilyen mennyiségű ételt, két kalóriakorlátozásos étrenddel, amelyben az állatok naponta csak az alapkalória 60 ill. 80 százalékát kapták, és két időbeni korlátozáson alapuló étrenddel, amelyekben az állatok hetente egy vagy két egymást követő napon nem kaptak ételt, de a többi napon annyit ehettek, amennyit csak akartak. Ezután az egereknél életük végéig rendszeresen vérvizsgálatokkal végeztek, általános egészségi állapotukat pedig folyamatosan monitorozták.

Az eredmények szerint a korlátlanul táplálkozó egerek átlagosan 25 hónapig, a szakaszos böjtölést alkalmazó egerek átlagosan 28 hónapig, az alap kalóriaérték 80%-át fogyasztó egerek átlagosan 30 hónapig, az alapérték 60%-át fogyasztó egerek pedig 34 hónapig éltek. Megjegyzendő azonban, hogy az egyes csoportokon belül óriási volt a szórás: a legkevesebb kalóriát fogyasztó egerek élettartama például néhány hónaptól négy és fél évig terjedt. A vizsgálatot úgy tervezték, hogy minden egyes egér genetikailag különböző legyen, ami lehetővé tette a csoport számára, hogy jobban reprezentálja az emberi populáció genetikai sokféleségét.

Az eredmények tükrében a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a bevitt kalória korlátozása nagyobb hatással volt az élettartamra, mint az időszakos koplalás, és kimutatta, hogy a nagyon alacsony kalóriatartalmú étrend általában meghosszabbította az egerek élettartamát, függetlenül a testzsír- vagy glükózszintjüktől (mindkettőt jellemzően az anyagcsere-egészség és az öregedés markereinek tekintik).

Meglepő módon azok az egerek éltek a leghosszabb ideig a kalóriaszegény étrend mellett, amelyek a legkevesebbet fogytak - annak ellenére, hogy kevesebbet ettek. Azok az állatok, amelyek ugyanezen étrend mellett sokat fogytak, általában alacsony energiaszintet mutattak, immunrendszerük és szaporodási funkcióik gyengültek, és általában hamar elpusztultak.

A kutatók szerint embereknél a mérsékelt kalóriakorlátozás lehet az üdvözítő út a hosszútávú egészség megőrzéséhez és az élettartam meghosszabbításához. Ugyanakkor a vizsgálat eredményeiből az is kiderült, hogy a genetikai tényezők sokkal nagyobb hatással voltak az élettartamra, mint az étrend, ami rávilágít arra, hogy a mögöttes, egyelőre még nem azonosított genetikai jellemzők milyen nagy szerepet játszanak abban, hogy ezek az étrendek hogyan befolyásolják az egyén egészségi állapotát. Sőt, a genetikai jellemzőket a kutatók az élettartam kritikus tényezőjeként határozták meg, hiszen azok az egerek éltek a legtovább, amelyek természetes módon megőrizték testsúlyukat, testzsírszázalékukat és immunsejtjeik egészségét még stresszes időszakokban vagy alacsony táplálékbevitel mellett is, valamint azok, amelyek nem veszítettek testzsírt az életük végén.

“Ha sokáig akarsz élni, vannak dolgok, amelyeket életed során befolyásolhatsz, mint például a táplálkozás, de a legjobb dolog, amit magadnak kívánhatsz, az egy nagyon öreg nagymama” - nyilatkozta a cikk első szerzője, Gary Churchill. “Arra jöttünk rá, hogy míg a kalóriakorlátozás általában jót tesz az élettartamnak, a kalóriakorlátozással járó fogyás viszont csökkenti az élettartamot. Amikor tehát a hosszú életet elősegítő gyógyszerekkel végzett humán kísérleteket vizsgáljuk, és azt látjuk, hogy az emberek fogynak, és jobb anyagcsere-profiljuk van, kiderült, hogy ez nem biztos, hogy jó markere a várható élettartamnak.”

A tanulmány kétségbe von több olyan elterjedt nézetet is, amelyek arról szólnak, hogy bizonyos étrendek miért hosszabbítják meg az életet. Például az olyan tényezők, mint a testsúly, a testzsírszázalék, a vércukorszint és a testhőmérséklet egyáltalán nem magyarázták a kalóriacsökkentés és a hosszabb élet közötti kapcsolatot. Ehelyett a tanulmány azt találta, hogy az immunrendszer egészsége és bizonyos vörösvértestekkel kapcsolatos tulajdonságok egyértelműen hozzájárultak az élettartam növekedéséhez.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Wide-ranging mouse study uncovers new details about how eating less can extend lifespan

Dietary restriction impacts health and lifespan of genetically diverse mice

Irodalmi hivatkozás:

Gary Churchill, Dietary restriction impacts health and lifespan of genetically diverse mice, Nature (2024). DOI: 10.1038/s41586-024-08026-3. www.nature.com