Új kísérleti hatóanyag Alzheimer-kór kezelésére

Az Alzheimer & Dementia folyóiratban október 31-én jelent meg a Yale University kutatóinak közleménye, amelyben egy új hatásmechanizmusú, Alzheimer-kór kezelésére szolgáló hatóanyag fejlesztéséről tudósítottak. A Yale School of Medicine és a Johns Hopkins Egyetem közös kutatócsoportjának eddigi eredményei szerint új hatóanyaguk jelentős mértékben képes mérsékelni a tau-fehérjék által okozott neurotoxikus elváltozásokat.

Míg az Alzheimer-kórral kapcsolatos mai kutatások nagy része az amiloid plakkok felhalmozódásának csökkentésére összpontosít - amelyek akkor alakulnak ki, amikor a ragadós amiloid-béta fehérjetöredékek aggregációja bekövetkezik az agyban – a jelenlegi vizsgálat a tau fehérjék neurodegeneratív hatásainak lassítására összpontosít, amelyhez a kulcsot a tau foszforilációja jelentheti. A folyamat során foszfátcsoportok adódnak a tau peptidhez, és az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy az öregedő agyban zajló gyulladásos folyamatok hozzájárulnak a tau foszforilációjához az Alzheimer-kór gyakori, késői megjelenésű formájában.

A tanulmány első szerzője, Amy Arnsten szerint “képesek voltunk csökkenteni a tau foszforilációját azáltal, hogy megpróbáltuk helyreállítani azokat a szabályozó mechanizmusokat, amelyek az életkorral és a gyulladás megjelenésével fokozatosan gyengülnek, majd elvesznek. Módszerünk tehát eltér az eddig alkalmazott megközelítésektől.”

A kutatás során Arnsten laboratóriumában arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lehetne csökkenteni a tau-foszforilációt a betegség korai stádiumában, még mielőtt a neuronok károsodása bekövetkezne. A kutatók először a GCPll (glutamát-karboxipeptidáz-II) nevű enzimre összpontosítottak, amely fontos szerepet játszik az agyban bekövetkező gyulladásos folyamat kialakulásában. Ez az enzim működése során gátolja az mGluR3 (metabotróp-glutamátreceptor-3) receptorok által végzett cAMP-kalcium szignalizációt, ezért olyan hatóanyagot kerestek, amellyel az enzim funkcióját gátolni lehet. A Johns Hopkins Egyetemen idős makákó majom modellszervezetek felhasználásával sikerült is szintetizálni egy olyan GCPII-gátló hatóanyagot (2-MPPA, 2-3-mercaptopropyl-penanedioic acid), amely az enzim blokkolásával jelentősen csökkentette a tau-foszforilációt. A következő cél egy olyan vegyület kifejlesztése, amely emberekben is sikerrel alkalmazható.

“Reméljük, hogy olyan GCPll-gátlót tudunk kifejleszteni, amely szájon át szedhető, és humán felhasználásra is biztonságosan alkalmazható, mert úgy látjuk, hogy ebben az új biokémiai mechanizmusban nagy lehetőségek rejlenek” - fejtette ki Barbara Slusher, a tanulmány társszerzője.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Researchers find the roots of tau tangles in Alzheimer's disease

Chronic GCPII (glutamate-carboxypeptidase-II) inhibition reduces pT217Tau levels in the entorhinal and dorsolateral prefrontal cortices of aged macaques

Irodalmi hivatkozás:

Shveta Bathla et al, Chronic GCPII (glutamate‐carboxypeptidase‐II) inhibition reduces pT217Tau levels in the entorhinal and dorsolateral prefrontal cortices of aged macaques, Alzheimer's & Dementia: Translational Research & Clinical Interventions (2023). DOI: 10.1002/trc2.12431