Amiloid-béta terhelés és demencia

A Neurology folyóiratban december 22-én jelent meg a University of Pittsburgh kutatóinak cikke, amelyben az amiloid-béta lerakódások mértéke, súlyossága és a demencia bekövetkezése közötti kapcsolatot igyekeztek feltárni kifejezetten idős személyeknél. Ehhez 94 olyan, 80 év feletti személynél vizsgálták több, mint 10 éven keresztül az amiloid-béta plakkok lerakódását és egyéb jellemzőket, akiknél 2009 és 2020 között több PET-vizsgálatot is végeztek - majd a kapott felvételeket egy ausztrál vizsgálatban részt vett egészséges (nem demens) emberek agyáról készült képekkel hasonlították össze. A kutatás megkezdésének legfőbb oka az volt, hogy a klinikai vizsgálatok során igen kevés képalkotó vizsgálatot végeznek a 80 év feletti populáció tagjain, mivel ezekbe a vizsgálatokba általában fiatalabb korosztályokat vonnak be.

A kutatók az eredmények alapján arról számoltak be, hogy az Alzheimer-kór patológiáját jelző neurotoxikus amiloid-béta plakkok felhalmozódása felgyorsul ugyan időskorban, de a vizsgálat megkezdésekor mért kezdeti amiloidterhelés és az agy általános egészségi állapota erősebb prediktora annak, hogy mely betegeknél valószínűbb az Alzheimer-kórral járó demencia kialakulása.

“A demenciakezelések hatásosságának szempontjából kritikus fontosságú lenne részleteiben feltárni, pontosabban megérteni a fokozott amiloid-felhalmozódás jelenségét még abban az időpontban, amikor az egyének kognitív funkciói normálisak” - nyilatkozta a cikk első szerzője, Dr. Oscar Lopez.

Az Alzheimer-kórral kapcsolatos leggyakoribb neuropatologikus jellemzők közé tartozik az amiloid-béta csomók, plakkok megjelenése, valamint ezek általános mennyisége és eloszlása az agyban. Mégis, míg a 80 éves és idősebb embereknél a legmagasabb az Alzheimer-kórral összefüggő demenciák előfordulási gyakorisága, a legtöbb tanulmány, amely képalkotó eljárásokkal mérte az agy plakkterhelését, a fiatalabb populációkra összpontosított, így az amiloid-béta akkumuláció és a demencia közötti kapcsolat a legidősebb korosztály esetében továbbra is tisztázatlan maradt. Lopez és munkatársai ezen akartak változtatni azzal, hogy 94 olyan idős embernél vizsgálták az amiloid-béta lerakódás és az új demenciaesetek közötti kapcsolatot, akiknél a vizsgálat megkezdésekor kognitív szempontból még nem volt kimutatható károsodás. A résztvevőket átlagosan 85 éves korukban vették fel a vizsgálatba, és 11 éven át vagy halálukig követték őket, és a vizsgálat során legalább két PET-vizsgálatot végeztek rajtuk. Az amiloid lerakódás mértékét az Australian Imaging, Biomarker, and Lifestyle (AIBL) vizsgálat egy fiatalabb résztvevőkből álló populációjával hasonlították össze.

A kutatók az amiloid-béta felhalmozódásának folyamatos növekedését figyelték meg az idő múlásával minden résztvevőnél, függetlenül attól, hogy a vizsgálat kezdetén milyen volt a plakk státuszuk. Ez a felhalmozódás azonban a 80-as éveikben járó vagy annál idősebb betegeknél lényegesen gyorsabb volt, mint a 60-as éveik végén járó résztvevőknél. Nagyon kevés résztvevőnél alakult ki demencia anélkül, hogy amiloid-béta lerakódások lettek volna az agyban. Fontos, hogy azoknál az egyéneknél, akiknek az agyi felvételei már a vizsgálat kezdetén lerakódásokat mutattak, két évvel korábban alakult ki demencia, mint azoknál, akiknél az amiloid státusz a vizsgálat megkezdésekor negatív volt.

A kutatók azt is megállapították, hogy önmagában az amiloid-béta státusz rövid időtávon bekövetkezett változása nem bizonyult prediktívnek a demencia jövőbeli kockázatára nézve. Ezzel szemben a kiindulási amiloid-béta-terhelés súlyossága, valamint az agykárosodás egyéb markerei, amelyeket a fehérállományi elváltozások jelenléte (a kis erek betegségének markere) és az agykéreg szürkeállományának vastagságában bekövetkezett csökkenés (a neurodegeneráció markere) határoztak meg, a legerősebb prediktorai voltak a kockázatnak, ami arra utal, hogy a vizsgálat kezdetekor már aktív kóros folyamat zajlott le a résztvevők egy részének agyában.

“Eredményeink összhangban vannak azokkal a tanulmányokkal, amelyek szerint az amiloid felhalmozódása az agyban évtizedekig tart, és más agyi kórképek, különösen a kisérbetegségek összefüggésében történik” - összegezte Dr. Lopez. “Azt, hogy van-e olyan vaszkuláris folyamat, amely az amiloid-béta lerakódással párhuzamosan zajlik, ebben a tanulmányban nem tudtuk vizsgálni. E kórképek jelenlétének időzítésének megértése azonban kritikus fontosságú lesz a jövőbeni elsődleges preventív terápiák kifejlesztése szempontjából.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Predicting Alzheimer's dementia in oldest of the old

Association Between β-Amyloid Accumulation and Incident Dementia in Individuals 80 Years or Older Without Dementia

Irodalmi hivatkozás:

Lopez et al.: Association Between β-Amyloid Accumulation and Incident Dementia in Individuals 80 Years or Older Without Dementia, Neurology (2023). DOI: 10.1212/WNL.0000000000207920.