Egyes tápanyagok lassíthatják az agy öregedését
A mediterrán étrend előnyeit támasztják alá az új vizsgálati eredmények is.
- Az Alzheimer-kór öt eltérő altípusa
- Amiloid-béta terhelés és demencia
- Neuroinflammáció és az Alzheimer-kór neuropszichiátriai tünetei
- Szulfatidok és Alzheimer-kór
- Egy ritka, kombinált mutáció véd az Alzheimer-kór ellen
- Memóriát javító kemogenetikai terápia
- Alzheimer-kór kockázatot növelő mutáció
- Új kísérleti hatóanyag Alzheimer-kór kezelésére
- Új vizsgálati immunterápia az Alzheimer-kór kezelésére
- Bélmikrobiom és Alzheimer-kór
- A vaszkuláris demencia kockázatának genetikai okai
- Neurofilamentum könnyűlánc-fehérje és Alzheimer-kór
- Úttörő felfedezés a memória működésének területén
- Az időszakos böjtölés Alzheimer-kórban is előnyös
Az npj Aging folyóiratban május 21-én jelent meg a University of Nebraska-Lincoln kutatóinak cikke, amelyben a kognitív funkciók és a táplálkozási profil közötti összefüggéseket tanulmányozták, és ígéretes eredményekre bukkantak. A kutatók már régóta vizsgálják az agyat azzal a céllal, hogy az egészséges öregedés hátterében meghúzódó mechanizmusokat azonosíthassák. Míg az agy gyorsabb öregedésének kockázati tényezőiről sokat tudunk, a kognitív hanyatlás megelőzésének módjairól kevesebb ismerettel rendelkezünk. A mostani kutatás egyik fő megállapítása, hogy bizonyos tápanyagok kulcsszerepet játszhatnak az agy egészséges öregedésében.
Az Aron Barbey vezetésével dolgozó kutatócsoport a most közölt munka során egy multimodális vizsgálatot végzett el a neurológia és a táplálkozástudomány legmodernebb innovációit ötvözve, és egy jellemző tápanyagprofilt sikerült azonosítaniuk azoknál a résztvevőknél, akik jobb kognitív teljesítményt nyújtottak. Ebbe a keresztmetszeti vizsgálatba 100 kognitív szempontból egészséges, 65-75 év közötti résztvevőt vontak be. Ezek a résztvevők először egy kérdőívet töltöttek ki demográfiai adataikról, testméreteikről és testmozgással kapcsolatos szokásaikról. A tápanyag-biomarkerek elemzéséhez éhgyomri időszakot követően vérplazmát gyűjtöttek. A résztvevők kognitív felméréseken és MRI-vizsgálatokon is részt vettek. Az eredmények az agy öregedésének két típusára utaltak a résztvevők körében: a vártnál gyorsabb és lassabb öregedésre. A lassabb agyi öregedéssel rendelkezők eltérő tápanyagprofillal rendelkeztek azokhoz képest, akiknél a kognitív funkciók károsodása felgyorsult.
A jótékonynak bizonyuló, vérből kimutatható tápanyag-biomarkerek többféle zsírsav (gondo-, alfa-linolén-, eikozapentaén-, eikozadieno- és lignocerinsav), antioxidánsok és karotinoidok, köztük a cisz-lutein, transz-lutein és zeaxantin, az E-vitamin két formája és a kolin kombinációit tartalmazták. Ez a profil nagyrészt korrelál a mediterrán étrendben található tápanyagokkal, amelyet a kutatások már korábban is összefüggésbe hoztak az agy egészséges öregedési folyamataival.
“Megvizsgáltuk azokat a speciális tápanyag-biomarkereket, például a zsírsavprofilokat, amelyekről a táplálkozástudományban ismert, hogy potenciálisan egészségügyi előnyökkel járhatnak. Ez összhangban van azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek a mediterrán étrend pozitív egészségügyi hatásait bizonyítják, és amelyek hangsúlyozzák az ezekben a jótékony tápanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztásának fontosságát” - nyilatkozta Barbey.
“A mostani tanulmányban olyan jellemző tápanyag-biomarker mintázatokat azonosítottunk, amelyek pozitív összefüggéseket mutatnak a kognitív teljesítménnyel és az agy mérhető egészségi állapotával.”
Barbey megjegyezte, hogy a táplálkozással és az agy öregedésével kapcsolatos korábbi kutatások eddig többnyire étkezési gyakorisági kérdőívekre támaszkodtak, amelyek a résztvevők saját visszaemlékezésétől függenek. Ez a tanulmány az egyik első és a legnagyobb, amely az agyi képalkotást, a vérből kimutatható biomarkereket és a validált kognitív értékeléseket kombinálja.
“Tanulmányunk egyedülálló aspektusa abban az átfogó megközelítésben rejlik, amely integrálja a táplálkozásra, a kognitív funkciókra és az agyi képalkotásra vonatkozó adatokat” - fejtette ki Barbey. “Ez lehetővé teszi számunkra, hogy pontosabb képet alkossunk az ezen tényezők közötti kapcsolatról. Túllépünk a hagyományos neuropszichológiai tesztekkel történő egyszerű kognitív teljesítménymérésen, ehelyett egyidejűleg vizsgáljuk az agy szerkezetét, működését és anyagcseréjét, kimutatva a közvetlen kapcsolatot ezen agyi tulajdonságok és a kognitív képességek között. Továbbá arra is rámutatunk, hogy ezek az agyi tulajdonságok közvetlenül összefüggést mutatnak az étrenddel és a táplálkozással, amint azt a tápanyag-biomarkerekben megfigyelt mintázatok feltárják.”
Barbey szerint lehetséges, hogy a jövőben ezek az eredmények segíteni fogják az agy egészségét megőrző terápiás módszerek, beavatkozások fejlesztését.
“A következő fontos lépés a randomizált, kontrollos vizsgálatok elvégzése. Ezekben a vizsgálatokban igyekszünk majd elkülöníteni azokat a konkrét tápanyagokat, amelyek pozitív asszociációt mutatnak a kognitív funkciókkal és az agy egészségével, és gyógyhatású táplálékkiegészítők (nutraceutikumok) formájában fogjuk beadni őket” - összegzett Barbey.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Study: Certain nutrients may slow brain aging
Investigating nutrient biomarkers of healthy brain aging: a multimodal brain imaging study
Irodalmi hivatkozás:
Christopher E. Zwilling et al, Investigating nutrient biomarkers of healthy brain aging: a multimodal brain imaging study, npj Aging (2024). DOI: 10.1038/s41514-024-00150-8